Esőben küzdöttek meg egymással a fogathajtók Cikón

A fogathajtás több ezer éves múltra tekint vissza: már Homérosz is említi a kocsiversenyt az Iliász című művében, ami az ókori olimpiai játékok versenyszámai között is szerepelt.

A lósport egy másik jelentős ókori kultúrában is fontos szerepet töltött be. Az ikonikus római arénában, a Circus Maximusban is rendeztek fogathajtó versenyeket, amelyeken nézők sokasága szurkolhatott: a létesítmény Augustus császár korában 150 000 néző, Domitianus uralkodása alatt pedig 385 000 néző befogadását tette lehetővé.

A magyar főváros adott otthont az első Eb-nek

A modern kori fogathajtás egy évszázada működik szervezett keretek között, hivatalos sportággá 1970-ben vált, az első Európa-bajnokságot egy évvel később Budapesten rendezték.

A fogathajtásban egy vagy több napos versenyeket rendeznek. Az egynapos viadalokon – amelyek inkább bemutatóként szolgálnak – főleg amatőr versenyzők vesznek részt. A vármegyei és területi futamok általában kétnaposak, a hazai és nemzetközi A és B kategóriás versenyek pedig három napon keresztül tartanak.

A megméretéseket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. A póniknak is rendeznek fogathajtó versenyeket, méghozzá kettesfogathajtó kategóriában. Újabban a mozgássérültek számára is szerveznek kocsiversenyeket, akik már egyesfogathajtó világbajnokságon is szerepelhetnek.

Egy fogathajtó verseny három számból áll. Először az úgynevezett díjhajtás alatt a hajtó és a ló kapcsolatát vizsgálják – különös tekintettel az engedelmességi formulákra –, és a ló ápoltságát is értékelik. Ezt követi a maratonhajtás, amely során a fogatoknak általában hat-hét vizes, illetve dombos szakasszal kell megküzdeniük. A zárófutam pedig az akadályhajtás, amelyen egy meghatározott időn belül kell a célba érniük a versenyzőknek.

A legfiatalabbak képviselték magukat

A látványos és összetett sport Magyarországon is egyre több régióban ver gyökeret. Május 14-én például a Tolna vármegyei Cikón debütált, ahol az egynapos versenyen egyes-, illetve kettesfogathajtásban, valamint pónifogathajtásban mérhették össze erejüket a résztvevők.

Amint azt a helyiek elmondták, a község már több lovas rendezvénynek is otthont adott, és az első fogathajtó versenyre a rossz idő miatt 25 jelentkezőből csak 16-an jöttek el.

„Korábban több lovas találkozót is szerveztünk már, és több helyi is elkezdett komolyabban foglalkozni versenyszerűen a fogathajtással, ezért úgy gondoltuk, itt az ideje elhozni egy ilyen kaliberű versenyt Cikóra is”

– hangsúlyozta Kajtár János szervező.

A verseny – amelyen a cikóiak mellett például paksiak, ozoraiak és hidasiak is részt vettek – egy tíz éven aluli indulóval is büszkélkedhetett: Csincsi Bendegúz egy pónifogattal indult az édesapja segítségével.