Elő az árnyékból - Luis Alberto portré
Ha az olasz bajnokság legjobbjairól kezdünk el beszélni, akkor sokaknak a védekező specialisták vagy épp a támadók jutnak eszükbe, de ez nem is csoda egy olyan ligában, ahol Cristiano Ronaldo is ott van. Akad viszont néhány olyan játékos is, akinek a neve mellett elsiklunk, mert nem elég nagy sztár, pedig a teljesítménye magáért kellene, hogy beszéljen.
Ha csapatspecifikussá tesszük a keresési feltételeket, akkor a bajnoki versenyfutás egyik résztvevője is téma lehet, vagyis a Lazio, de tőlük is először Ciro Immobile jut eszébe mindenkinek, hiszen vezeti a góllövőlistát, szenzációs szezont fut és témát ad több szempontból is a szakértők számára.
Ha nem az olasz csatár, akkor Sergei Milinkovic-Savic lenne a sorban következő, aki idén újból azt a szintet hozza, mint két éve, mikor mindenki "100 milliós" box to box játékosként számolt vele, és azt hittük, hogy eljött számára az ideje a szintlépésnek.
Ha túl vagyunk a hypevonat első osztályán, akkor kerülhet reflektorfénybe az a játékos, aki úgy tud elképesztő szezont produkálni, hogy közben észre sem veszik az emberek, hogy ott van a pályán. Ő nem más, mint a spanyol irányító Luis Alberto.
Luis Alberto Moreno karrieríve elég sajátos utat járt be a sevillai utánpótlástól egészen Rómáig.
Egykoron, még tinédzserként a Sevillában kapott némi lehetőséget, de először a Barcelona B csapatában mutatta meg magát igazán, mikor is a 2012-13-as szezonban kölcsönben szerepelt a katalánoknál, hogy a spanyol másodosztályban szerepelve 11 gólt és 18 asszisztot jegyezve bekerüljön az év csapatába is.
Ezt követően vitte el a Liverpool 8 millió euróért, ahol kevés lehetőséget kapott, így csak egy szezonra maradt a ködös Albionban.
Ekkor még csak 2016-ot írtunk és ekkor kezdődött Lazios kalandja a hispán középpályásnak.
Az első szezonjában nem játszott még nagy szerepet a fővárosiaknál, viszont a 2017-18-as idényben ő volt a csapat egyik húzóembere. Ekkor 11 + 14 volt a statisztikai lapján 34 mérkőzés alatt. Tavaly kisebb sérülések is hátráltatták, s ez a teljesítményén is meglátszott, de idén az előkészítések terén visszatért a legjobbjához, még ha a gólok nem is jönnek olyan nagy számban. A 27 éves játékos az idei kiírás egyik legjobbja, még ha nem is szólnak róla annyit a hírek, mégis nagyban hozzájárul csapata szerepléséhez hogy versenyben vannak a Scudettóért.
Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a megszakításig garantált helye volt az álomcsapat középpályáján, mert nem hisszük, hogy találnánk nála jobbat, még ha nem is igazi trequartista, de azt is el tudja játszani, ha úgy hozza a szükség.
Hogy ezen állításunknak alapot adjunk, itt van néhány statisztikai mutató az idei szezonjáról.
A Lazio 3-5-2-es hadrendjében ő játssza be a belső középpályás közül a balra helyezkedő posztot, de közben ő van a trió közül legelőrébb is, egyfajta irányító szerepkörben. A passzjátéka a posztjához mérten nagyon jó, 81,5%-os, s ha csak az ellenfél térfelén lévő számait nézzük, akkor is 78,1% a mutatója.
Ezt legjobban a tizenhatoson belülre passzolt labdáinak a száma mutatja meg, a heatmapeken kívül, hiszen a mérkőzésenkénti 2,68 sikeres átadás liga szintén is Top5-be van.
A Lazio bajnoki reményei nagyban köszönhetőek neki is, de persze a "sasok" esetében az elsődleges a csapat, és az hogy szinte egy családként tudnak együtt működni, amit jól mutatnak azok a hírek is, hogy a játékosok nem hagyták el a várost a koronavírusos időszakban sem, pedig a fővárosban is elég komoly megszorítások voltak.
Szerző
