Értorna mínusz 90 fokban, gyűrűvel mért alvásminőség – ez a csúcsrehab fociban

Az utóbbi években több hazai futballcsapatnál is észlelni, hogy egyre szakszerűbb munka folyik azokon a területeken, ahová a szurkolók, de még az újságírók sem igazán pillanthatnak be. A sportpszichológus mellett dietetikust, olykor alvásterapeutát alkalmaznak, és olyan egészségügyi gépekkel dolgoznak, amelyek a futball világán kívül élő halandók számára 22. századinak hatnak. Egy másik futballdimenzióban, a nyugat-európai óriáskluboknál ezeknek az eszközöknek a jelenléte teljesen hétköznapi, értelmezhetetlen volna a munka nélkülük.

Miért fontos ez? A profi futballban óriási mennyiségű pénz összpontosul, ha egy játékos sérülését nem tudják megelőzni, esetleg az egészségügyi stáb félrekezeli a sérült testrészt, a kimaradása akár pontokban is mérhető, ami a csapat kieséséhez vezethet, vagy lemarad a nemzetközi kupaindulást jelentő helyezésről. Mindegyik eset pénzügyi traumát jelent a klubnak, nem beszélve persze a játékosról, akinek a hosszú távú egészsége a tét.

Megkerestük a Nyíregyháza Spartacus FC rehabilitációs részlegének vezetőjét, Darabos Balázst, aki készségesen bemutatta nekünk az említett eszközöket, s azt, hogy a segítségükkel miként jön helyre négy nap alatt egy olyan sérülés, ami egy átlagos civil esetén hetekig is elhúzódna. Beszélgettünk vele arról, mit okozhat az alvásminőség mérésének a hiánya, miért tart több mint két napig 2-3 elfogyasztott sör hatása egy meccs után, és hogyan sikerült kimutatni szimpla kreatin-kinázmérésből egy játékosnál súlyos betegségre való hajlam jeleit.

„Itthon sokszor szinte azért mérjük a játékosok értékeit, mert mások mérnek, nem pedig azért, hogy rövid vagy hosszú távú tapasztalatot vonjunk le az adatokból. A diagnosztikában le vagyunk maradva: minden nap, minden csapatnál meg kellene vizsgálni, hogy egy játékos milyen egészségügyi profillal érkezik meg az edzésre” – állítja a Nyíregyháza rehab csapatának vezetője.

Hozzáteszi, ehhez adott sok-sok fejlettebb futballkultúrában dolgozó klub mintája, ő például nemrég az angol másodosztályú Norwich City videóját szúrta ki, amely bemutatja, milyen szédületesen profi módon vizsgálják meg reggelente a futballistákat.

„Egy ilyen kivizsgáláskor láthatóvá válik minden, ami előző este óta történt a labdarúgó szervezetével. A vizsgálat után elmegy reggelizni, s mire végez, a stáb értékeli az eredményeit, az edzők rögtön látják, és eldönthetik, hogyan edzhet aznap. Ha minden nap így kezdődik, akkor a stáb mindent megtett, hogy ne veszélyeztesse a játékos szereplését a hétvégi mérkőzésen. Nagyon fontos, hogy a játékosnak meglegyenek a napi ciklusai, amihez igazodik, amelyek segítségével egészséges tud maradni.”

Az, hogy melyik futballista milyen fizikai és mentális állapotban érkezik meg edzésre, megállapítható vérből, hidratáltsági vagy épp alvásadatokból – utóbbit a HRV, vagyis a szívfrekvencia variabilitás, a két szívverés közötti időtartam mutatja. 

Az erőplatós CMJ (countermovement jump)-mérésekkel például nagyon jól vizsgálható a játékosok idegrendszeri felkészültsége, ezt szinte minden nagyobb klub méri, akár napi szinten. Persze egyszerűbb módszerrel, akár egy wellness kérdőívből is megismerhető valamennyire a labdarúgók állapota.

A kimutatott értékekből kialakítható egy trendvonal, amely alapján meg lehet állapítani, hogy pozitív vagy negatív állapotban érkezett meg aznap a labdarúgó. Az, hogy jól vagy rosszul étkezett, megfelelő minőségű volt-e az alvása, elég folyadékot fogyasztott-e, mind befolyásolják a másnapi teljesítményét.

Azért szükséges az átfogó kép az egészségügyi stábnál, mert erre támaszkodva lehetséges személyre szabott – sérültek esetén prehabilitációs – gyakorlatokat előírni a futballistának a tréningen, amivel elkerülhető a sérülés.

„Ha egy futballista például az éjszaka felriadt gyermeke miatt nem aludt egyben nyolc órát, csak megszakítással négyet-négyet, vagy hat órát három részletben, tőle nem lehet ugyanolyan intenzitású tréninget elvárni, mint a kipihent sportolótól. Ehhez kellenek a mérések adta előzetes információk.”

A Spartacusnál a mérkőzések előtti és utáni 2-2 napon CK (kreatin-kináz)-mérést végeznek a labdarúgóknál. A vérükből mért kreatin-kináz szint megmutatja, hogy az izomszövetek milyen szinten károsodtak az elmúlt időszak edzésmunkája, a mérkőzések és edzések miatt, illetve a szervezet hogyan tudott regenerálódni a legutóbbi mérkőzés után, a következő mérkőzés előtt.

Ez csupán egyetlen mutató, amely képet ad arról, mennyire friss a sportoló. Mint kiderül, egy egyszerű vizsgálat szélsőséges esetben akár életet is menthet.

„A mérkőzések előtti napon az egyik játékosunk CK-értéke rendre elég magas volt. Azt hittük, mi hibázunk a magas fizikai terheléssel, emiatt változtattunk nála a gyakorlatokon. Nem történt változás. Végül elküldtük egy komolyabb laborvizsgálatra, ahol kiderült, hogy magas a fehérvérsejtszintje, ami nagyon magas csontvelőrák-kockázatot jelent. Elkezdődött a gyógyszeres kezelés, és sikerült lecsökkenteni a szintet. Csupán a CK-mérésnek volt köszönhető, hogy a problémára egyáltalán fény derült.”

Darabos Balázs elárulja, a CK-vizsgálaton túl Nyíregyházán cél, hogy a jövőben ujjra húzható gyűrűvel meg tudják nézni a labdarúgók alvásminőségét is, ami szintén befolyásolja a személyre szabott edzésprogramot. 

Nagyívű tervet dédelgetnek.

„A klub rövid távú célja egy komplex sportdiagnosztikai részleg létrehozása, a játékosok teljes körű feltérképezésére. Ennek keretében ugrásteszteket, erőplatós méréseket, sprint- és gyorsulási teszteket, testösszetétel- és regenerációs állapot felméréseket szeretnénk végezni a legmodernebb eszközökkel. Az adatok lehetővé tennék a játékosok fizikai profiljának pontos meghatározását, az egyéni fejlesztési tervek kialakítását, a sérülések megelőzését. A diagnosztikai rendszer fontos szerepet töltene be a leigazolni kívánt játékosok mélyebb teljesítmény- és fizikai profiljának megismerésében is, segítve a klubot a megalapozott szakmai döntéshozatalban.”

- 90 fokból az oxigénkabinba

A hosszú távon gondolkodó kluboknál a felmérések és az adatgyűjtés mellett a modern rehabilitációs centrumok kialakítására is busás összeget fordítanak. „Nem mindegy, hogy egy kiemelkedő bérű játékos 33 fordulót tud a pályán tölteni, vagy csak tízet. Ezek a gépek segítenek ebben” – magyarázza Darabos Balázs. A Nyíregyháza az alacsonyabb költségvetésű klubok közé tartozik az NB I-ben, de a tulajdonos jónak látta, ha pénzt áldoz a rehabilitációs részleg fejlesztésébe. Darabos Balázs úgy véli, az elmúlt időszakban drasztikusan nőtt a sérülésekből gyorsan felépülő játékosok száma, mert a futballistáknak kötelező használni a gépeket.

Milyen eszközökről van szó? 

A testösszetétel-mérés részletesen megmutatja a játékos testarányait, többek között a vázizom- és a zsírmennyiséget, a fehérje vagy a testvíz arányát. A Spartacusnál 4-6 hetente mindenkit felmérnek, így pontosan követhető, hogy melyik játékos mennyire figyelt oda az étrendjére, hogyan edzett. Érdekes példa az Union Berlin középpályásáé, Schäfer Andrásé, aki a Büntetőnek arról mesélt, neki az okozott nehézséget, hogy elég kalóriát fogyasszon, mert ez nem mindig esik jól neki.

Az elektromos jégszauna fél óra alatt mínusz 90 fokra hűti le a kamrát, így a hosszú ücsörgéssel járó idegenbeli túrák előtt még bemehet a játékos egy körre. A 3-5 perces kezelések során az extrém hideg hatására összeszűkülnek az erek, amikor pedig kijön a játékos, tágul az ér, ezáltal oxigénnel dúsul a vére, továbbá a salakanyagok is távoznak a testéből. Egyszerűen felfrissül a sportoló.

Elektromos jégszauna

A rehabilitációs eszközök között megtalálható a lökéshullám- és az ultrahang gép is, illetve a fizikoterápiás célú Tecar készülék is, melyet Olaszországban használnak leginkább. Utóbbival elektromágneses eljárásban hő segítségével regenerálják a szöveteket, oldják az izomcsomókat, frissítik a játékosok vérkeringését – vagyis gyorsítják a rándulások, izomhúzódások gyógyulási idejét.

A gyógyulás „felpörgetésében” csúcskategóriás készüléknek számít az oxigénkabin, ami egy jókora, magashegyi célra tervezett hálózsákra hasonlít.

„Ez egy vadonatúj darab. Ha valaki sok videót néz Neymarról vagy Sergio Ramosról, feltűnhet, hogy nekik otthon is van egy belőle” – mondja Darabos Balázs. A kabinba oxigénmaszkban kell befeküdni. A terápiában két bar nyomás alá kerül a kabin, a magasabb nyomás hatására több oxigén jut el a sejtekhez, emiatt gyorsabban gyógyulnak a sérült szövetek, az izomzat. „Az egyik hátvédünknek egy rúgás miatt komolyabb ödémája alakult ki a bokájánál. Egy átlagos ember átlagos, kenőcsös kezelése esetén 2-3 hét egy hasonló sérülés gyógyulási ideje. Nekünk nincs ennyi időnk. A kabinos terápia segítségével eltávolítottuk a felesleges vizet, a játékosunk 4 nap alatt helyrejött, és hétvégén már játszani tudott.”

Oxigénkabin

Darabos Balázs megosztotta velünk, hogy az ő ideális világában hogyan festene a futballista tökéletes regenerációja.

„Például úgy, hogy nem számít, ha idegenben játszunk, a mérkőzés félidejében a gyúrónk elkezdi összerakni a hordozható hidegterápiás kádat. Miután megfelelő hőfokra lehűlt a víz, az első lecserélt játékosunk bejön az öltözőbe, és azonnal elkezdi a regenerációs protokollt. Majd a mérkőzés végén minden játékos már az öltözőben, illetve a buszon hazafelé elkezdi a felkészülést a következő heti mikrociklusra a hordozható készülékekkel.”

Hozzáfűzte, a mérőeszközök használata elengedhetetlen, de a manuális terápiáknak is százalékosan kimutatható fontossága van a sérülések elkerülésében. Ezért kötelező a futballistáknak a masszázs a gyúrópadon.

„Mint amikor a csodát várja a súlyos beteg”

Gulácsi Péter az önéletrajzi kötetében hosszan ír róla, milyen iszonyatos szenvedést jelentett felépülnie a keresztszalag-szakadásából. Noha BL-elődöntőt is játszott, élete legnagyobb szakmai eredményének tartja, hogy vissza tudott térni a Bundesligába. Azt is elmondja, hogy a klubtól szinte senki sem kereste a rehabilitációs hónapok idején, az tartotta benne a lelket, akivel ekkor dolgozott. Mivel futballistaként jelent meg mindenki előtt, mintha identitásválságba került volna azáltal, hogy nem játszhatott. Mit ér az életben a labdarúgó, aki nem futballozhat – akár így is hangozhatna a kérdés?

Darabos Balázs szerint a súlyos sérült játékos és a rehabilitációs edző között speciális kapocs alakul ki ebben a periódusban.

„Mint amikor egy súlyos beteg bemegy az orvosához, és szinte a csodát várja tőle. Hogy újra a társadalom teljes értékű tagja lehessen. 

A sportoló ugyanerre vágyik, ő a csapaton belüli szerepét akarja visszakapni, hogy újra megbecsülje a környezete. Ám amikor egy hónap megfeszített munka után még egy futóedzésre sem képes a sérült játékos, csak a monoton edzőtermi rehabilitáció zajlik nap mint nap, azt nem mindenki bírja lelkileg. Lelkileg rendkívül erősnek kell lenni ehhez.”

Hideg-meleg terápia

Úgy látja, a futballisták sokszor akkor válnak mentálisan igazán edzetté, miután visszatértek egy hosszú sérülésből. Addig azt hiszik, sérthetetlen a testük, ekkor szembesülnek vele, hogy mennyire érdemes rá vigyázni, egészségesen tartani.

„Azoknak a játékosoknak, akik megelőzési céllal edzés előtt 20-30 percet eltöltenek az edzőteremben, óriási magabiztosságot ad, hogy tudják, minden nap megtették, amit kell, hogy hosszabb ideig egészséges maradjon a testük. Sosem késő elkezdeni.”

A volt MTK- és Nyíregyháza-játékost, Myke Ramost hozza példaként, akinek három olyan súlyos térdsérülése volt, hogy alig néhány százalék esélye maradt újra profiként játszani. Óriási kitartással és munkával mégis felépült, az NB I-ben is újra képes volt játszani. Most a másodosztályú Tiszakécskében lövi a gólokat.

Hova vezet, ha kialvatlan a futballista?

Az elit futballisták a hazai bajnokságban, a nemzeti kupában, a ligakupában, a Bajnokok Ligájában, a klubvilágbajnokságon is játszanak mérkőzéseket, hogy a felkészülési időszak klubmérkőzéseit és a válogatott meccseit ne is említsük. Sokan közülük 50-60, néhányan 65-70 mérkőzést játszanak egy naptári évben, ami szélsőségesen lerövidíti a regenerációval tölthető napok számát. Emlékezetes a Manchester City középpályásának, Rodrinak a 2024-es Európa-bajnokság előtti nyilatkozata, amelyben jelezte, egyszerűen képtelenség ilyen feszített tempóval ennyi tétmeccset lejátszani, ennek csak sérülés lehet a vége. Alig telt el két hónap, és az Arsenal elleni bajnokin a játékos fájdalmas arccal összeesett. Elülső keresztszalag-szakadást szenvedett, és egy egész idényt kihagyott. 

Darabos Balázs jelzi, a növekvő számú mérkőzés, a szervezet túlterhelése miatt a futballban egyre inkább elszaporodnak a térdsérülések, szalagszakadások, porcsérülések. A bokasérülések aránya is nő. Ezek a látványosabb okai a futballisták kimaradásának, de sok olyan titokban tartott eredője is akad bizonyos sérüléseknek, amelyekről a klubok inkább nem adnak hírt, mert rossz fényt vetne rájuk. Ousmane Dembele szédületes formában igazolt a Borussia Dortmundtól a Barcelonához 2017-ben, ahol viszont rendszeresen sérüléssel küzdött. Egy 148 millió eurós játékos esetében ez súlyos blama. Kiderült, hogy a rossz étrendje mellett videójáték-függő volt, ami miatt rendszeresen éjszakázott. A kialvatlanság pedig alattomos dolgokra képes az élsportolóknál.

A szervezet cirkadián ritmusa a nappalokhoz és éjszakákhoz igazodik. A Spartacus szakembere hangsúlyozza, ha a játékos ezt felborítja, komoly problémához vezet.

„Az nem ugyanolyan pihentető alvás, ha valaki éjjel 2-től alszik 8 órát, mint ha este 10-től reggel 6-ig aludna. Ugyanis az edzések és a meccsek menetrendje a korábbi keléshez igazodik. A naplementével a szervezet elkezd felkészülni a pihenésre, ilyenkor a paraszimpatikus idegrendszer elkezdi átvenni a szerepet. Ha azonban a játékos sokáig fent van, a paraszimpatikus idegrendszer nem képes aktivizálódni, elcsúszik a pihenés ideje, nem pihen az agy, a szervezet.”

Ha a futballista (vagy bármelyik élsportoló) nem hagyja pihenni az idegrendszerét, akkor egy landolásnál, irányváltásnál nem fogja tudni megfelelően irányítani a testét, és ebből izom- vagy porcsérülések származhatnak. 

Darabos Balázs szerint pontosan ez történt a Real Madrid játékosa, Rodrygo esetében is, akinek egy kitámasztásnál elszakadt a keresztszalagja a hétvégi bajnokin, és várhatóan 8-10 hónapos kihagyás vár rá. 

Apró trükkökkel a játékosok maguk is javíthatnak a teljesítményükön. Az egyre divatosabbá váló power nappel, vagyis a 30-40 perces délutáni energetizáló alvással például a vizsgálatok szerint akár 15-20 százalékos energiaszint-növelést is el lehet érni.

Lökéshullámterápia

Meccs utáni sör helyett tészta a busz végében

Az alváshiányhoz hasonlóan sunyi módon hat az alkohol a futballisták szervezetére, hiszen vizet von ki a szervezetből, dehidratál.

„A meccs után sok edző megenged a játékosoknak néhány üveg sört. Ilyenkor a fáradt szervezet, ahelyett, hogy plusz vízadagot kapna, további víztől szabadul meg. Nem tud hatékonyan pihenni az idegrendszer, s akár 20-30 százalékkal is romolhat az alvásminőség. Az idegrendszeri fáradtság nyomán magas lesz a CK-szint, és nő az izomsérülés lehetősége.

Ha mondjuk vasárnap este megiszik egy játékos 3-4 sört mérkőzés után, hiába van másnap pihenőnap, keddre biztosan nem regenerálódik megfelelő mértékben a szervezet. 

Az elfogyasztott alkoholmennyiség egyszerűen rossz spirált indíthat el, és ha két nappal a sörözés után a futballista a megszokott intenzitással edz túl magas CK-szinttel, a sérülést kockáztatja.” 

Szintén kritikus fontosságú, hogy az eltérő testösszetétellel, testzsírszázalékkal rendelkező futballisták személyre szabott étrenddel biztosítsák a szervezetük tápanyagutánpótlását. Ha bármelyik fontos építőanyagból kevesebbet kapnak, az hatással lehet a regenerációs képességükre. A DVSC csatára, Bárány Donát a Büntetőn őszintén mesélt róla, hogy nála egyetlen túlzásba vitt étkezés után 1-1,5 kilóval többet mutat a mérleg. Ő a pályafutása jelentős részében küzdött a súlyával. A korábban említett Schäfer András az ellenpélda. Dzsudzsák Balázs portálunknak 2024-ben elmondta, idősebb korára jobban figyel a hidratálásra, az antioxidánsokra. Amikor a PSV-ben játszott, és az idegenbeli mérkőzés után felszálltak a futballisták a csapatbuszra, a jármű hátsó részében kialakított konyhában melegítette a tésztaadagokat a klub szakácsa, hogy minél gyorsabban pótolja mindenki az elveszített kalóriát.

„A futball nálam egyéni sport, mert a játékos a saját fizikai edzésmunkájával, mentális felkészülésével, alvási rutinjaival és az étrendjével a saját teljesítményét teszi be a közösbe. Ha sok jó egyéni teljesítmény kerül a közösbe, nagyobb az esély a sikerre. Amióta a ZTE-nél új tulajdonos van, a portugál dietetikus egyénre szabva elkészíti az ajánlásokat a felmérések szerint, a futballisták ez alapján esznek. Esélyes, hogy bizonyos mértékig ez is hozzájárul a szereplésükhöz. Ha valaki ilyen közegbe érkezik játékosként, ő maga igényli egy idő után a hasonlóan profi hozzáállást a futball minden területén.”

A nyíregyházi egészségügyi csapat vezetője vallja, a sportrehabilitáció területén csak akkor lehetséges fejlődni, ha időről időre kiértékel egyes eseteket a stáb és folyamatosan fejleszti magát. Érdekes eset az Újpesté: tavaly márciusban a klub elnöke, Ratatics Péter arról nyilatkozott, hogy néhány hónap alatt 18 játékos küzdött izomsérüléssel, ami szokatlanul magas szám egy profi futballklubnál.

„Fontos lenne minden csapat egészségügyi stábjának pár havonta felülvizsgálni eseteket, újraértékelni őket, és megosztani egymás között minden tudást. A folyamatos továbbképzésnek is óriási jelentősége van. Fontos, hogy merjünk hibázni, illetve a lehető leggyorsabban reagáljunk terápiával az adott sérülésre.”

Képek forrása: Darabos Balázs/ Nyíregyháza Spartacus FC

Ha első kézből szeretnél értesülni a legfrissebb futballhírekről, látogass el a Goal.com Magyarország weboldalára, ahol rengeteg exkluzív tartalom vár rád!