Eszement állapotok Oostendében, talán a teljes csőd lenne a legjobb megoldás

Ugyan Oostende városában a labdarúgás gyökerei egészen 1904-ig nyúlnak vissza, a ma ismert klub 1981-ben jött létre, amikor a város két csapata, a KVG Oostende és az AS Oostende úgy döntött, hogy egyesül. Az új klub a KV Oostende nevet kapta, a KVGO 31-es regisztrációs számával játszott tovább, és megtartotta a helyét a harmadosztályban, az otthona pedig az az Albert Park stadion lett, ahol korábban az ASO játszotta a hazai mérkőzéseit.

Ez a fúzió nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a liga egyik legjobb csapatává váltak, és ugyan kellett több mint egy évtized az osztályváltáshoz, akkor a csapat annyira belejött, hogy mindössze egy második ligás évad után az 1993-1994-es szezont már az élvonalban kezdte – a város történetében először járhattak a helyiek első osztályú mérkőzésekre. Két szezont töltöttek a legmagasabb szinten, majd következett két évtizednyi hullámvasút, amelynek során jártak a harmadosztályban is, és két alkalommal egy-egy évad erejéig visszatértek az élvonalba is. Aztán 2013-ban megalapozták a helyüket az első osztályban és tíz évig nem is csúsztak onnan ki. Ez alatt megjárták egy alkalommal a kupadöntőt (a 2016-2017-es kiírás fináléját elveszítették), a bajnokságban pedig egy negyedik és két ötödik helyezés is összejött nekik.

A klubot 2013-ban a belga gyógyszeripari milliárdos, Marc Coucke vásárolta meg, amikor feljutottak az élvonalba és az általa biztosított financiális stabilitás nyugodt hátteret biztosított a csapatnak a jó szerepléshez, ám a tulajdonos néhány év múlva elhagyta a várost. Az üzletember lecsapott a kínálkozó esélyre, amikor az RSC Anderlecht szabaddá vált, többségi tulajdont szerzett a patinás brüsszeli klubban, a KVO-t pedig eladta 2017 végén egy befektetőnek, Peter Callant-nak. A klub helyzete még így sem volt rossz, ám érződött a különbség, a vezetőség kevésbé volt elkötelezett a csapat iránt, inkább a befektetés megtérülését nézték elsősorban.

Árnyalja a képet Thorsten Theys könyvelő és könyvvizsgáló 2019-es nyilatkozata, a klub egyik partnere úgy fogalmazott, hogy „szörnyű zűrzavar van a csapatnál”. Ez is jól mutatta azt, hogy elkezdett „omladozni a ház”, és a tabellán az utolsó előtti helyen álló együttest 2020 tavaszán csak az mentette meg a kieséstől, hogy a koronavírus-járvány miatt leállították, majd törölték a szezont. Örömre így sem volt ok, hiszen a több mint tízmillió eurós adósságuk miatt a belga szövetség visszavonta a KVO élvonalbeli licencét.

Amíg a futballélet a járvány miatt állt, a klub vezetése megbízta Theyst, hogy teljes munkaidőben segítsen rendbe tenni a dolgokat. Ki kellett dolgoznia egy üzleti tervet és új befektetőt kellett találnia, hogy a csapat sorsa ne pecsételődjön meg. A gazdasági szakember hat hónap alatt 18 ajánlatot kapott, ezek többsége ügynök volt, akik azért próbálták megszerezni a klub irányítási jogait, hogy egyfajta reklámfelületnek használják.

Az amerikai befektető kifizette a tartozásokat, elintézte a papírmunkát és beadta a licenckérelmet is. Az Oostende így az élvonalban indulhatott el a 2020-21-es szezonban is. A kezdeti nehézségek után nagyon megindult a szekér, és erre kevesen számítottak. A több klubban is részesedéssel bíró Conway által megálmodott projekt itt kelt életre a leggyorsabban és a leglátványosabban, köszönhetően Alexander Blessin kinevezésének, aki az ötödik helyig vitte a csapatot, s megkapta az év edzőjének járó kitüntetést.

"Emlékszem, amikor azt mondtam a szponzoroknak, hogy magasan presszingelő, gyors átmenetekre építő csapatunk lesz, egy tapasztalatlan edzővel, aki semmit sem tudott Belgiumról, és egy rakás fiatal sráccal, akiket az adatok alapján találtunk. Ha azt mondom, hogy szkeptikusak voltak, finoman fogalmazok. Azt hittük, hogy a Covid miatt nehéz dolgunk lesz a szponzorációs piacon, de épp az ellenkezője történt. Több szerződést is meg tudtunk ekkor hosszabbítani és megtaláltuk a főszponzorunkat”

– emlékezett vissza Theys a szép napokra.

Paul Conway, a Pacific Media Group egyik vezetője (Fotó: Rudy Declerck / Het Nieuwsblad)

Azonban 2021 nyara már egy más arcát mutatta meg a PMG-nek, mint amit előtte láthattak a szurkolók, ugyanis miközben eladták a csapat négy alapemberét – egy pedig ingyen távozott –, a pénzt nem forgatták vissza. Vagyis jött egy játékos ötmillió eurós értékben, de attól az AS Nancy-Lorraine-tól, amelynek kellett a bevétel, mivel büntetés fenyegette, és természetesen szintén Conway konzorciumának birtokában van. Ezek után közel sem alakult úgy a szezon, mint az előző, s amikor januárban Blessint kivásárolta a Genoa CFC, akkor még stabil középmezőnybeli helyen álltak, majd elindultak lefelé. Az újabb nyár újabb eladásokat hozott magával, jól jelezve, hogy az amerikai tulajdonos mihamarabb vissza akarja kapni a befektetett pénzét, de ez a teljes katasztrófa felé kezdte terelni a klubot.

Aztán néhány nappal ezelőtt már arról szóltak a hírek, hogy a klub a csőd szélén áll és csak egy tulajdonosváltás mentheti meg. A tengerparti klub képviselőinek nemrég a szövetség gazdasági ellenőrző bizottsága előtt kellett megjelenniük, ahol hivatalosan is bejelentették, hogy elfogyott a pénz, így kizárták a KVO-t a következő, a januári átigazolási időszakból. Az egyesület kénytelen volt beismerni, hogy bizonyos kiadások nincsenek rendezve. Sorban állnak más klubok, mert egyes átigazolási ügyletek részleteit még nem fizették ki nekik, ők jelentették fel egyébként az Oostendét a szövetségnél.

A 21 éves venezuelai csatárt, Daniel Pérezt például az FC Bruges-től vették kölcsön (ott az utóbbi időszakban elsősorban az U21-es csapatban, a Club NXT-ben kapott lehetőséget), ám a szerződésben megállapított díjat a mai napig nem fizették ki az anyaegyesületnek. Ezen felül tartoznak még az átigazolási díj kisebb-nagyobb hányadával olyan játékosok után, mint Zechariah Medley (Arsenal U21), Mateo Barac (Krilja Szovjetov), Ivan Durdov (NK Domzale) és Thierry Ambrose (FC Metz), ráadásul közülük van olyan is, aki már nem is tagja a keretnek.

Az elmaradásokat a december közepén esedékes gazdasági ellenőrzés előtt szükséges pótolniuk, ellenkező esetben – a szabályok értelmében – pontlevonással sújtják az együttest. E nélkül is a kiesés elleni harcban érdekelt a KVO immár a másodsoztályban, a Challenger Pro League-ben, a pontok elvétele szinte biztosan az utolsó helyre taszítaná a csapatot.

Tény, hogy a szezon előtt a liga számlájára megérkezett az idény első harmadának költségeit fedező összeg, mely tartalmazza a játékosok és stábtagok fizetését is, e miatt nem pattanásig feszült a helyzet a klubnál, és egy hónappal ezelőtt a kisebbségi részvényesként az elnöki tisztet betöltő Frank Dierckens saját tőkét is pumpált a klubba, hogy a gépezetet működésben tartsa. Igaz, elmondása szerint ez egyszeri eset volt, ezt nem csinálja a jövőben. Ezt az összeget aligha látja viszont, hiszen ki is fizetne neki, ha hónapok óta nem tesz pénzt a klubba a Pacific Media Group.

Új, megbízható és nem utolsósorban fizetőképes tulajdonosra volna szükség, de egyelőre ilyen még nem jelentkezett a klubnál. A jelenlegi első számú jelölt egy Conway által beajánlott ismerős üzletember, akit azonban a szurkolók részéről – érthető módon – senki sem látna szívesen az egyesület élén. A tulajdonos szabadulna a klubtól, így annak, aki át tudja és akarja venni a 8 millió euróra rúgó adósságtömeget és vállalná a szezon hátralévő részének kiadásait, további anyagi ellenszolgáltatás nélkül megkapná a részvények többségi részét.

Frank Dierckens, a kisebbségi részvényes (Fotó: Frank Dierckens / Photo News)

Azonban van még egy jelentős probléma, amely az érdeklődőket elriasztja. Évek óta ismert az a tény, hogy a KV Oostende olyan stadionban játszik, amelynek a főtribünje még mindig a korábbi elnök, Marc Coucke tulajdonában van. A klub évente mintegy 800 ezer euró bérleti díjat fizet ezért az előző tulajdonos befektetési alapjának, az Alychlónak. A KVO haszonélvezeti jogot biztosított magának erre a lelátóra, ám az adóhatóság fél éve megkérdőjelezte azt, hogy ez a konstrukció megfelel-e a jelenlegi szabályozásnak. A részletekbe nem mennénk bele, mert egy összetett adóügyről van szó, ám jelentős összegű, 2-5 millió euró összegű büntetést helyeztek kilátásba a hatóság emberei, ha bizonyosodik, hogy nem minden részlet felet meg a jogszabályoknak, az pedig szintén nyitott kérdés, hogy kinek kell fizetnie: a klubnak, a lelátó tulajdonosának vagy esetleg mindkettőnek. Erről még folynak a tárgyalások, többek között az adóhatósággal is, az viszont biztos, hogy a klub csődbe jutása esetén sem a jelenlegi amerikai tulajdonos, sem Coucke nem járna jól. Azonban mivel ennyire tisztázatlan a helyzet, ez elriasztja az érdeklődőket, tehát egy ördögi körnek tűnik ez a történet.

Olyannyira rossz a helyzet, hogy egyes szakértők szerint a KVO-nak valójában jobb lenne csődbe mennie, hogy a klub végre megszabaduljon ettől, a lelátó „visszabérlését” jelentő óriási összegtől, vele együtt az összes pénzügyi problémájától. Csakhogy a megszűnés a 31-es regisztrációs szám elvesztését is jelentené, márpedig ez Belgiumban kiemelt fontosságú, illetve az sem vonzó, hogy ebben az esetben a legalsó szintről kellene újrakezdeniük az építkezést. Kérdés az is, hogy ebben az esetben mi lenne az utánpótlás működtetésével? Egy kevésbé drasztikus megoldás lehet az is, ha kiesnek a harmadosztályba (Eerste Nationale), hiszen ezzel a KV Oostende amatőr egyesületté minősülne vissza, és egyes szakértől szerint a lelátó bérleti szerződése is érvényét veszítené.

Ezeknek a kérdéseknek a megoldása egyelőre még igen messze van, egyelőre a decembert kellene túlélnie a klubnak, hogy át tudják utalni a béreket, illetve rendezni tudják a tartozásnak azt a részét, amely a leginkább sürgető. Erre viszont csak akkor lenne lehetőség, ha megérkezik az új tulajdonos. Ennek az intézése az ideiglenes vezérigazgató, a német Benjamin Ehresman kezében fut össze, őt nem mellesleg az a Conway által beajánlott konzorcium fizeti, aki még meg sem vette a klubot, csak szeretné… Egészen elképesztő, mi zajlik Oostendében, ám egy ilyen eszement körülmények közepette működő klubnál ezen már aligha lepődik meg bárki is.

Kiemelt kép: Het Laatste Nieuws