A darts-világbajnokság 3. és 4. fordulójának legjei

A PDC lebonyolítását követve mi sem válasszuk ketté a 3. és a 4. kör küzdelmeit, hanem egy cikkben emlékezünk meg a történtekről. A tét és a pénzösszegek növekedése a játékosok teljesítményére és viselkedésére is kihatott, így bőven tartogatott ez a két forduló emlékezetes mérkőzéseket, pillanatokat, és generált vitákat.


(X) Michael van Gerwen (1,80), Gerwyn Price (4,50) vagy Krzysztof Ratajski (11,00) nyeri a világbajnokságot? Vagy valaki más?


 

Legjobb teljesítmény

Mervyn King kirobbanó formába érkezett a világbajnokságra, és ez José de Sousa ellen csúcsosodott ki. A portugál 110 feletti első kilencnyilassal zárt, az átlaga is meghaladta a 103,5-et és 40%-kal kiszállózott, ennek ellenére King még szettet sem engedett neki. A Price elleni találkozója óriási csataként lett beharangozva, de Kinget ezúttal cserbenhagyták a duplái, így a vártnál egyoldalúbb csatát hozott.

 

 

Legrosszabb teljesítmény és a torna kiszállója

James Wade-nek az ágrajzot látva komoly sansza volt a világbajnoki elődöntőre, sőt az őszi formáját látva még ennél komolyabb célokért is harcba szállhatott volna, de megint ott a feltételes mód. Wade-n ismét felülkerekedtek a mentális betegségéből adódó problémái, és a második szünetről visszatérve pocsék játékot nyújtva visszahozta a találkozóba Buntingot, aki utána meg is fordította a mérkőzést. Wade pályafutását tökéletesen leírja a negyedik és ötödik szett, előbbit 66,71-es átlaggal zárta, majd utóbbiban dobott egy kilencnyilast, ami 2016 óta az első a világbajnokságokon.

 

 

Legjobb mérkőzés

A Gerwen-Cullen összecsapás a forduló, a torna és az év mérkőzésére is joggal pályázik. Emlékezetes marad Cullen elképesztő mennyiségű 180-áról, Gerwen 1-3-ről való visszakapaszkodásáról, de egyben rávilágít arra, hogy az angol miért csak liftezik a TOP 20-ban, és miért nem képes betörni a legszűkebb elitbe. Szenzációsan játszott megint, de amikor igazán kellett volna, elfogyott. Az utolsó két szettben 80 közepi átlaggal zárt, így különös extrát sem kellett dobnia a hollandnak a találkozó záróetapjában. Cullen pedig felírhatja azon listájára a találkozót, ahol a kulcspillanatos összeomlásait gyűjti. (Anderson – World Matchplay, Chisnall –  World Grand Prix, Gerwyn Price –  Players Championship Finals, Whitlock –  Európa-bajnokság).

 

 

 

A forduló legrosszabb mérkőzés és bakija

A Van den Bergh-Wattimena párharc fájóan egyoldalúra sikerült. Wattimena hiába kezdte kiválóan a találkozót és dobhatott volna tizenegy nyilast, a biztonsági kerekítőnyilat elrontotta, és ezzel el is dőlt már az első legben a mérkőzés. Az idegesen kezdő, tripla magasságot nem nagyon találó belgát sikerült megnyugtatnia, míg saját lendületes kezdését sikeresen megtörte – és mivel képes volt egész találkozón ezzel az egy bakijával foglalkozni, esélyt sem adott magának. Wattimena mögött hat évnyi profi pályafutás van, de még mindig képes egy rossz nyíl miatt összeomlani. Ilyen hektikusság mellett nem is csoda, hogy még csak egy Players Championshipet sem nyert soha.

 

 

A legnagyobb meglepetés

Lehetett volna Gabriel Clemens a Wright elleni találkozóval, ha utána nem remeg meg a keze Ratajski ellen, de aki több szempontból is meglepetéssel szolgált, az Brendan Dolan. Az észak-ír játékos a dobása gyorságán és stílusán is változtatott. A módosítás meghozta a gyümölcsét és a játéka azt az időszakot idézi, amikor még TOP 16-os játékos volt. Mivel két évvel ezelőtti negyeddöntőjét kellett védenie, értelemszerűen visszacsúszott a ranglistán, de ha az elmúlt időszakban mutatott teljesítményét hozza, újra a nagy tornák állandó részvevőjévé fog válni.

 

 

A legnagyobb csalódás

Glen Durrant a Baggish elleni győzelme után boldogan kijelentette, hogy visszatért. Ez a mondat már akkor is túlzott optimizmusra utalt, a Duijvenbode elleni találkozóját látva pedig be is igazolódott, hogy korántsem igaz ez az állítás. A találkozón nagyrészében Duzzának az első kilencnyilasával komoly problémái voltak, de ami meglepő, hogy az egyszerű kiszállókon is képes volt leakadni. A holland a találkozó nagy részében bőszen szolgált magas labdákkal Durrant számára, de az angol ennek nagyon kis hányadát tudta lecsapni, miközben ez a játékának a legnagyobb erőssége, hogy kegyetlenül kihasználja az ellenfele legkisebb megingásait is. Természetesen a kiesést és lehet a COVID utóhatásaival magyarázni, de az igazat megvallva Durrant utoljára a szeptemberi World Series of Dartson játszott kiemelkedően. Mindenesetre ideje lesz összekapnia magát, mert 2021-ben már komoly összegeket kell megvédenie, ha tartani akarja a világranglistán elfoglalt előkelő helyét.

 

 

A forduló statisztikája

A két kiváló floor játékos összecsapásán várható volt a drámai befejezés és a remegő kezek, de hogy 16 mérkőzésnyíl maradjon ki, arra senki sem számított. A Premium Dart Data gyűjtése alapján ez a legtöbb kihagyott dupla a mérkőzésért nem csak a világbajnokságon, hanem PDC televíziós tornán valaha.

 

Legnagyobb viták

Két komoly vitát generáló esett is történt a harmadik fordulóban. Az egyik eset már-már állandó vitatéma, míg a másik egészen új „problémára” hivatott felhíni a figyelmet. Mindkét esetben az egykori klasszis, Wayne Mardle volt a hangadó. Mardle felemelte a hangját Whitlock nyilai ellen, amire az ausztrál sem maradt adós, akinek a szerdai játékban óriási ziccereket tartogatott, mivel rengeteg nyíl pattant ki, és a Van der Voort-Gurney találkozó nyomai komolyan meglátszódtak a táblán. Simon Whitlock táblapusztító nyilai már nem először kerülnek a figyelem középpontjába, de most se úgy tűnik, hogy bárminemű előrelépés történne. Whitlock hegyeit nem fogják betiltani, mert az ahhoz lenne hasonló, mint amikor a BDO berkein belül betiltották a rugós nyilakat. A táblagyártót pedig nem fogják lecserélni, mert az Unicorn és a PDC között túl szoros ehhez a munkakapcsolat.

A másik eset Suljovic lassítása. Az osztrák nem tartozik a leggyorsabb játékosok közé, és nem áll távol tőle, hogy a sebességét az adott ellenfeléhez igazítsa. Andersonnal szemben is várható volt, hogy hasonló trükkhöz nyúl, főleg hogy az utóbbi időben a skót hajlamos könnyebben elveszteni a fejét, ami a játékára is hatással szokott lenni. Emellett számtalanszor elmondta, hogy ki nem állhatja, ha lassú játékossal kell játszania. Suljovic semmi szabálytalanságot nem tett, csak nem szokványos eszközökhöz folyamodott. Wayne Mardle itt is főszerepbe került, miután a találkozó első felében Suljovic-ot szapulta, majd később már azt fejtette ki, hogy nem érti a skótot, és szerinte túl reagálta. Természetesen Anderson nem hagyta válasz nélkül a kritikát, és beleszállt Mardle-be, hogy kommentátorként hogy állhat egy olyan produkció mögé, ami szégyenteljes a sportágra nézve. Egyszeri esetből nem érdemes komoly következményeket levonni, főleg mert, ahogy a közvetítés során is említették ez közönség előtt nem történt volna meg.


Számotokra mely mérkőzések, teljesítmények vagy pillanatok maradtak emlékezetesek? Írjátok meg kommentben!

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x