Emlékszik még valaki a LaLiga utolsó spanyol gólkirályára?

Emlékszik még valaki a LaLiga utolsó spanyol gólkirályára?

2023. júl. 28.

Dani Güiza még akkor is bulizással töltötte az éjszakáit, amikor már bőven a spanyol első osztályban játszott. Valószínűleg a második felesége mentette meg a karrierjét, Bernd Schuster szerint a házasságkötés után már nem úgy festett a csatár, mint aki előző nap a híd alatt aludt. A támadó soha nem felejti el a 2007-2008-as szezont: 27 akciógólt szerzett a LaLigában, majd a válogatottal Európa-bajnokságot nyert. A 42 éves futballista ezután megfordult Törökországban, Paraguayban és Malajziában is, ma a Cádizi-öböl kiscsapatánál, az ötödik osztályban szereplő Rotánál rúgja a bőrt.

Kié a legemlékezetesebb nyilazós gólöröm a futballban? A hozzászólások között sok-sok név felbukkan majd, Szalai Ádámé biztosan – a mi memóriánkba az ő válogatott nyilazásai égtek be leginkább –, és persze ott vannak az uruguayi Edinson Cavani hasonló ünneplései is. És boldogan nyilazgatott a Getafében, a Mallorcában, illetve a spanyol válogatottban egy-egy találat után Dani Güiza is, aki immár 42 éves, és a nyáron megkezdi karrierje 24. felkészülési időszakát.


Gyermekkorában nem mindig ő volt az edzések hőse, de megvolt benne a törekvés, hogy egyre jobb csapatokban játsszon. Eleinte szülővárosa, Jerez de la Frontera csapatában, a Xerezben futballozott, majd megvásárolta a játékjogát az RCD Mallorca, és itt futott össze először a későbbi szövetségi kapitány, Luis Aragonés és Güiza útja, az edző a 2000-2001-es idényben a Mallorcát irányította. A csatár 19 évesen az első osztályban is kapott egy meccset, ám három éven keresztül szinte végig a Mallorca második csapatának tagja volt. A megítélésén nem sokat javított, hogy imádta a bulisziget hangulatát, lelkesen megmártózott az éjszakai életben, ez pedig nem vallott profi hozzáállásra.


Kölcsönben lehetőséget kapott a Recreativo Huelvában és a Barca B-ben is, végül Murciában kötött ki. A nála mindössze három évvel idősebb uruguay-i edző, Gustavo Munúa megadta neki a lehetőséget, első számú csatárként számolt vele.


Güiza a Murciában adta el magát az első osztályba: a két szezon alatt 81 meccsen lépett pályára, és 46 kanadai pontot hozott össze. A 2004-2005-ös idényben 39 mérkőzésen 18 gólt szerzett, ez csaknem a fele volt a csapat által elért találatoknak. Ugyan a Murcia csak 12. lett a második ligában, ő csomagolhatott, hiszen Bernd Schuster kinézte magának, szerződtette a Getafe.





A német edző kezdőként adott neki lehetőséget Madrid külvárosában, mindkét szezonban kilencedik lett a Getafe, szinte ugyanolyan pontszámmal. Güiza is kiegyensúlyozottan futballozott, két idény alatt 20 gólt lőtt. Annak ellenére, hogy az éjszakázásokat itt sem mellőzte, egy alkalommal annyi alkoholt fogyasztott, hogy gyomorproblémával kellett kezelni. A hedonista életmódra az első házassága is ráment, a kapcsolatból egy gyermeke született.


Mindez az időszak addig tartott, amíg meg nem ismerkedett második feleségével, egyben következő ügynökével, Nuria Bermúdezzel. Onnantól megváltozott a támadó, és az élsportra összpontosított. Bernd Schuster Güiza átalakulását így fogalmazta meg:



„Amióta Dani együtt van Nuriával, nem késik edzésről, és egyszer sem néz ki úgy, mint aki a híd alatt aludt előző éjjel.”



Kegyelemdöfés a Barcának


Az egyik legemlékezetesebb mérkőzését a spanyol Király-kupában játszotta 2007 májusában. A Camp Nouban 5–2-re győzött a Messivel, Ronaldinhóval, Eto’óval, Iniestával, Xavival felálló katalán csapat, a visszavágó szinte formalitásnak ígérkezett. A játékosként korábban nyolc évet a Barcelonánál lehúzó Schuster azonban nem így gondolta. Az egész meccs egy őrült száguldás volt, a 70. percben pedig Dorado góljával már a madridiak álltak továbbjutásra (3–0). A kegyelemdöfést a meccsen a második gólját szerző Güiza vitte be, ezzel döntőbe jutott a Getafe.





A fináléban ugyan kikapott a Sevillától, de így is története legnagyobb sikerét ünnepelhette a madridi kiscsapat, és elindulhatott az akkori UEFA-kupában. Ott pedig a következő szezonban a negyeddöntőben a Bayern München állította meg – idegenben lőtt góllal –, ám ebben a menetelésben Güiza már nem vehetett részt, hiszen átigazolta az a Mallorca, amely négy évvel korábban alig győzött megszabadulni tőle.


Gregorio Manzano edzősködése idején a szigetországi csapattól a LaLiga egyik legvirtuózabb támadójátékát láthattuk: a negyedik legtöbb gólt lőtték a bajnokságban, cserébe a hatodik legtöbbet kapták, ez pedig a hetedik helyre volt elég. Güiza soha többé nem futballozott olyan formában, mint abban az idényben: a bajnokságban 37 összecsapáson 27-szer talált be (66 lövésből), mind akciógól volt, nem mellesleg pedig 7 asszisztot is kiosztott. A Mallorca a középpályán a venezuelai Juan Arangóval, az argentin Ariel Ibagazával és Borja Valeróval száguldott. Güiza pedig Luis Fabiano előtt megnyerte a gólkirályi címet.


Érdekesség, hogy Güiza előtt utoljára 2002-ben volt spanyol gólkirálya a LaLigának (Diego Tristán), míg 2008 óta egyetlen spanyol játékos sem volt képes megnyerni a Pichichi-trófeát, tehát ő az utolsó hazai győztes.


A klasszikus befejezőcsatár a Mallorcában teljesedett ki: szédületes érzékkel támadta a kaput. A 16-oson belül dolgozott a legaktívabban, az ellentámadásoknál rajtra készen tülekedett a leshatáron, remek indulósebessége volt, a kapussal szemben pedig halálpontosan tüzelt. Fejjel és lábbal is rendkívül magabiztos volt.


A későn érő típusú játékosok közé tartozik, 27 évesen kapott először válogatott meghívót. Fantasztikus formája esélyt kínált számára, hogy Luis Aragonés magával vigye az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságra is. Ám a 27 gólja sem jelentett biztos meghívót, erről ő maga nyilatkozott akkoriban a FIFA oldalán.



„Tartottam attól, hogy kimaradok az utazó keretből, mert a spanyol gólkirályi cím sem jelentett garanciát arra, hogy bekerüljek a válogatottba.”



David Villa, Fernando Torres – így festett annak idején a spanyol csatársor, kiegészülve időnként Cesc Fábregasszal, ezt nézve igazat kell adnunk Güizának. Aragonés mégis mellette döntött, utazhatott a tornára. Egy kivétellel csereként játszott, a csoportban a görögök ellen volt kezdő, és az ő gólja döntött (az első találat előtti gólpasszt is ő adta).





A nyolcaddöntőben az olaszokkal szemben tizenegyes-rúgásokkal jutott tovább Spanyolország, Güiza elhibázta a saját kísérletét. Az elődöntőben azonban kivette a részét az oroszok elsöpréséből (3–0): Xavi után övé volt a spanyol második gól.





Ezek után a németek elleni döntőben is a győztes gólt szerző Fernando Torrest váltotta, így a gyepen élhette meg Spanyolország Európa-bajnoki címét. Ez volt az egyetlen nagy torna, ahol részt vehetett a spanyol válogatott tagjaként. Egyébként a nemzeti mezben 21/6-os mutatóval zárt.


Aragonésszel ugyan búcsút vettek egymástól a finálé után, de pár hétre rá már újra egymás hátát lapogatták: a török Fenerbahce szerződtette a spanyol trénert, akinek az első dolga volt, hogy szerződtesse a csatárt. Güiza iránt egyébként a Tottenham is érdeklődött ekkor. Pályafutása csúcsán 14 millió eurót kínált érte a Mallorcának a Fener. Ez ma már aprópénz egy ilyen kaliberű (és korú) csatárért, de akkor nem volt kis összeg.


Isztambulban együtt játszott a fél török válogatottal, a brazil Alex-szel és Roberto Carlosszal. Csapata a Bajnokok Ligája-selejtezőben 7–0-s összesítéssel söpörte ki az MTK-t, a Partizan Beograd elleni párharc sikerével a főtáblára jutott, ott viszont nem termett számára sok babér. Güiza ugyan gólt lőtt a Portónak és az Arsenalnak is, de a Fener két ponttal csoportutolsó lett, és kiesett.


A kupában a Besiktas ellen kikaptak a döntőben, ahogy a bajnokságban is az isztambuli rivális győzött, a Fenernek csak a negyedik hely jött össze. A következő évben Christoph Daumnál is ő volt a pálya csúcsán a 4–2–3–1-es alakzatban, és a Besiktas ezúttal is elcsaklizta előlük a kupagyőzelmet a fináléban, míg a Süper Ligben a csapat az utolsó fordulóban engedte ki az aranyat a kezéből. Güiza első két Isztambulban töltött idényében 11+5-ös gól+gólpassz-mutatóval zárt a bajnokságban. A harmadik szezon a könyöksérülése miatt rémálom volt, 3 meccset kapott, a Fener viszont végre bajnok lett.


Volt csapata, a Getafe 31 évesen is tárt karokkal várta, de a pályája ekkor már lefelé ívelt. Egy szezon erejéig Malajziában haknizott a bajnokság valaha volt legjobb labdarúgójaként, majd Paraguayban is kipróbálta magát a Cerro Portenónál, még a Libertadores-kupában is játszott néhány meccset.


2015 óta a szűkebb pátriájában futballozik: a harmadosztályú Cádizban eleinte ferde szemmel néztek rá a drukkerek, hiszen évekkel korábban a szomszédvár Xerez játékosa is volt. A csapat 2017-ben hat év után vele jutott vissza a másodosztályba. Ő mégis maradt a harmadosztályban, az Atlético Sanluquenóhoz igazolt, idén januárban pedig a Cádizi-öböl túlpartján fekvő CD Rotához. A csapat a török bajnok, Eb-győztes csatárral a soraiban a 16. helyen végzett az ötödik osztályban, Güiza 12 mérkőzésen 2 gólt szerzett.


És a rutinos csatárnak esze ágában sincs még visszavonulni, 43 éves korában, jövő júniusban jár le a szerződése a jelenlegi csapatánál.



Kiemelt kép: Alamy

Szerző

Gabay Balázs

Gabay Balázs

Gabay Balázs

A Büntető.com szerzője.