Emeljük kalapunkat a „kalaposok” mestere előtt

A Luton Town FC 1885-ben jött létre a város korábbi csapatainak egyesülésekor, hogy egy erősebb együttes alakuljon. Az évek múlásával a sikerek elkerülték a klubot, csupán az osztályváltások jelentettek jobb vagy rosszabb történéseket. Az 1988-as ligakupa-győzelem, majd egy évvel később az elbukott finálé a kiemelendő események közé sorolható, ahogy az is, hogy éppen a Premier League megszületése előtti évben esett ki a klub a legmagasabb osztályból. Oda azóta nemhogy nem tudott visszatérni, de 2007 és 2009 között három kiesést élt meg a Luton Town, amely így a Championshipből egészen az ötödosztályig süllyedt. Ezt követően öt év után tértek vissza a profik közé, majd a League Two is jelentett némi akadályt, mígnem jött Nathan Jones kinevezése és vele egy új korszak kezdődött.

A MEGVÁLTÁST ELHOZÓ SZAKEMBER

Nathan Jones Cardifftól nem messze született, majd ott is kezdett el futballozni. Pályafutása elején azonban inkább csak alacsonyabb szinten érdekelt walesi klubokban szerepelt, majd kipróbálta magát Spanyolországban. Aztán a Southend Unitedben összejött neki néhány jobb szezon, ami egy szerződést ért a Brighton & Hove Albionnál, majd utolsó éveit a Yeovil Townnál töltötte, mielőtt 39 évesen visszavonult. Már az utolsó szezonjai során is asszisztensedző volt, ami már jelezte, hogyan képzeli el a jövőjét. A Charlton Athleticnél az utánpótlásban dolgozott, majd visszatért Brightonba, ahol Óscar García, Sami Hyypiä és Chris Hughton mellett is segédkezett, mielőtt 2016-ban a Lutonhoz került.

https://twitter.com/OfficialBHAFC/status/487249971276939265

A The Hatters („kalaposok”) klubvezetése majd három év után döntött a váltás mellett, mert hiába juttatta vissza John Still a csapatot a negyedik vonalba, a League Two kezdett túl nagy falattá válni a kissé old school edzőnek. Jones ezzel éppen ellentétes irányvonalat képviselt már akkor is.

„Nathan egy profi, fegyelmezett, erős és nyitott karakter, aki keményen dolgozik és ezt várja el a játékosaitól is. Az ő elképzelései alapján azt várjuk, hogy gyors futballt lássanak a szurkolóink a Kenilworth Roadon. Úgy véljük, hogy Nathan modernizálni fogja klubunk kultúráját, ötvözve futballörökségünk elemeit egy modern, előremutató filozófiával, ami előrelépést eredményezhet” – mondta Gary Sweet vezérigazgató.

Mi sem bizonyította ezt jobban, minthogy a szezon korábbi szakaszában a pontjai kevesebb mint 40%-át megszerző együttes az ő irányításával a meccsei több mint felét megnyerte, miközben a védelme stabilabb lett, a támadósora pedig hatékonyabb. Első teljes idényében Jones tovább építette a csapatot, amivel odaért a rájátszás mezőnyébe, ahol ugyan a Luton elbukott a Blackpool ellen, de mindez már jó alapot jelentett a következő kiírásra, mikor is az Accrington Stanley mögött ezüstérmesként feljutott a League One-ba. A játékot úgy próbálta alakítani Jones, hogy az magasabb szinten is megfeleljen azon elvárásoknak, amit a sikeresség alapjaként lehet meghatározni. Ezen elképzelésekhez pedig a klubvezetés is partner volt megfelelő igazolásokkal, ami meg is hozta a gyümölcsét, csak ezt már nem Jones aratta le.

https://twitter.com/SkyBetLeagueOne/status/1083604417771782144

A remek munkát végző szakember 2019 januárjában elfogadta a Stoke City ajánlatát, hogy egy osztály feljebb lépve próbáljon szerencsét – decemberben a hónap legjobb menedzserének járó díjat már új csapatánál kapta meg. Miközben ő látványosan megbukott a Premier League-ben is szép éveket eltöltő csapatnál, addig a Luton Town az általa lefektetett alapokon elhódította a League One bajnoki címét.

A korábbi asszisztense, Mick Harford remek munkát végzett, majd jött Graeme Jones, aki már nem tudta elrontani mindezt, pedig a saját elképzeléseire formálással tett erre egy kísérletet. Az egyébként remek szakember – aki Newcastle-ban Steve Bruce mellett bizonyított – nem találta meg a számításait Lutonban, és amikor a Championshipben már kezdett forró lenni a helyzet, akkor menesztették.

Nathan Jones visszatért és vele együtt természetesen a korábbi sikeres elképzelései is, amelyek hozták is a jó eredményeket. Az újonc bennmaradt, majd a második idényben a koronavírus-járvány miatti megszakítás ellenére stabil középcsapattá vált. Idén jött az újabb előrelépés, és a Luton Town már a Premier League ajtaja előtt áll.

„Szeretem a klubot, és szívből sajnálom, hogy ezek az események megtörténtek, mert sokkal jobban kezelhettem volna őket. Imádtam a klubnál dolgozni, majd hirtelen jött ez a lehetőség és én elcsábultam. Akkoriban olyan esélynek éreztem a Stoke City hívását, ami jó lehetőség volt arra, hogy elég gyorsan Premier League-klub lehessünk, de mint kiderült, ez nem így volt. Sokat tanultam abból az időszakból és abból is, hogy mit tettem, amit nagyon sajnálok. Teljes mértékben megértem, hogy ez okozta az ellenségeskedést, amit kaptam. Azonban most visszatértem és vissza akarom szerezni mindenki bizalmát. Nagyon hálás vagyok a lehetőségért, hogy újra irányíthatom ezt a klubot.”

https://twitter.com/LutonTown/status/1265953462254174209

A SIKER KULCSA

A legtöbbeknek talán a Bajnokok Ligája-győztes Chelsea FC elleni FA-kupa-mérkőzésen tűnhetett fel az, hogy a lutoni játékosok foggal-körömmel küzdöttek minden labdáért, megmutatták, hogy a képességbeli lemaradásukat a taktikai fegyelmükkel tudják kompenzálni. Amit ott láthattunk, az nem arról szólt, hogy egy igazi sztárcsapat ellen megmutatják a legjobbjukat, hanem azt kaptuk, amit szinte minden Championship-összecsapáson is.

Jones a védekezésre fekteti a hangsúlyt, s ennek okán a 3-5-2/5-3-2 a Luton által leggyakrabban használt formáció.

A rendelkezésre álló játékosállomány alapján ez tűnik a logikusnak, mert élvonalbeli rutint is találunk a hátsó alakzatban, illetve villámgyors támadókat elöl, tehát kézenfekvő, hogy egy kontracsapatot lehet felépíteni, azonban ez nem egy szimpla reaktív futballt alkalmazó gárda.

Annak ellenére, hogy a szezonbeli 44,5%-os labdabirtoklási mutató alapján egy szimpla reaktív csapatnak is degradálhatnánk őket, összetettebb a játékuk. Övék a negyedik legjobb PPDA-mutató a ligában, miszerint körülbelül kilenc passzt engednek meg az ellenfélnek, mielőtt védekező akciót hajtanának végre. A labdavesztések után azonnali letámadás kezdődik, méghozzá magas intenzitással. Ezek során többször szereznek labdát az ellenfél térfelén, amiből rendezetlen védelem elleni akciót vezethetnek. A két támadó mögött a két magasan helyezkedő nyolcas, valamint a szárnyvédők érkeznek meg nyomást generálni, hogy hibára késztessék az ellenfelet. Eközben a hatos zónázik és biztosít, hogy a felszabadításokat be tudják gyűjteni.

Az emberorientált és zónavédekezés keveréke lehetővé teszi, hogy nagyon intenzív legyen a Luton magas nyomása, de ezzel együtt biztonságot is jelent számára, hogyha átjut az ellenfél a presszingen, akkor van idő visszarendeződni.

None

A taktika másik fegyvere a csapdázás, amit főleg a pálya középső területein alkalmaznak. A legtöbb esetben a csapatok védekezés során a belső passzok lezárásával próbálkoznak és az oldalvonal mellé terelik a játékot. Így a támadók kifelé navigálása lehetővé teszi a védekezők számára, hogy extraemberként használják az oldalvonalat, korlátozva az ellenfél lehetőségeit.

Ezzel szemben Jones az ellenfél forgatóemberét rendszerint engedi megjátszani, hogy aztán a széleken helyezkedő társakról leváló játékosai egyszerre több irányból is nyomást helyezzenek rá. Ez, ha megfelelő időzítéssel és sebességgel hajtják végre, akkor csak a hátrapasszt vagy egy vaktában előrevágott labdát engedélyez megoldásként. Azonban, ha hiba csúszik a nyomáscsapdába, akkor ki tud szabadulni az ellenfél és a szélre kijátszott labdával el tud indulni.

Itt válik ismét fontossá a lutoni hatos feladata, akinek a vezérletével villámgyorsan visszazárnak egy alacsony blokkba, hogy tömörítsék a védelem mögötti területet, megakadályozva a beindulást. Tekintettel arra, hogy alapfelállásuk 3-5-2, ilyenkor a védekező középpályás szükség esetén visszalép a hátsó sorba, illetve a szárnyvédők ilyenkor a középső bekkekhez igazodva 5-3-2-es low blockot hoznak létre.

None

A támadásépítés nem a Luton legfőbb erénye, mert kevés az ehhez megfelelő képességű játékos a keretben, ezáltal sokkal direktebb stílust preferál Jones. A hosszú labdák elég nagy mennyiségben szállnak, övék a ligában a legtöbb, és az 51%-os pontosság is igazán kiemelkedő arány abban a tekintetben, hogy a saját harmadukból az ellenfél harmadába juttassák a játékszert. A különlegesség azonban abban rejlik, hogy nem első szándékból akarják a felívelések és felpasszokat követően a kaput támadni, hanem a második labdák begyűjtése a cél.

Ezt többnyire a jobb oldalon erőltetik, ahol a támadóbb felfogású szárnyvédő és a technikailag magasabb szintet képviselő nyolcasuk is játszik, így ott van esély a kombinatív megoldásokra. Őket egészíti ki a rendszeres felfutásokkal jelentkező jobb oldali belsővédő, aki a támadások segítésében is részt vesz, hogy létszámfölényes szituációkat alakítsanak ki.

Itt is a játékosok egyéni képességeinek kiaknázása a cél. Nem egy előre kitalált taktikának a rabigájába belekényszerítés és az ahhoz dogmatikusan ragaszkodás Jones edzői elképzelése, hanem a játékosállomány erősségeihez alkalmazkodva próbálja meg a lehető legjobbat megvalósítani, mert jól tudja, hogy nem várhat többet el a játékosaitól, mint amire képesek.

KONKLÚZIÓ

Talán túl nagy falat lenne ennek a csapatnak a Premier League, mert a keret nagyobbik része még a Championship szintjén sem tekinthető átlagosnál jobbnak. Azonban a Luton Town az egyik legjobb példa arra, hogy egy kiváló edző hozzáadott értéke mennyire sokat jelenthet. Nagyon szoros a másodosztály élmezőnye a két automatikus feljutást jelentő helyen állók mögött, így még bármi megtörténhet, de annyi biztos, hogy már mindenki megbocsájtott a városban Nathan Jonesnak. Mindenki megemelheti kalapját a „kalaposok” mestere előtt, mert ennek a meseszerű történetnek ő az írója, és miatta érhet bennünket egy kis futballromantikus érzés a csapatát látva.

Borítókép forrása: Getty Images