Érvényesül a közös akarat, továbbra sem lesz VAR a svéd futballban

Érvényesül a közös akarat, továbbra sem lesz VAR a svéd futballban

2023. márc. 21.

Tavaly novemberben több első osztályú együttes is jelezte a Svéd Labdarúgó-szövetség felé, hogy nem szeretnék, ha bevezetnék a videóbíró-rendszert, most márciusban pedig a professzionális szinten érdekelt 32 klub közül 18 is nemleges választ adott arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, hogy legyen VAR az élvonalban, illetve a másodosztályban.

Az UEFA már öt éve bevezette az európai futballéletbe a videóbíró-rendszert (video assistant referee, VAR), amely lényege, hogy támogassa a játékvezetők munkáját, segítséget nyújtson a vitatott esetek helyes megítélésében.


Csakhogy a valóság az, hogy szinte hétről hétre előfordul a nagyvilágban valahol egy-egy eset, amely épp azt bizonyítja, hogy a nem elég kiforrottak még a VAR-hoz köthető szabályok, vagy azok alkalmazása nem megfelelő.


A 31 legmagasabban rangsorolt UEFA-tagország közül a svédeké (az Allsvenskan) az egyetlen olyan élvonalbeli bajnokság, amelyben még nem vezették be – vagy nem szavazták meg a későbbi bevezetést – a VAR-rendszert, sőt jelenleg úgy tűnik, hogy még jó ideig nem is fogják. 2022 novemberében kilenc klub levelet küldött a Svéd Labdarúgó-szövetségnek (SvFF): a Malmö FF, az IFK Göteborg, az IF Elfsborg, a Hammarby IF, a Djurgardens IF, az AIK, az IK Sirius, a Helsingborg IF és a GIF Sundsvall együttesen fogalmazta meg álláspontját, hogy miért nincs szüksége a ligának jelen pillanatban a videóbíróra. A szövetség elnökének, Karl-Erik Nilssonnak címzett ötoldalas dokumentumban az alábbi pontokat érdemes kiemelni: nem felel meg a „minimális ráfordítás, maximális haszon” elvének; a világszerte látottak alapján nem éri el a kitűzött célokat; indokolatlanul sokba kerül.


A svéd labdarúgás éppúgy nincs nagyon jó anyagi helyzetben, ahogy az a futballvilág legnagyobb részére igaz. A szövetség néhány stadionban a válogatott szereplése miatt nyújtott némi támogatást az európai kupaszereplésről álmodozó kluboknak, hogy kiépüljön a rendszer. Azonban, ha végbemenne a bevezetés, akkor ezen egyesületek rákényszerülnének a visszafizetésre, valamint a másodosztályban szerény körülmények közt működő kluboknak a költségvetésük jelentős részét fel kellene áldozniuk a rendszer kiépítésére.


Ahhoz képest, hogy mennyibe is kerül, egyelőre azt látják a kluboknál a nagyvilág eseményeit figyelemmel követve, hogy túl sok a hibafaktor, ami miatt nincs valódi megtérülése a bevezetésnek. Nem meglepő, hogy a legtöbben nem kértek ebből, s ezzel kapcsolatban a szövetség elnöke, Karl-Erik Nilsson – aki korábban évekig FIFA-játékvezető volt – is megszólalt.


„Természetesen figyelembe vesszük a klubok álláspontját, nem hozhatunk döntést a fejük felet. Ha döntés születik a végrehajtásról, körülbelül kilenc hónap telhet el a működés megkezdéséig. A kiépítési folyamatok a kluboknak, a képzés és a tesztelés a játékvezetőknek jelent feladatot. Ezek alapján legkorábban a 2024-es szezon kezdetére történne meg a videóbíró bevezetése.”


auto_altKarl-Erik Nilsson, a Svéd Labdarúgó-szövetség elnöke, korábbi FIFA-játékvezető (Forrás: fotbollskanalen.se)


Az idei szezon kezdete előtt gyűlést tartott a svéd klubok szövetsége, a Svensk ElitFotboll (SEF), ahol a professzionális szinten lévő 32 egyesület közül 18 nemet mondott a VAR bevezetésére. A korábban levelet írt kilenc klubhoz csatlakozott a Degerfors IF, az IFK Norrköping, a Mjällby AIF, a GAIS, a Gefle IF, a Jönköping Södra, az Örebro SK, Örgryte IS és a Landskrona Bois is. Az IFK Norrköping elnöke, Sakarias Maardh a szurkolók szemszögéből fogalmazta meg fenntartásait, hogy miért is álltak be az ellenzők sorába.


„Nekünk azokat kell kiszolgálnunk, akik kijönnek a stadionba és fizetnek azért, hogy láthassák a meccseket. Megszakítás nélküli stadionélményre vágynak, féktelen és spontán érzelemkitörésekkel.


Ezt elveszi tőlük a VAR, mert minden gólnál fennáll a lehetősége, hogy miközben ünnepelnek a játékosokkal együtt, percekbe telik, mire egyszer csak jön a döntés, aminek az is lehet a vége, hogy vissza az egész.”


A SEF főtitkára, Mats Enquist kiemelte, hogy amíg nem csak az Allsvenskan, hanem a Superettan (másodosztály) és a Damallsvenskan (női szakág) esetében is inkább negatív a VAR megítélése, addig csaknem biztos, hogy a jelenlegi körülmények között nem fognak beleegyezni a klubok. Elvileg a szövetség megteheti, hogy csak az élvonalra bevezesse, de az évről évre problémaforrást jelentene, hiszen az osztályváltáskor minden újoncnak ugyancsak ki kellene építeni a rendszert.


auto_altA szurkolók véleménye elég egyértelmű (Forrás: svt.se)


A VAR bevezetéséről csak a soron következő ülésen lehet döntést hozni, amelyre évente egyszer, novemberben kerül sor. A testületben az SvFF elnöksége (hét), a kerületi szövetségek (24), a Svensk ElitFotboll (nyolc) és az Elitfotboll Dam (hat) szavazati joggal rendelkezik. Ez alapján egyelőre biztosnak tűnik, hogy a 2024-es szezonban sem lesz videóbíró a svéd bajnokikon. A klubok hozzáállását rendkívül pozitívan fogadta John Pettersson, a SEF alelnöke.


„Valahol azt várja az ember, hogy a profi klubokat érintő kérdésekben a döntéseket maguk az érintettek hozzák meg, és az ők nemet mondtak. Így biztos vagyok benne, hogy a VAR-nak a jelenlegi rendszerrel kevés esélye van bekerülni a svéd futballba. Nem titok, hogy a klubvezetők többsége a kivárásra játszik, ugyanis a FIFA elkezdte a VAR Light tesztelését, ami egy sokkal költségkímélőbb lehetőség lenne az első hírek alapján, s ez lehet a megoldás a svéd futball számára.”


Hogy mi lesz a jövőben, azt egyelőre még aligha lehetne megmondani, de az biztos, hogy Svédországban a futball továbbra is VAR-mentes marad, aminek a szurkolók rendkívül örülnek, a klubok pedig annak, hogy pénzügyileg nem kerülnek nagyobb bajba a kiépítés költségei miatt.



Kiemelt kép: expressen.se


Szerző

Ellenbruch Zsolt

Ellenbruch Zsolt

Ellenbruch Zsolt

A labdarúgás idehaza kevésbé figyelemmel követett bajnokságainak szerelmese, a futballpénzügyek lelkes prófétája.