„Ki merem jelenteni, hogy a dán liga jelenleg a német és a francia mögött a harmadik legerősebb bajnokság”

A dán Aalborg hatalmas bravúrt hajtott végre azzal, hogy bejutott a férfi kézilabda Bajnokok Ligája döntőjébe, igaz, ott már nem volt esélye a spanyol Barcelona ellen. A teljesítmény azonban így is megsüvegelendő, erről, illetve a dán kézilabdáról Orvos Andrást, a Dániasport (www.daniasport.hu) szerzőjét kérdeztük.

 


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

– A dán férfi válogatott hosszú ideje a világ élvonalában szerepel, az ország klubcsapatai azonban sokáig nem értek el kiemelkedő sikereket. Mi lehetett ennek az oka?

– A dán férfi kézilabdában hosszú ideig nem volt pénz, a forrásokat inkább a hölgyek kapták, hiszen ők voltak sikeresebbek. Így, aki a fiúknál tehetséges volt, hamar külföldre igazolt – leginkább a Bundesligába –, a dán klubcsapatok ezért nem tudtak versenyre kelni a legnagyobbakkal. 2008-ban aztán jött az első Európa-bajnoki cím, előtérbe került a férfi kézilabda, emellett az utánpótlás is folyamatosan fejlődött, és ki merem jelenteni, hogy a dán bajnokság jelenleg a német és a francia mögött a harmadik legerősebb bajnokság.

 

– Említetted, hogy nem volt pénz, mi volt az oka a forráshiánynak?

– Dániában mindent a piac dönt el, a nők sikeresebbek voltak, így a szponzorok sokkal inkább őket támogatták. Emellett a labdarúgás is fejlődött, ne feledjük, Dánia egy 5,8 millió lakosú ország, így a sportra költhető források viszonylag szűkek. A fiatal játékosok nem kerestek, sőt ma sem keresnek különösebben jól. Tudok olyan kézilabdázóról, aki már az első ligában játszott, de emellett tanult, sőt, órát is tartott abban az iskolában, ahová járt korábban.

 

– Ez tudatos döntés is a dán vezetők részéről? Hiszen így a játékosok számára ez plusz motivációt jelenthet, ugyanis csak akkor élhetnek meg igazán jól a kézilabdából, ha kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

– Igen, a forráshiány mellett ez is szempont. Akkor kereshetsz jelentős összeget, ha a topklubokba, esetleg külföldre igazolsz. Svéd és norvég játékosok is szívesen igazolnak ide, hiszen remek kézilabdakultúrába érkeznek, jól teljesítve pedig bármelyik nagy csapat figyelmét felkelthetik, azzal együtt is, hogy a fizetések nem kiemelkedőek (többek között a norvég Sander Sagosen esete is ezt támasztja alá, aki 2014 és 2017 között az Aalborg kézilabdázója volt, innen szerződtette a PSG, majd most már Kielben játszik).

A kultúrában is jelentős különbség van a magyar kézilabdához képest, mert teljesen természetes, hogy a dán játékosok a kézilabda mellett tanulnak, dolgoznak, hiszen egy jó szakmával/állással akár hasonló keresete lehet az embernek, mint egy átlagos ligajátékosnak. Nem is ritka, hogy korán befejezi egy-egy játékos a sportpályafutását, mert a civil karrierjére akar koncentrálni.

 

– Most viszont azt lehet látni, hogy financiálisan is erősödött a dán férfi kézilabda. Ez minek köszönhető? Érkezett néhány tőkeerősebb szponzor, vagy ezek szerves piaci folyamatok?

– Egyértelműen utóbbi, például most a női kézilabdáról a férfire terelődött át a hangsúly, a lányok sikertelenebbek, az olimpiáról is lemaradtak, míg a fiúk szárnyalnak. Több csatorna is adja a mérkőzéseket, rengeteg meccset közvetítenek a tévében, férfit és nőit egyaránt, ez a szponzoroknak is jó, ráadásul hihetetlenül erős lett a bajnokság, akár egy alsóházi csapat is meglepheti például az Aalborgot – ahogy azt épp most láthattuk a kupadöntőben. Ezért a televízióban az esti főműsoridőben adják a mérkőzéseket. A kézilabda egyébként népszerűségben rögtön a futball mögött van Dániában, a januári világbajnoki döntőt több mint kétmillióan követték élőben.

 

– Térjünk rá a BL-ezüstérmes Aalborgra. Évek óta a nemzetközi elitligában szerepelt a csapat, de idén sikerült először kiemelkedő eredményt elérni. Mik az okai ennek a kiugró szereplésnek?

– A csapat remek elegye a fiatal és a rutinos játékosoknak, említhetjük például Henrik Möllgaardot, akinek a tapasztalata rengeteget számít. Emellett jól igazoltak, főleg Svédországból, nagyon feldobta a játékosokat a januári világbajnokság, ahol dán-svéd döntőt játszottak. A szakmai stáb is felkészült, sok taktikai variációjuk van, minden posztra megvannak a megfelelő embereik.

 


 

– A koronavírus-helyzet milyen hatással lehetett rájuk? Bizonyos fokig akár segíthette is ez a szituáció az Aalborgot, hiszen a csapat összeszokott, a játékosok hasonló kézilabdakultúrából érkeznek.

– Ez egészen biztosan jelent valamit, de azért ez nem annyira egyértelműen előny. Náluk is voltak fertőzöttek, a vezetőedzőnek, Stefan Madsennek például a bajnoki döntő első meccsét kellett kihagynia, hiszen találkozott igazolt koronavírus-fertőzöttel.

 

– Dániában milyen volt az Aalborg szereplésének visszhangja? Hasonlítható volt ez ahhoz, mint amikor a válogatott jól szerepel világversenyeken?

– A Final Fourba jutásnak természetesen nagy visszhangja volt. Viszont Dániában most is mindent a futball ural, főképp Christian Eriksen sajnálatos esete után. Írtak persze róluk, de az országos médiában tényleg csak néhány cikk jelent meg; minden más mellett eléggé elsikkadt az Aalborg szereplése.

 

– Ami pedig kifejezetten érdekes, hogy most jönnek majd az igazán komoly igazolások az Aalborgnál, érkezik többek között Mikkel Hansen, Jesper Nielsen és Aaron Palmarsson is. Érdekes lesz egy BL-ezüstérem után belevágni az új projektbe.

– Valóban, és látható, hogy tudatosan, évek óta jól építkeznek és igazolnak, vagy nevelnek ki játékost. Úgy érzem, hogy kezd egyre trendibbé válni a csapat, így könnyen lehet, hogy egyes játékosok, akár klasszisok is, már maguk érdeklődnek az Aalborg iránt. A klub bázisa stabil, két szezonra előre eladták az összes bérletet, a tervek között szerepel, hogy 7500 fősre bővítik a csarnokot.

 

– Nyilván a nagy nevek leigazolásában szerepet játszik ez a stabil háttér is, amit említettél, de Mikkel Hansen esete egyébként is különleges, nála a kedvező adózási szabályok is szerepet játszhattak a döntésben.

– Dániában van egy törvény, mely egyébként „tudóstörvényként” él a köznyelvben. Ez három évig kifejezetten kedvező adózási feltételeket jelent olyasvalakiknek, akik előtte több mint tíz évet töltöttek külföldön. A név onnan ered, hogy ez nemcsak sportolókra, hanem tudósokra, a kulturális élet szereplőire is vonatkozik. Az Aalborgnak egyébként Hansen leigazolása óriási lehetőséget jelent, a csapat marketingértéke rögtön az igazolás bejelentésekor hatalmasat emelkedett. Már ekkor kijött például egy repülőtársaság reklámja, mely Aalborg és Koppenhága között repül, azzal a szöveggel, hogy „Mikkel, mi készen állunk!”

 

– Mondhatjuk, hogy a következő három-öt évben az Aalborg nemzetközi szinten is komoly tényező lesz?

– Teljes mértékben így látom. A dán bajnokság erős, nagyon jó mérkőzések vannak, ahol az Aalborg megfelelően fel tud készülni a nemzetközi megméretéseire. A csapat népszerű, ráadásul ezek a sikerek nagy inspirációt jelentenek a skandináv fiataloknak. Biztos vagyok benne, hogy ez a lendület kitart, és a továbbiakban is meglesz a stabil bázis a kiemelkedő sikerek mögött.


Képek: Getty Images

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x