DVTK: tíz szezon története a sikeres visszatéréstől a lehangoló jelenig

A Diósgyőri VTK zsinórban tizedik szezonját zárja az NBI-ben. A tíz idény alakulása vegyes képet mutat: az első négy sikeres, míg az azt követő hat sikertelen volt. De vajon mi okozta ezt az éles váltást? Egyáltalán meghatározhatjuk-e pontosan a kiváltó okát? Ennek próbálunk utánajárni az alábbiakban.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Dicső múlt

A klub történetében eddig még csak egy alkalommal fordult elő, a többek között Veréb György, Salamon József, Oláh Ferenc, Borostyán Mihály és Tatár György nevével fémjelzett „diósgyőri aranycsapat” idejében, hogy a DVTK egymást követő tíz idényt töltött az élvonalban. Az a csapat az 1978-79-es szezon végén bajnoki bronzérmet szerzett (azóta is ez a klub legjobb eredménye az első osztályban), valamint 1977-ben és 1980-ban kupagyőztes lett.

Az olimpiai és a felnőtt válogatott is épített akkoriban a Diósgyőrre. Az együttes kiléphetett ekkor a nemzetközi porondra is (a korábbi Közép-európai Kupa mérkőzéseit nem számítva), 1980-ban az UEFA kupában két csapatot is kiejtettek. Nem csoda tehát, ha a DVTK szurkolói máig emlegetik azt a csapatot.

 

Biztató kezdetek

A mostani csapat tíz szezonját azonban nem biztos, hogy hasonló sikerként élik meg a klub szurkolói. A visszatéréskor az NBI-et tizenhat együttes alkotta, a DVTK pedig egyszer ötödik, kétszer pedig hetedik helyen végzett. Az ötödik hely a klub második legjobb helyezése, amit az élvonalban elért (1960-ban sikerült ez még), a hetedik helyek pedig szintén előkelőnek mondhatóak a DVTK történetében.

A 2013-14-es idény különösen sikeres volt: a bajnoki ötödik hely mellé begyűjtötték a Ligakupa trófeáját a Videoton elleni hazai pályán aratott 2-1-es győzelmükkel, valamint bejutottak a Magyar Kupa döntőjébe, ahol 1-1 után büntetőkkel maradtak alul az Újpesttel szemben.

Az Újpest nemzetközi eltiltása miatt indulhattak az Európa Ligában is, ahol beállították a „diósgyőri aranycsapat” legjobb eredményét, amikor szintén két körben is tovább tudtak jutni.

 

Tragikus folytatás

A tizenkét csapatos bajnokság bevezetésével egyidőben a klub szereplésében is törés keletkezett. A 2015-16-os szezon már inkább a kiesés elleni küzdelemről szólt. Ez nyilván csalódás volt a szurkolók számára a korábbi évekhez képest, azonban ezt követően az együttes szereplése csak és kizárólag a kiesés elkerülésére korlátozódott.

Meghatározhatja-e egy együttes hosszú távú eredményességét egyetlen bajnoki mérkőzés?

Bár nem gondolom, hogy egyetlen találkozó egy egész klubot indíthat el a rossz irányba, mégis érdekes, ahogyan a 2016-17-es szezon eleje alakult. A DVTK két győzelemmel kezdte az idényt (idegenben a Videotont, otthon az Újpestet győzték le) és készült a Ferencváros elleni rangadóra. A mérkőzés 6-2-es fővárosi győzelemmel zárult. Ezt követően a Diósgyőr a következő 10 mérkőzésén csak 5 pontot gyűjtött (a 2-6 utáni három meccsét elvesztette), és egyből a kiesés elleni harc résztvevői között találta magát. A szezont végül a tizedik helyen zárta, és csak több győzelmének köszönhetően kerülte el a kiesést.

A következő két idény is az utolsó fordulókban kivívott bennmaradásokról szólt. Ennek a három szezonnak a véghajrája a Diósgyőr számára mindig kedvezően alakult. A 2016-17-es idényben a DVTK elvesztette az utolsó mérkőzését, de mivel az MTK nem tudta megverni a Paksot, bennmaradhatott. A 2017-18-as szezonban a Diósgyőr az utolsó fordulóban legyőzte a már bajnok és tartalékos Videotont, míg a Balmazújváros nem tudta megverni a Ferencvárost –a 2018-19-es évadban az MTK a 2001-02-es idényhez hasonló összeomlást produkált: a tavasz során a fővárosi csapat mindössze 7 pontot gyűjtött, így a DVTK az utolsó előtti fordulóban előzni tudott.

A 2019-20-as idényt nem kezdte jól a DVTK, de az edzőváltást (és igazolásokat) követően a csapat bíztató eredményeket produkált. A 26. forduló után a Diósgyőr negyedik volt a tabellán, és öt pontra megközelítette a harmadik Mezőkövesdet. A szurkolók ekkor már az esetleges nemzetközi indulásról álmodoztak, ám gyorsan fel kellett ébredniük. Az utolsó hét mérkőzésén a klub csak egy pontot gyűjtött, így végül csak két ponttal előzte meg a kieső Debrecent.

A sorozatban tizedik szezonra a szurkolók azt remélték, hogy az előző idény közepi forma visszatérhet, azonban nem ez történt. Folytatódott a vesszőfutás, a csapat képtelen volt mérkőzést nyerni, ami újabb edzőváltáshoz vezetett. A téli szünetben hosszú idő után változott a tulajdonos, ezzel együtt pedig az edző személye is. Azóta a klub a bajnokságban elkezdett felzárkózni, ám az előtte haladókat még nem volt képes megelőzni.

 


(X) Piacvezető fogadási kínálat NBI-es mérkőzésekhez! Az Unibeten Immár gólszerzőkre, szögletek számára, lapok számára, de még arra is köthetsz fogadást, hogy melyik játékos kap sárga lapot!


 

Miről mesélnek nekünk a számok?

A vizsgált időszakunk néhány teljesítményt jellemző adatát elemezzük ki. Nem meglepő módon az idősorunk második felében fogunk gyengébb eredményeket kapni. Az elemzés során nem az egyes idények számai lesznek a fontosak, sokkal inkább az, hogy a számok alakulása milyen tendenciákat rajzol ki. A bemutatott számok a mérkőzésekre vetített arányként jelennek meg, ezzel is összehasonlíthatóvá téve a 30 és 33-as szezonokat valamint a jelenleg is futó idény 26 fordulóját.

 

 

Ha a szerzett és kapott gólok alakulását vizsgáljuk az elmúlt szezonok során, azt állapíthatjuk meg, hogy az időszak második részében az olló kezdett kinyílni, egyre nagyobb lett a különbség a mérkőzéseken szerzett és kapott gólok aránya között – a kapott gólok javára. A DVTK egyre kevesebb gólt szerez, miközben egyre többet kap cserébe. A kapott gólok esetében az utolsó két szezon számai akár egy javulást is jelezhetnek. Zoran Zekic mérkőzései az idény átlagát mindkét esetben lefelé húzzák, esetében az egy találkozóra eső 0,91 szerzett és kapott gól értékek azonban még csak alacsony számú mérkőzés (11) eredményei, így nehezen hasonlítható össze a 30 vagy 33 fordulós bajnokságok adataival.

 

 

A jelenlegi bajnokságban Feczkó Tamás és Zoran Zekic volt az a két edző, akik huzamosabb ideig irányították a csapatot. Feczkó Tamás esetében az Újpest elleni megállapított eredmény nem szerepel az adatsorban, ahogy Geri Gergely három mérkőzése sem. Az adatokból megállapítható, hogy a támadójáték hatékonyságában a két edző között nincs nagy különbség. Feczkó Tamás idejében a csapat átlagosan valamivel több gólt szerzett és a kialakított helyzetek minősége (xG) mérkőzésre vetítve magasabb volt, ugyanakkor a védekező oldalon jelentős különbséget láthatunk. Míg ősszel átlagosan két gólt kapott a DVTK és az engedett helyzetek minősége (xGA) is ugyanennyi volt az érték, addig tavaszra már csak 0,91 gólt kapnak és az xGA értékük is csökkent 0,57 százalékponttal. A legérdekesebb adat az utolsó oszlopban látható (itt a negatív érték a jó). Ősszel a Diósgyőr a helyzetek minősége alapján várt kapott gólok száma megegyezik a valós kapott gólok számával, addig tavaszra ez az érték jelentősen lecsökkent. Több mint fél góllal kapnak kevesebbet, mint amit a helyzetek alapján várni lehetne.

 

 

A mérkőzéseken szerzett átlagos pontok száma elég élesen kirajzolja a törést a klub sikerességében. Az első négy év legrosszabb adatai is jobb, mint a második időszak legmagasabb értéke. Látható, hogy a DVTK 2016-tól 2019-ig nagyjából 1,1 pontot tudott begyűjteni, ami a 33 fordulós bajnokságban 36-37 (36,3) pontnak felel meg. A 2019-2020-as szezon ehhez képest egy kisebb javulást mutatott, de a tényleges előny a legjobb kiesővel szemben akkor is csak két pont volt. Az idén a korábbi évek számait is alulmúlja a Diósgyőr. Ha a jelenlegi ütemben gyűjti a csapat a pontjait, akkor 29 egység körül fog zárni, ami a 33 fordulós NBI-ben még sosem ért bennmaradást.

A megjelentetett adatsorok bemutatták a tíz szezon mérlegét az NBI-ben, de a változás okát nem tudták felfedni. Vajon mi okozhatta a változást, mi ment félre, hol tört meg a 2011-ben feljutott csapat lendülete?

 

Az edző az oka?

Gondolhatnánk arra, hogy a stabilitás az edző személyében jobb eredményeket hoz magával.

A vizsgált időszakban tizennégy edző irányította rövidebb-hosszabb ideig a DVTK-t: teljes szezont csak Tomiszlav Szivics és Fernando Fernandez (a klub korábbi játékosa) vihetett végig.

Szivics 2013-14-ben az időszak legjobb eredményével zárt, míg Fernando Fernandez 2018-19-ben éppen, hogy csak elkerülte a kiesést. Ebben az idényben a tizenkét csapat közül szerzett gólokban tizedik, kapott gólokban tizenkettedik lett a DVTK. A többi nyolc idényben mindig volt legalább egy edzőváltás (még a sikeresebb években is), így nem állíthatjuk, hogy ez a szempont döntő jelentőségű lenne a Diósgyőr szereplésnek alakulásában.

 

A játékosok miatt?

A játékoskeret minősége szintén okozója lehet a jó szereplésnek. Az időszak elején a csapat húzónevei a spanyol játékosok voltak. Jose Juan Luque, Francisco Gallardo, Fernando Fernandez mind spanyol élvonalbeli tapasztalattal érkeztek. Őket fokozatosan felváltották a tehetséges, válogatott szintű magyar játékosok (Elek Ákos, Rudolf Gergely, Kádár Tamás, Futács Márkó). Az időszak közepén folytatódott ez a tendencia Koman Vladimirrel, Bognár Istvánnal, Lipták Zoltánnal, Novothny Somával, de már gyengébb eredményekkel.

Ezt követően a megújulást a Dusan Brkovic, Florent Hasani és Serhij Shestakov, majd a Tajti Mátyás, Márkvárt Dávid, Vernes Richárd triótól várták. Az utolsó két idényben Branislav Danilovic, Iszlai Bence, Mirko Ivanovski, Rui Pedro, valamint Hegedűs János, Gheorghe Grozav, Stefan Drazic, Asmir Suljic és hat horvát játékos érkezett. Azt gondolom, hogy a játékoskeret minőségében nincs jelentős eltérés az időszak eleje és vége között, sokkal inkább az okozott visszaesést, hogy a csapat keretének relatív (többi együtteshez képesti) szintje esett vissza.

 

Az az „átkozott” tizenkét csapat?

A DVTK visszaesése egy időben következett be a tizenkét fős első osztály bevezetésével. Általános vélemény az, hogy a tizenkét csapatos bajnokságban minden mérkőzés élesebb, mint a tizenhat szereplősben, ahol korábban gyakran előfordult, hogy egy-egy klub (pl. Zalaegerszeg, Eger) már idejekorán kiszállt az érdemi küzdelmekből. Elméletben a tizenkét fős ligában az egyes klubok játékoskerete erősebb, mint a tizenhat csapatosban, mivel a legjobbaknak kevesebben kínálhatnak első osztályú szerződést.

A Diósgyőr szempontjából a többi együttes relatív erősödése egy időbe esett a saját keretének viszonylagos gyengülésével. A verseny kiéleződése kellemetlen helyzetbe hozta a klubot, amire nem tudtak jól reagálni. Így tehát valóban okozója lehet a DVTK gyengébb szereplésének a tizenkét csapatos liga bevezetésével fokozódó verseny.

 

Pecunia regit mundum (A pénz kormányozza a világot)

A DVTK-t 2010 szeptembere óta Leisztinger Tamás tulajdonolta egészen a 2020-as decemberi váltásig. A vizsgált időszakunk elején ennek megfelelően a klub anyagi helyzete stabil volt, ami akkor még a többi élvonalbeli csapathoz képest előnyt jelentett. A magyar labdarúgásba azóta beáramló támogatások azonban kiegyenlítették az erőviszonyokat, más csapatok is komoly erősítésbe fogtak, ami az előny elolvadásához vezetett.

Az a forrás, ami nyolc-tíz éve még elegendő volt egy masszív középcsapat kialakításra, az mostanra már az NBI-hez is kevésnek bizonyulhat.

A klubok közötti verseny tehát ezen a téren is fokozódott.

 

Fejétől bűzlik a hal?

Tíz szezon alatt valóban alkalmazni kellett tizennégy edzőt? Az edzők kiválasztásánál nem kellett volna tekintettel lenni az adott edző stílusára (Bódog Tamás – gegenpressing, Fernando Fernandez – pozíciós játék)? Vajon a télen igazolt légióshad a másodosztályba is követni fogja a csapatot? Sok kérdés merül fel a klub vezetésével kapcsolatban, amire a háttér információk ismerete nélkül nehéz egyértelműen választ adni. Nehéz megítélni a szakmai igazgatók munkáját, hiszen az edzőkhöz hasonlóan ők is gyakran váltották egymást. Ez nem segítette elő az egységes koncepció kialakítását.

 

Mit gondol erről a távozó tulajdonos?

Leisztinger Tamás 2018-ban nyilatkozott a csapattal kapcsolatos kérdésekben. A gyenge szereplés okát abban látta, hogy az elmúlt évek futballszakmai döntései hibásak voltak. Azt is elmondta, hogy a szakmai igazgatók kiválasztása sem volt szerencsés, ugyanakkor úgy gondolta, hogy megtalálta a megfelelő embert (Ifj. Tajti József) erre a posztra. A finanszírozással kapcsolatban azt állította, hogy saját vagyonából 1,8 milliárd forintot fektetett be a 2013 óta eltelt időszakban, míg TAO támogatásból az ARAGO-csoport közreműködésével 2,5 milliárd forint érkezett az egyesülethez. A távozó tulajdonos tehát az edzőkben és a szakmai igazgatókban látta a gyenge szereplés okát.

 

A DVTK szakmai igazgatói a 2010-es években: 

2010-2012 – Szentes Lázár
2013-2014 – Kovács Zoltán
2014-2016 – Árki Gábor
2016-2017 – Benczés Miklós
2017-2018 – Bódog Tamás (vezetőedzői feladatok mellett)
2018-2019 – ifj. Tajti József
2019-         – Benczés Miklós

 

Összességében tehát mi lehet a fő ok? Azt gondolom, hogy az itt felsoroltak mindegyike valamilyen szinten szerepet játszik a visszaesésben, azonban a vizsgált tényezők közül a két leginkább megváltozott feltétel a bajnokság létszámának csökkenése és az átlagos finanszírozási szint emelkedése volt. Eltűntek a gyakran rosszul vezetett és alulfinanszírozott töltelékcsapatok, míg a beáramló források miatt az NBI célpont lett a (hazai szinten) minőségi légiósok számára is. A több pénzhez több tudás és fokozódó verseny is társul. Egyre több együttes próbál meg hosszabb távban is gondolkodni. A következetesebben vezetett klubok általában eredményesebben is szerepelnek, ez pedig nem kedvezett egy olyan csapatnak, ahol az egyetlen állandóság a változás volt szakmai szinten.

Mit lehet most egy DVTK-szurkolónak mondani? Élvezze ki a klub történetének második legeredményesebb korszakát és reménykedjen abban, hogy az új tulajdonos téli bevásárlása újra megmenti valahogy a csapatot. Ha pedig nem, akkor csak ismétli magát a történelem, hiszen a „diósgyőri aranycsapat” is kiesett a tizedik szezonja végén.

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x