A darts-világbajnokság 2. fordulójának legjei

A játékosok és a jelenlévő médiamunkások legnagyobb örömére a PDC a 2016-os torna után újra azt a döntést hozta, hogy a karácsonyi szünethez igazítja a menetrendet és a tradicionális párnapos leállást, ezzel az utazások számát csökkentve. Sajnos a londoni vírushelyzet és az ebből adódó korlátozások miatt az európai versenyzők eredményeiktől függetlenül Angliában ragadtak, a brit versenyzők pedig egy esetleges kizárást kockáztatnak a hazautazással. A döntés lehetőséget ad a torna leghosszabb fordulójának az összefoglalására.

 


(X) Michael van Gerwen (2,75), Gerwyn Price (7,00) vagy Peter Wright (7,00) nyeri a világbajnokságot? Vagy valaki más?


 

Legjobb teljesítmény:

Michael van Gerwen visszatért. Legalább is a Players Championship Finals sikere és az első körben mutatott játéka erre enged következtetni. A 108,98-as átlaga a verseny történetében a hetedik legmagasabb. MvG pazar játéka ellenére intő jel, hogy nem tudta egyből lezárni a mérkőzést, és ennek köszönhetően a szintén kiválóan játszó Murray majdnem döntő szettre kényszerítette. Hasonló könnyelműségek még beleférhetnek az elkövetkezendő egy-két fordulóban, de egy potenciális negyeddöntőben Van den Bergh ellen már aligha.

 

 

Legrosszabb teljesítmény:

Jamie Hughes felmentést kap a borzalmas produkciója után, mivel azóta bejelentette, hogy egy ideig ez volt az utolsó tornája a kiújuló könyökproblémái miatt. Callan Rydz Wade ellen mutatott teljesítményére viszont nincsenek magyarázatok. Az ifjú angol a Bailey elleni első fordulós találkozóján tekintélyt parancsoló játékkal jutott tovább. Sokan azt várták, hogy meglepheti Wade-et, de egy fájóan egyoldalú találkozót kaptunk, ahol Rydz szokatlanul feszülten lépett színpadra. Az első szettben egészen csapnivaló 68,7-es átlaggal zárt – és bár a második szett során 85,1-es körátlagot produkált, a mérkőzést összeségében 78,05-os átlagon, és ezzel közel megegyező első kilencnyilas teljesítménnyel zárta.

 

 

Legjobb mérkőzés:

Scott Waites megint egy egészen drámai döntőszettes találkozót rakott le az asztalra. Ellenfele Nathan Aspinall volt, akivel a világbajnokság főpróbájának számító Players Championship Finals első fordulójában is összecsaptak, akkor döntő legben Waites öt mérkőzésnyilat hibázott, most beérte néggyel. A kétszeres BDO-világbajnok a találkozó elsőfelében 107 feletti átlagon állt, az első nyilai egészen kiemelkedő 40 pont feletti értékkel bírtak és tarthatatlan 87,5%-os kiszállózással dolgozott. Ezen számok visszaesése mérkőzésbe hozta Aspinallt, aki a találkozó gyengébb legjeiből rendre győztesen jött ki. Az utolsó két szettben a színvonal alábbhagyott és Waites teljesen elfogyott, majd a négy mérkőzésnyíl mentálisan is mélypontra juttatta.

 

 

Legrosszabb mérkőzés:

Két lassan dobó játékos mérkőzése ritkán nyújt élményt, amennyiben mindketten mélyen tudásuk alatt teljesítenek. Erre volt kiváló példa a Durrant-Portela találkozó. Az angol és brazil is átlagban a tőle várttól kb. 10 pontnyival teljesített rosszabbul. Portela borzalmasan dobta a duplákat, mindössze 18%-os hatékonysággal kiszállózott. A mérkőzés egyetlen dicsérhető eleme Duzza kiszállózása volt, a Premier League címvédője 9/14-gyel zárta az összecsapást, ami elég volt, hogy a következő körben is láthassuk. Durrant a COVID-fertőzése után nagyon mélyről kapaszkodik vissza, de a megjósolhatatlan második negyedből minden lehetősége megvan győztesen kijönni, ehhez viszont mindenképpen nyugodtabb, koncentráltabb játékra van szüksége.

 

 

A forduló kiszállója:

A második kör egyik legjobb összecsapása szolgáltatta a forduló legszenzációsabb duplázását. A lassan kezdődő találkozó a második felére igazán felpörögött, az utolsó három szettben 13 db 180-at dobtak a játékosok. Whitlock 12 nyíl után 36 ponton állt, Labanauskasnak a 164-et kellett kidobnia, hogy versenyben maradjon – a litván pedig nem hibázott. Az ausztrál mentális állapotáról mindent elárul, hogy a kapott pofontól nem esett össze, sőt a döntő szettet egy tíznyilassal kezdte, és esélyt sem adva Lucky D-nek, pillanatok alatt lezárta a találkozót.

 

 

 

A forduló momentuma:

A forduló momentumát Danny Baggish szolgáltatta, aki a pályafutása legfontosabb mérkőzése előtti reggelen kapta a hírt, hogy legidősebb testvére stroke-ot kapott. Az amerikai ennek ellenére végig higgadt tudott maradni a kulcsszituációkban, és a kiszállócsatákat hozó második szettet nem számítva 58,33%-os sikerességgel abszolválta a duplakísérleteket. Élete győzelme után kitörtek belőle az érzelmek, és összeroskadva, könnyek között ünnepelte sikerét.

 

 

 

A legnagyobb baki:

Adrian Lewis 2018 óta tartó kálváriáját mi sem írná le jobban, mint a Baggish elleni találkozó második szettjében történtek. A Jackpot a mérkőzés elejétől kezdve pocsékul kiszállózott, majd miután sikerült besokallnia, leváltotta a nyilait, a következő körben az új szettel újra odaállhatott a dupla 4-re – és újra beledobta a dupla 13-ba. Pillanatokra fel-fel lángol a régi Lewis, de a 2020-as teljesítményét látva nagyobb esély kínálkozik arra, hogy a következő világbajnokságon már az első körben színpadra lépjen, minthogy a Premier League környékén lássuk őt az elkövetkező években.

 

 

 



 

A forduló meglepetése:

Daryl Gurney pocsék éven van túl, a Premier League-ben csak a nála is rosszabb szezont produkáló Rob Crosst tudta megelőzni, az éves kereseti ranglistán a húszon kívül található; és amennyiben nem produkál jó világbajnokságot, jövőre komoly eredménykényszer alatt kell majd játszania. Így érkezett Londonba, hogy megmentse az idényét. O’Connor személyében egy kellemetlen riválist kapott első ellenfélnek, de úgy tűnt, Gurneyt nem lehet megállítani, és 100 feletti átlaggal lezárja három szettben a mérkőzést, de a kihagyott duplák sorozatával visszahozta a már nyilait is elrakó vetélytársát a találkozóba. Az ötödik szettre sikerült összeraknia magát, és egy 3-0-ás rohammal lezárta a mérkőzést. Ilyen közjátékkal még talán erősebben is tudott kijönni a találkozóból, mintha három szettben győzött volna.

 

 

A forduló csalódása:

Michael Smith bombaformában megérkezik egy tornára, és mindenki azt várja, hogy végre révbe ér – majd elbukik megint. Mióta megjelent Smith a profi darts környékén, mindenki azt várja tőle, hogy végre nyerjen már valamit. Gerwen is elmondta róla, hogyha csak az alapképességeit nézzük, aligha van nála jobb, de az már évekkel ezelőtt kiderült, hogy mentális téren komoly lemaradással küzd, és nem úgy tűnik, mint aki ezt képes lenne magának beismerni.

 

 

Sportszerűtlen pillanat:

A korábban már „díjazott” Durrant-Portela mérkőzésen történt az eset. Duzza miután megnyerte a második szettet, a kezében lévő nyilat dühében bele akarta vágni a táblába, de végül inkább zsebre rakta. A szabály úgy szól, hogy a játékosnak magának kell eltávolítani a nyilat a táblából, Durrant ezt elmulasztotta, így a gyakorolni kívánó Portela ezt nem tehette meg. Végül Duzza figyelmeztetésben részesült, és valószínűleg egy kisebb összegről tanúsító csekket is be kell, majd fizetnie a DRA-nak. A két játékos között nincs harag, az esetet azóta tisztázták.

 

 

A forduló statisztikája:

Ian White pályafutásának két olvasata van. Egyesek szerint egy kiváló floor játékos, aki a nagy tornákkal járó terhet nem bírja elviselni, mások szerint csak egyszerűen a sportág történetének egyik legbalszerencsésebb játékosa. Az igazság a két vélemény között van félúton. Mindenesetre, az tény, hogy világbajnokságok történetének első játékosa lett, aki két nyitótalálkozóján is 100-as átlag felett teljesítve szenvedett vereséget, mindezt egymást követő két évben – ez pedig az utóbbi tábor igazát erősítő mutató.

 


Számotokra mely mérkőzések, teljesítmények vagy pillanatok maradtak emlékezetesek? Írjátok meg kommentben!

 
0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x
%d bloggers like this: