NFL – Mit tanultunk az ötödik héten?

TAMPA, FLORIDA - SEPTEMBER 20: Tom Brady #12 of the Tampa Bay Buccaneers hugs head coach Bruce Arians after defeating the Carolina Panthers 31-17 at Raymond James Stadium on September 20, 2020 in Tampa, Florida. (Photo by Mike Ehrmann/Getty Images)

Az ötödik hét két érdekessége, amely nem is igazán erre az egy meccsre vonatkozólag fontos, hanem sokkal inkább hosszútávon lehet a csapatok számára elengedhetetlen. Hogy ezúttal mit tanultunk, arra Csonka Péter és Józsa István mutat rá alább. 



TAMPA BAY BUCCANEERS
A Buccaneers legnagyobb ellenfele saját maga

Nem túlzás azt állítani, hogy az egész offseason legizgalmasabb kérdése volt, mire viszi 2020-ban a tampai álomcsapat. A Bruce Arians-Tom Brady párosért nehéz volt nem lelkesedni, hiszen a liga egyik legnagyobb támadógéniusza a liga egyik legjobb irányítójával (még úgy is igaz ez, hogy Brady tavalyi éve gyengébbre sikerült) dolgozhat együtt, és akkor a célpontokról még nem is beszéltünk. Amikor Brady legutóbb ilyen fegyverarzenált kapott maga mellé, akkor 16-0-val zárta az alapszakaszt, igaz a tökéletes szezon álmát a Giants összetörte a Super Bowlban. Ehhez képest a floridaiak idén öt meccs alatt már két vereségnél járnak, ezt pedig csakis maguknak köszönhetik. Persze ez a mondat a liga több csapatára is igaz lehet, a Buccaneers esetében viszont hatványozottan az. Az embernek olyan érzése van, mintha folyamatosan megpróbálnák saját magukat megverni, csak ez nem minden esetben sikerül.



Sárga zászlók mindenhol

A Tampa Bay esetében a liga legfegyelmezetlenebb csapatáról beszélünk. Az eddigi 5 meccsen 42 alkalommal büntették őket, ennyit csak a Cardinals tud felmutatni rajtuk kívül. Ha viszont az egymást kioltó és az olyan büntetéseket is számoljuk, amiket az ellenfél nem kért, akkor a Buccaneers már egyedül áll a lista élén 49 sárga zászlóval.

A meccsenkénti közel 10 büntetés már önmagában is egy olyan szám, amire felkapjuk a fejünket, de alaposan megvizsgálva őket még sötétebb képet kapunk. Tizenöt büntetést kaptak még azelőtt, hogy elindult volna az adott play. Ezeknek nagy része false start volt, ami az egyik legkönnyebben elkerülhető, ezáltal egyben az egyik legbosszantóbb szabálytalanság. A false startok magas aránya egyértelműen az edzői stáb számlájára írható, csakúgy ahogy a playek után elkövetett unsportsmanlike conductok is. Ezek mind olyan szabálytalanságok, amelyek egész támadásokat képesek megakasztani, elég csak a Bears elleni meccsre gondolni. Szerencsére az NFL vezet statisztikát az ilyen típusú büntetésekről.
A Buccaneers idén 14 drive-ot megakasztó szabálytalanságot követett el, ez a második legrosszabb szám az egész ligában, egyedül a már korábban említett Cardinals áll előttük ezen a listán. Tom Brady átigazolásával elkerülhetetlenné válik az összehasonlítás korábbi csapatával, a Patriots-cal. Ők idén mindössze egy ilyen szabálytalanságot követtek el, igaz egy meccsel kevesebbet játszottak, de egy Bill Belichick által edzett csapatról nehéz elképzelni, hogy egy hét alatt behozzák ezt a lemaradást. Jogosan merülhet fel az is, hogy nem igazságos egy olyan csapathoz hasonlítani őket, akik az elmúlt 20 év legfegyelmezettebb gárdának számítanak, azonban az átlaggal összevetve sem kapunk sokkal pozitívabb összképet.

Tizenöt csapat, azaz a liga majdnem fele követett el maximum 5 (találkozónként 1) drive-ot megállító szabálytalanságot a szezon során. A Buccaneers meccsenkénti majdnem három ilyen támadása olyan luxus, amit egy bajnokesélyes csapat nem engedhet meg magának.



Arians a probléma?

A büntetések számát és minőségét figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire jellemző ez a fajta fegyelmezetlenség Bruce Arians csapataira. Arians korábban 2013 és 2017 között dolgozott vezetőedzőként az Arizona Cardinalsnál. Az akkori számokat vizsgálva kiderül, hogy soha nem tartoztak az elitbe ezen a téren és rossz tendencia mutatkozik (évről évre nőtt a bedobott zászlók száma), de ilyen kiugróan sok büntetést egyszer sem szedtek össze a csapataival. A Buccaneers irányítását az előző szezon előtt vette át, és ugyan már 2018-ban se számítottak kevés büntetéssel játszó csapatnak, de Arians érkezése után meccsenként nagyjából eggyel több szabálytalanságot fújtak rájuk. Ha a jelenlegi ütemben termelik tovább a büntetéseket, akkor pont a tavalyi 134-nél fognak megállni, amivel jó eséllyel az előző szezonhoz hasonlóan a liga legtöbbet büntetett csapata lesznek.

Milyen hatással van ez a szezonra?

Az egyszerű válasz az, hogy vereségeket okoz, azok mennyisége azonban továbbra is kérdőjel. Az egyértelműen látszik, hogy a Buccaneers elég jó csapat ahhoz, hogy még ilyen fegyelmezetlen játékkal is képes legyen meccseket nyerni, sőt még akár playoffba is juthatnak. A probléma inkább azzal van, hogy a meccseket elnézve Tom Brady egyre frusztráltabbá válik. Elég csak a Bears elleni TNF-re gondolni, ahol az egész támadósorral üvöltött a pálya mellett, miután egy drive alatt 5 büntetést szedtek össze. Amíg Brady ordítozik, addig nincs annyira nagy baj, mert addig egészen biztosan motivált. Ez a viselkedés viszont könnyen megváltozhat, ha nem indul el egy javuló tendencia. A tavalyi szezonban láttuk, hogy a Patriots elkapó problémái miatt Brady egy idő után feladta, és fejben már teljesen máshol járt. Arianséknek tehát gyorsan megoldást kell találniuk a sárga zászlók problémájára, ha nem akarják, hogy az idei csapat egy újabb elbukott dream teamként kerüljön be a történelemkönyvekbe.



CINCINNATI BENGALS
Egy fecske nem csinál nyarat

Már a draft első húzását követően mindenki a játékosbörze nyertesei közé sorolta a Bengals együttesét, hiszen megszerezték az egyértelműen legjobb játékosnak kikiáltott Joe Burrowt. Azt Az irányítót, aki minden rekordot megdöntött és mindent megnyert az előző college szezonban, azonban a Bengalsnál bőven van még mit átalakítani a kereten ahhoz, hogy az irányító be tudja váltani a hozzá fűzött reményeket.

Voltak, akik egyből komolyabb fejlődést vártak az ohiói csapattól, azonban szerkesztőségünk már a szezon elején is kicsit borúlátóbb volt a csapat egészét nézve. Burrow játékával ugyan nincs különösebb probléma, azokat a bizonyos „fejvakarós” „pickeket” nagy nyomás alatt dobta, amikor már finoman szólva sem volt ura a támadófal a helyzetnek. Persze az az ő hibája, hogy így is beleállt a passzba, de ezek olyan rookie mistake-ek, amiket minden újoncnak el kell követnie ahhoz, hogy érezze mi az a pont, amikor már érdemesebb bevállalni egy sacket.

Az sem segít Burrownak, hogy gyakorlatilag nincs egy átlagos OLine sem előtte, és ugyan a skill playerek rendben vannak, de sokadjára bebizonyosodik, hogy hiába vannak jó célpontjai az irányítónak, ha konkrétan nincs ideje megvárni azt, hogy az elkapó befejezze a route-ot, mert már ott liheg rajta az ellenfél defense fele.

És ha már védelem… na igen, az az egység sem szerepel a legjobban Cincinnatiben. Ez a sok lyuk egyébként első sorban annak köszönhető, hogy túl sokáig engedték Marvin Lewisnak azt, hogy ugyanazzal a játékképpel és játékosállománnyal próbáljon legalább egy playoff meccset nyerni, ami nem sikerült, pedig lehetőség volt nem is egy.

De vajon mi is a helyes út?

Fontos lenne idén megtalálni azt az irányt, amerre szeretnék folytatni az építkezést Taylorék, nem is kérdés, hogy a general manager Mike Brownnak nehéz feladata lesz a sok hiányposztot betölteni – de ez a jövő kérdése. Érdemesebb lenne inkább végig gondolni, hogy ebben a szezonban milyen lehetőségeik vannak, amivel a hosszútávú fejlődést tudják elősegíteni.

  • Vannak még olyan játékosok, akik contender csapatoknak sokat érhetnek – gondolok itt első sorban AJ Greenre, akit elég keveset használnak idén, ugyanakkor másfél jó szezon még benne van szerintem.
  • Fontos lenne a kezdő futó Joe Mixen pontos szerepét megtalálni a csapatban, egyelőre érezhető, hogy nincs meg a pontos szerepe a fogaskerékben.
  • Védelemben meg kell találni azokat a játékosokat, akik, ha ugyan csak rotációs emberként is, de megállhatják a helyüket a későbbiekben.
  • Kiemelt szerepet kell kapjon az is, hogy Burrow minél inkább feszegesse a határait, minél többet tapasztaljon meg a ligából, mert inkább most kövessen el butaságokat, mint két-három év múlva. Persze ezzel nem azt szeretnénk mondani, hogy minél többet hibázzon, hiszen az azért nincs jó hatással a játékos lelkére, csupán annyit, hogy most van rajta a legkisebb nyomás, most tud a legkönnyebben fejlődni.

A Bengalst egy kicsit más szemszögből kellett megközelítenünk, hiszen nem igazán vártunk tőlük semmit – és nem is igazán kaptunk. Kritikus másfél szezon áll előttük, hiszen nem valószínű, hogy még egyszer annyira türelmesek lesznek egy edzői gárdával, mint voltak Lewisékkal, ezért, ha nem sikerül Burrow köré csapatot építeni, vagy legalább darabok nagyobbik felét a helyére tenni, akkor Zac Taylor nem sokáig lesz vezetőedző Cincinnatiben.

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x