Bízz az állandóságban! – Szövetségi kapitányi kérdés a női válogatottnál

Vészmegoldások, toldozgatás-foldozgatás, elhalasztott döntések. Valahogy így lehetne összefoglalni, hogy mi volt az elmúlt időszakban a Magyar Kézilabda Szövetség hozzáállása a női válogatott szakmai vezetésének kérdéséhez. Most is épp egy átmeneti megoldással készül a csapat az olimpiára, de mi lesz azután?


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Megint csak érdemes egy kicsit korábbról indulni. Kim Rasmussent 2020 elején menesztette a szövetség, arra hivatkozva, hogy botránya miatt (a dán edző az IHF tisztségviselőivel került konfliktusba) bizonytalanná vált, ott tud-e lenni az olimpiai selejtezőn a csapattal. Ez az indok persze már akkor is inkább tűnt casus bellinek, mint bármi másnak, hiszen ekkor még az ítéletet sem lehetett tudni, és joggal gondolhatjuk, hogy a szövetség közben tudott volna járni a dán szakemberért. Rasmussen távozásának körülményeit nehéz magyarázni, utána viszont a Danyi Gábor–Elek Gábor páros kinevezése védhető döntés volt. Akkor még úgy tűnt, néhány hónapos vészmegoldás kell, ilyen helyzetben logikus a két magyar BL-csapat edzőjéhez nyúlni, még akkor is, ha Danyira minden bizonnyal főképp a kommunikáció, az összefogás meghirdetése miatt volt szükség, tekintve, hogy a válogatott játékosainak jelentős hányadát klubszinten is Elek edzi.

 

Az előzmények

Ekkor azonban képbe került egy olyan tényező, mellyel korábban nem számolhattunk: a koronavírus-járvány. Halasztották az olimpiai selejtezőtornát, majd kisvártatva magát az olimpiát is. Véleményem szerint ekkor kellett volna egy lépéssel előrébb látni, és meghúzni a váltást a kapitányi poszton. Később a szövetség vezetői azzal érveltek, hogy nagy volt a bizonytalanság, nem lehetett tudni, megtartják-e az eseményeket, azonban épp az ilyen időszak alkalmas az edzőváltásra, hiszen kellő mennyiségű idő állt volna az új szakvezető rendelkezésére.

Ehelyett elpazarolt a szakág újabb másfél évet, amelyet koncepciózus munkára lehetett volna fordítani.

Nem Elek vagy Danyi személyével van a gond, bár a klubhoz való kötődés, főleg Elek esetében probléma, mert minden szakmai döntésre rányomja a bélyegét. A selejtezőre Faluvégi Dorottyát Kovács Anett váltotta, akinek a csapatba kerülése mellett lehetett érveket felsorakoztatni. Valószínűleg egy független kapitány esetében nem is lett volna ennek a döntésnek különösebb visszhangja, így azonban mindenki azt látta, hogy egy győri helyére bekerült egy ferencvárosi, miközben a szövetségi kapitány a Fradi edzője.

Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy megint hónapok, évek mennek el, amikor nincs érdemi megoldás, amikor nem lehet egy világos koncepció mentén dolgozni. Merthogy ilyen nem létezik. És ez főleg azért szomorú, mert itt van egy olyan generáció, amely ennél egyszerűen többet érdemelne. Amely sorra nyerte az utánpótlásversenyeket, és amelynek ennek ellenére azt kell tapasztalnia, hogy edzők jönnek-mennek, és nem igazán látni, hol lesz ennek a vége.

Az olimpiára még minden bizonnyal ezzel a szakmai stábbal utazik a válogatott, ez egyébként rendben van, ők vívták ki a részvételt, nem lett volna korrekt most váltani. Még akkor sem, ha azért anomáliák jelenleg is vannak, a klubokkal minden bizonnyal nehéz lesz egyeztetni, hogy a szakvezetők a nyár jelentős részét a válogatottal töltik, Danyi például épp ekkor kezdene hozzá egy új projekt alapjainak lerakásához.

 


 

Ki legyen a következő szövetségi kapitány?

Egyszer azonban az olimpiának is vége lesz valamilyen eredménnyel, és az lesz az a pont, ahol mindentől függetlenül új irányt kell venni. Azt ugyanis nagyon nehéz elképzelni, hogy akár Danyi, akár Elek maradna.

A kézilabdás közeg attitűdjéből, illetve a szövetség nyilatkozataiból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy magyar edző ülhet majd le a kispadra, jelen körülmények között óriási meglepetés lenne, ha külföldi szakembert neveznének ki.

Ahogyan az is biztosnak tűnik, hogy az új kapitány főállású lesz. Nem sok válogatottnál van egyébként ez így, a legtöbb helyen pusztán anyagi okokból, a nemzeti szövetségek jó része nem tud megfizetni egy nívós edzőt teljes állásban. Itthon ilyen probléma egészen biztosan nincs, és korábban is számtalan alkalommal fogalmazódott meg ez az elvárás. Ezeket a kritériumokat figyelembe véve pedig gyakorlatilag néhány név juthat csupán eszünkbe. A továbbiakban csak feltételezések, és azok melletti érvek szerepelnek majd, nincs információnk arról, hogy kit kerestek meg a szövetség részéről, ha egyáltalán történt bármiféle hivatalos megkeresés. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy olyan nevek is vannak a pakliban, akikre jelenleg nem is gondolunk.

 


(X) Az Unibeten immár statisztikai adatokra is fogadhatsz! Tedd meg a tétedet a topligás és BL-mérkőzéseken lövésekre, kaput eltaláló lövésekre, lapok vagy lesek számára!


 

A legkézenfekvőbb választás Golovin Vlagyimir lenne. A szurkolók régóta őt követelik a válogatott élére, és lenne is ráció a kinevezésben. A csapat gerincét adó játékosok vele értek el utánpótlássikereket, így a kölcsönös bizalom megvan, ráadásul Golovin remek munkát végez az MTK-ban, kezei alatt folyamatosan fejlődik a kék-fehér gárda. Nála a probléma épp az lehet, hogy korábban egy nyilatkozatában kiemelte, mindenképp maradna a klubjánál is, hiszen nagyon fontos, hogy egy edző folyamatosan meccsben legyen. (Forrás: Nemzeti Sport)

 

„Magyarországon azt akarják, hogy az edző csak a válogatottal foglalkozzon, ám ez nem jó. Szerintem egy edzőnek klubcsapatnál, a bajnokságban is tapasztalatokat kell szereznie.”

 

Azt is megemlítette ugyanitt, hogy hivatalos megkeresés (a beszélgetés időpontjáig legalábbis) nem történt a szövetség részéről. Kinevezése azonban ettől függetlenül logikus lépés lenne, egy népszerű szakemberről van szó, akit a szurkolók is szeretnek, ráadásul ennek egy olyan üzente is lehetne, hogy a szövetség hátralép egyet, és azt mondja: megadtuk, amit kértetek, lássuk az eredményt.

 


Néhány magyar szakember neve felmerülhet még egyébként. Szabó Edina mellett szólhat például, hogy korábban évekig volt a francia nemzeti csapat mellett, még ha nem is szövetségi kapitányként, hanem menedzseri feladatokat ellátva. Emellett Szabó jelenleg sehol sem dolgozik, így gyakorlatilag rögtön munkába tudna állni. Ellene szól viszont, hogy az Érdből bár stabil csapatot tudott csinálni, az a bizonyos szintlépés sohasem jött össze, Edinának pedig a szurkolók között is vegyes a megítélése.

Eszünkbe juthat még Konkoly Csaba neve, aki jelenleg Gyöngyösön, a férficsapatnál végez remek munkát, de korábban női vonalon is dolgozott, volt a Győri Audi ETO edzője, ráadásul nemzetközi tapasztalata is van, Németországban a Metzingen szakvezetője volt. Sokan korábbi balhéi okán emlékeznek rá, de azóta rengeteget finomodott a stílusa, eredményei pedig kétségbevonhatatlanok.

Végül pedig akár Siti Bea kinevezése mellett is szólhatnának érvek, bár ez inkább gondolatkísérlet már, mint valós eshetőség, de Siti dolgozott több szövetségi kapitány alatt is másodedzőként, ráadásul nyugodt, integráló személyiség, akit szintén hamar el tudnának fogadni, és láthatóan jól bánik a fiatal játékosokkal. Olyasféle szerepet tölthetne be a női vonalon, mint Gulyás István a férfiaknál. A másik oldalon nála nyilván az szerepel, hogy nem rendelkezik vezetőedzői rutinnal.

A lényeg azonban nem is elsősorban maga a személy, hanem az, hogy bárki is ül le a padra, hagyják őt dolgozni.

Kapjon legalább egy, de akár több olimpiai ciklust, valósítsa meg az elképzeléseit, akkor is, ha kezdetben ez az eredmények rovására történik. Hosszú távon ugyanis csak valamilyen koncepció mentén lehet sikereket elérni. Addig marad a csodavárás.

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x