Visszafogott túlreagálás – II. rész

Kezdetét vette a világ legerősebb profi kosárlabda-bajnokságának 2020-21-es idénye, melynek során rendszeresen előveszünk majd egy-egy csapatot, akik az adott időszak legforróbb témáit szolgáltatták pozitív, vagy negatív teljesítményeikkel, esetleg valami olyat tettek le a parkettre, ami mellett nem mehettünk el szó nélkül.


(X) Fogadj kedvenc amerikai sportjaidra és vegyél részt minden héten egy 1,6 millió Ft összdíjazású sorsoláson, ahol 10 szerencsés nyertes vághat zsebre extra nyereményt! 


 

A Philadelphia 76ers általános megítélésében kizárólag abban van egyetértés a szakértők között – illetve a fórumok népének véleményében –, hogy nincs egyetértés. A rossz fitre történő építkezés, valamint az ehhez való ragaszkodás Joel Embiiddel és Ben Simmons-szal, a feleslegesen sokáig tartó bizalom Brett Brown edző mellett, akit a frissen megbukott Doc Rivers váltott, az új elnök, Daryl Morey kinevezése és a Seth Curry – Josh Richardson csere mind-mind olyan elemek, amelyekről egyesével is lehet vitázni. Mindeközben a sajtó a Sixers-szel kapcsolatban körülbelül egy hónapja James Harden lehetséges érkezésétől hangos.

Ebben a különös környezetben, a teljesen kicserélődött edzői stábbal, két új játékossal a kezdőben vágtak bele az új szezonba, és hét mérkőzést követően vezetik a ligát 6-1-es mérlegükkel és kimagasló védekezésükkel. A „schedule” tökéletesen Doc Rivers keze alá dolgozik: a Toronto tekinthető egyedül valódi vetélytársnak az eddigi ellenfelek közül, viszont épp a Raptors kezdte borzasztóan a szezont. A többi mérkőzést kellemetlen ellenfelek ellen játszották (Hornets, Magic, Wizards, Knicks), akik ellen senki nem mehet biztosra idén, mégsem igazi fokmérői ezek a győzelmek a 76ers valódi erejének. Ezeken a mérkőzéseseken megalapozhatták a játékukat, és lendületet gyűjthettek a komolyabb erőpróbákra.

Épp ezért övezte nagy várakozás a péntek hajnalban esedékes Brooklyn Nets elleni összecsapást, viszont azzal, hogy Kevin Durant hét nap karanténba került, az első igazi teszt talán a Miami elleni dupla-csörte lehet január 13-án és 15-én.

 


Szemteszt alapján a támadójáték kivirágzott az előző évhez képest, néhol ugyan még akadozva, de folyamatosan jár a labda, keresik az üres helyzeteket és könnyű dobások lehetőségét. Ennek köszönhetően „spot-up” kísérleteik száma látványosan megugrott, átlagosan több mint 33,1 pontot szereznek ezen a módon. A Sixers 2019-20-ban sem az izolációs játékokra építette támadását, de az új idényben eddig szinte teljesen ki is vették a repertoárjukból. Támadásaik 2,2%-a csupán, ami izolációval ér véget, ez épphogy magasabb csak, mint az ebben a tekintetben ligautolsó Orlando Magic 2%-os frekvenciája. Gyorsindításokat tekintve nem következett be változás, a minimális statisztikai javulást a feljavuló védekezésnek tudhatjuk be főként. Szintén nincs változás Joel Embiid játékában, aki az NBA legjobb „post-up” játékosa, és ezt nem fél megmutatni. Annyiban azért különbözik az eddig megismert helyzet az előző szezontól, hogy lényegesen kevesebbet kell neki erőltetnie a pontszerzést, kevesebbet vállal, többet támaszkodik a társakra, és bátrabban passzol ki a periméterre. Tradicionális statisztikái (23,2/12,3/3/1,7) nem kimagaslóak, viszont csapatra gyakorolt „two-way” hatása pótolhatatlanná teszik a Sixers rendszerében.



A gárda másik All star kiválósága Ben Simmons szintén kulcs az edzői stáb által kitalált rendszerben. Doc Rivers csapataiban mindig szükség volt egy szervezésben jeleskedő irányítóra, együtteseit olyan nagyságok, mint a fiatal Rajon Rondo, illetve Chris Paul vezényelték.

Simmons előnye, hogy nem tartozik a labdadomináns ballhandlerek közé, alacsony „usage” (20,2%) mellett is hatékonyan irányítja a támadásokat. Triplázni még mindig nem kezdett el, pontosan ugyanannyi kísérlete (1), és bedobott kosara (1) van kintről, mint Dwight Howardnak, ami ugyan 100%-os találati arány, de erre mégis csak a veterán center lehet büszke. Betörései egyelőre nem ülnek, gyűrű közeli befejezései nem elég hatékonyak. Számai így is meggyőzőek (13,3 pont, 9,9 lepattanó, 7,0 gólpassz, 1,3 labdaszerzés és 1,4 blokk), de tőle ennél több fog kelleni a későbbiekben, ha egyáltalán Philadelphiában fejezi be az idényt.

Tobias Harris és Seth Curry bombaformában kezdték a szezont, ami jócskán hozzájárult a kiváló mérleghez. Tobi feltűnően komfortosabban érzi magát Rivers kezei alatt, mint eddig bármikor Philadelphiába cserélése óta, és a két évvel ezelőtt a Clippers-ben – szintén Doc irányítása alatt – megismert önmagát mutatja. Sőt, előző héten 23,3 pontot, 9,7 lepattanót és 4,0 gólpasszt átlagolva három győzelemhez segítette a csapatát, ezzel pedig kiérdemelte a hét játékosa címet keleten.



Mindeközben Seth Curry lubickol az apósa (Seth felesége Doc Rivers lánya) által ráosztott nagyobb szerepben, amelyben nem csak triplaspecialista, de labdakezelő feladatokat is ellát. Karriercsúcsot átlagol minden tekintetben (15,4 pont & 3,7 gólpassz), miközben védekezésben is aktív és kifejezetten hasznos tagja a keretnek. Tökéletes darabja egyelőre a kirakósnak, akire égető szüksége volt a Sixersnek.

Ami viszont érdekes a Philadelphia „megújuló” támadójátéka kapcsán, hogy hiába a szemteszt, illetve a papíron gyengébb ellenfelek elleni győzelmek, statisztikailag mégis kevesebb pontot szereznek 100 támadásra vetítve eddig, mint 2019-20-ban, azaz joggal lehet „hamis a baba” érzésünk.

A kicsi minta okán a statisztikákat erőteljesen torzítja még a tény, hogy több alkalommal is már az első félidőt tetemes előnnyel zárta a Philly, így a mérkőzések végén lehetőséget kaptak kiegészítők, valamint gyengébb lineupok. Annak ellenére, hogy az előző évekhez képest sokkal „egészségesebbnek” hat a keretösszetétel, hiszen Curry és Green érkezése a „spacing” tekintetében hatalmas előrelépés, még úgy is, hogy a veterán kiscsatár talán ebből a szempontból kopott meg leginkább, de státusza miatt őt sosem hagyhatja üresen az ellenfél. A 76ers még messze nem tartozik a jól triplázó franchise-ok közé: 18. helyen állnak triplaszázalék, és 20.-ak bedobott hárompontosok számát illetően. Harris-től és Seth-től várhatunk visszaesést, mert a 47,2 és az 54,3% nem tartható reálisan egy teljes szezonban, bár ezt talán ellensúlyozhatja, ha a hatodikember Shake Milton felveszi a ritmust, és visszatalál tavalyi játékához.   

Védekezésük alapja Joel Embiid, aki a kiváló periméter védők segítségével dominálni tud a festékben, ráadásul a kissé érthetetlen igazolás, Dwight Howard is nagy kedvvel és elszántsággal száll be a padról. Mindössze 40,3 pontot kapnak a felfestett zónából, valamint gyűrű közeli befejezések tekintetében az ellenfelek velük szemben a legkevésbé hatékonyak a lejátszott hét mérkőzés alapján. Egyénileg több kiváló védőjük is van: Danny Green nem fiatal, de az ellenfél megállításában még mindig jeleskedik, Ben Simmons és Embiid pedig a legszűkebb elithez tartoznak a posztjukon. Vízválasztóak lehetnek azok a mérkőzések a védekezés megítélésében, amikor az ellenfél jól dobó magasembere ki tudja mozgatni Joelt a palánk alól, vagy mikor a legjobban triplázó kisemberek „szőnyegbombázása” ellen kell felvenni a harcot.   

Simmons játékára nem tudjuk milyen hatással van a médiában megjelent hír, miszerint volt már olyan ajánlat a Houston asztalán, melyben ő lenne a fő ellenérték James Hardenért. Természetesen Daryl Morey minden ilyen állítást azonnal cáfolt, valamint többször kinyilatkoztatta, hogy a Sixers jövője Embiid és Simmons. Ám tőle hallottuk azt is, hogy nem cseréli el Chris Pault, illetve, hogy hosszabb pihenőt fog tartani távol az NBA világától, ezért jobb nem elhinni, amit a média felé kommunikál.

Látva a meggyőző szezonkezdést, a 99,4-es deffensive ratinget, a csapaton belül kialakult kémiát és hangulatot, felmerülhet a kérdés: Minek ide az éjszakai klubokat látogató, öntörvényű, picit elhízott 31 éves James Harden? Egyszerűen azért, mert Harden a védekezést leszámítva mindenben jobb, mint Ben Simmons. Embiid egészsége mindig kérdéses, nélküle pedig ez a Sixers teljesen elveszett. Szükségük van egy másik vezérre, aki anélkül is képes pontokat szerezni, hogy helyzetet teremtenének számára. Nem gondolom, hogy Harden nélkül nem csiszolódhat össze a jelenlegi keret valódi bajnoki kihívóvá, de mikor utoljára tényezőkké tudtak válni a playoffban, ahhoz Jimmy Butler egy az egy  elleni játékára is rettenetesen szükségük volt. Egy motivált Harden érkezésével ez a gárda, kérdések nélkül válhatna kelet legfélelmetesebb erejévé.

 

Sixers


A Philadelphiát az összes csapat közül a legnehezebb reálisan értékelni és megítélni, főként az eddigi ellenfelek miatt.

Ráadásul ez a Sixers-generáció, amelyet Sam Hinkie a „Process” során megalapozott, sosem tudott a sérülések miatt mértékadó tartósságban stabilitást mutatni. Így most, mikor a 2020-21-es szezont villámrajttal abszolválták, 6-1-es mérleggel vezetik nem csak a keleti főcsoportot, de a teljes ligát is, védekezésük meggyőző fölénnyel a legjobb, mindemellett támadásban is látható előrelépés tavalyhoz képest, most végre elkezdhetünk valódi bajnokesélyesként számolni velük? Nem, egyszerűen túl korai. Kezeljük helyén a látottakat, és várjuk ki mi történik mikor komolyabb ellenfelek ellen kell helytállnia a keretnek, illetve nézzük meg mit kezd a helyzettel Doc Rivers, mikor Embiid kihagyni kényszerül néhány mérkőzést. Addig is, „Trust the Process”!  


Előző rész: 

Visszafogott túlreagálás – I. rész

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x