Egyszerre volt hipermodern és hagyományos a 2022-es katari vb döntőjének otthont adó aréna
Az eredetileg 80 000 fő befogadására épített Loszaíli Nemzeti Stadion a legmodernebb technológiák mellett a közel-keleti tradíciókat is tükrözi. Vannak, akik viszont úgy vélik, az aranyszínben pompázó létesítmény megépítése sokak életét követelte.
Az előző világbajnokságra épített legjelentősebb stadion létrehozásakor az egyik legfontosabb szempont a megfelelő hűtés kialakítása volt. Mivel Katar átlaghőmérséklete az év felében meghaladja a 30 Celsius fokot, a létesítmény zárható tetőszerkezetet és ülésekbe beépített hűtőberendezést kapott – a szurkolók komfortérzetét tehát a hőség sem zavarta.
Azt, hogy az országban a napsütéses órák száma egy évben körülbelül 3400-ra tehető, ki is használja az aréna. Napelemes tetők találhatók a parkolók és a stadion környékén lévő épületek felett, amelyek a létesítmény és a település számára egyaránt energiát állítanak elő.
Természetesen a stadion arculatának megtervezésére is nagy hangsúlyt fektettek a kivitelezők, akiknek az volt a céljuk, hogy az aréna küllemében a közel-keleti hagyományok is megjelenjenek. A Loszaíli Nemzeti Stadion formája a helyi tálakhoz és vázákhoz hasonlít, a háromszögekből létrehozott homlokzati struktúrához és a kábelhálós tetőszerkezethez pedig a hagyományos arab és az iszlám ornamentika (díszítés) adta az ihletet. További érdekesség, hogy a stadiont egy árok veszi körül, és hat híd kapcsolja a parkolókhoz.
Az aréna építése 2017. április 11-én kezdődött meg. A tervek szerint 2020-ra készült volna el, de végül 2022. szeptember 9-én adták át a szaúdi és az egyiptomi bajnokcsapat teltházas összecsapásán.
A Loszaíli Nemzeti Stadionban 10 mérkőzést rendeztek a világbajnokságon, köztük a döntőt is, amelyen Argentína 2–2-es rendes játékidőt, majd a hosszabbításban esett egy-egy gólt követően tizenegyesekkel legyőzte a címvédő Franciaországot.
A stadion tervezői a hosszú távú fenntarthatóságra is gondoltak. A világbajnokság után 40 000 fősre alakult át a létesítmény – a fennmaradt helyeken többek között üzleteket, kávézókat, oktatási és egészségügyi célt szolgáló helyiségeket alakítottak ki.
Számos jogvédő szervezet úgy véli, hogy az impozáns létesítményért nagy árat kellett fizetni. Az egyesületek képviselői azt állítják, hogy a forró időjárás, a mostoha körülmények és a túlterhelés miatt több ezer indiai, pakisztáni, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i származású vendégmunkás vesztette életét az új stadionok, szállodák, repülőterek és utak megépítése során.
„Amikor fiatal és egészséges férfiak hirtelen meghalnak, miután hosszú órákat dolgoztak a rendkívüli melegben, az fontos kérdéseket vet fel a katari munkakörülményekkel kapcsolatban. […] A helyi hatóságok figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető jeleket, ami az élethez való jog megsértését jelenti” – hangsúlyozta Steve Cockburn, az Amnesty International egyik vezetője.
A világbajnokság szervezőbizottsága azonban vitatta ezeket az állításokat. A kérdésben a FIFA is állást foglalt: a szervezet elöljárói úgy vélték, kevesebb baleset fordult elő a világbajnoksághoz köthető építkezéseken, mint a világ más táján zajló hasonló projektek során.
Kiemelt fotó: StadiumDB.com