Felfelé vezet az örökséget őrző KSC Lokeren-Temse útja
Flandria északi részén Gent és Antwerpen közt több kisváros is található, melyek egykor több csapatnak is otthont adtak. A helyzet mára igencsak megváltozott, és jelenleg három település egykori együtteseinek egyesülése jelenti a KSC Lokeren-Temse létjogosultságát és reményét. A hajó kapitánya játékosként mindent megnyert Belgiumban, s most edzőként is elkezdte gyűjtögetni a trófeákat, bár egyelőre csak alacsonyabb szinten.
Ahhoz, hogy megérthessük a jelent, kicsit el kell mélyülni a múltban. A mai KSC Lokeren-Temse nem tarthatna ott, ahol, ha az elmúlt egy évszázadban nem történt volna az, hogy megannyi csapat alakult, majd nehéz helyzetbe került, s végül összeolvadásra kényszerült. Így aztán nézzük is végig, hogy milyen „gyökerei” vannak a klubnak, mely a kétszeres kupagyőztes és korábbi európai kupaszereplés örökségének megőrzésére jött létre a koronavírus-járvány idején.
Temse
Belgium északi részén, Flandriában található Temse városa, ahol a 20. század elején a két Angliában tanult testvér, Jozef és Henri Brys jóvoltából létrejött a kisváros első futballklubja, a Racing Temsche. Ekkor 1908-at írtunk, s a klub több mint két évtizeden át működött ezen a néven, majd FC Temsica névre keresztelték az együttest.
1924-ben létrejött a Temsche Sportkring, a város másik csapata, amely az 1930-as években eljutott a harmadosztályig.
A második világháború mindkét klub sorsát megnehezítette, lényegében ellehetetlenítette, így az önkormányzat javaslatára a városi sportélet fennmaradásáért az egyesülés mellett döntöttek. Az 1945-ben létrehozott új klub a Koninklijke Sportvereeniging Temsche (KSV Temse) nevet kapta, s mindkét klub örökségéből próbált valamilyen közös formátumot kialakítani.
Lokeren
Mindeközben alig húsz kilométerrel nyugatra, Lokeren városában ugyan 1915-ben létrejött az első futballklub, a Football Club Racing Club Lokeren, de csak az első világháborút követően, 1920-ban csatlakozott a Belga Labdarúgó Szövetséghez, majd 1923-ban adósságai miatt felszámolták.
Még ugyanannak az évnek az elején megalakult a Racing Club Lokeren, mely sokkal sikeresebb utat járt be, de 1945-ben előbb Racing Athletiek en Football Club Lokeren, majd mikor 1951-ben megkapta a királyi előnevet, akkor Royal Racing Club Lokeren lett a klub neve.
A város másik együttese a Standaard FC Lokeren 1930-ben jött létre. Valamivel sikeresebbek voltak a tartományi ligákban, mint a rivális, de ők csak 1967-ben érdemelték ki a királyi klub rangot, mikortól a Koninklijk Standaard FC Lokeren nevet viselte az egyesület.
Az egyesülés 1970-ben jött létre, mikor is megszületett a Koninklijke Sporting Club Lokeren (KSC Lokeren), amely továbbra is a Racing Lokeren 282-es regisztrációs számával játszott. Az összeolvadásnak persze voltak ellenzői is, akik új csapatot alapítottak Lokerse SV néven, amely 7445-ös regisztrációs számmal csatlakozott a labdarúgó-szövetséghez, és 1997-es megszűnéséig a tartományi sorozatban szerepelt. Ezzel szemben a KSC Lokeren rövid úton eljutott az élvonalig, és ott is szép eredményeket ért el.
Sint-Niklaas
Közben a Temse tőszomszédságában található Sint-Niklaas városában írásos bizonyítékok alapján 1909-ben jött létre a SK Sint-Niklaas Waes, mely az első világháború miatt leállította tevékenységét, majd 1920-ban átvette a Sint-Niklaassche Sportkring. 1947-ben a Sint-Niklaasse SK-ra változtatták a klub nevét, 1951-ben hozzáadták a királyi címet, s Koninklijke Sint-Niklaasse SK lett, végül 1974-ben az egyszerűsítés kedvéért K. Sint-Niklase SK lett a csapat neve.
A város másik csapata 1912-ben alapult meg Excelsior Saint-Nicolas FootballClub néven. Nem volt hosszú életű, ugyanis 1922-ben már meg is szűnt, de még az esztendő második felében létrejött az Excelsior Football Club Saint-Nicolas. Egy évvel később felvették az Excelsior Athletic Club Sint-Niklaas nevet, majd 1936-ban megkapták a királyi címet, de meglepő módon a név nem változott.
A két klub 1989-ben egyesült, s lett belőle Koninklijke Sint-Niklase SK Excelsior. A klub csupán tizenegy évet élt meg, mert a várt sikerek elmaradtak, s nem tudtak kimozdulni a tartományi szintről.
Városok közti egyesülések
Az első, nem városi riválisok közt összeolvadásra 2000-ben került sor, mikor Lokeren és Sint-Niklaas egyesítette erőit, s létrejött a Koninklijke Sporting Lokeren Sint-Niklaas Waasland. 2003-ban felvette a KSC Lokeren Oost-Vlaanderen nevet, mely kitarott a 2020-as csődeljárásig.
Azonban a megszűnés helyett a klub egyesült a KSV Temsével, s létrejött a KSC Lokeren-Temse, így megőrizték az egykor szép sikereket elért csapat örökségét és a 282-es regisztrációs számot is. Alain Vereecke, a KSV Temse vezérigazgatója a TV Oostnak így nyilatkozott:
„Klubunk és a Sporting Lokeren között az elmúlt két napban lezajlott tárgyalások után arról számolhatunk be, hogy a mai napon megállapodásra jutottunk. […] A klub a továbbiakban KSC Lokeren-Temse néven fog játszani, az első csapat a lokereni Daknam Stadionban, míg az ifjúsági együttesek a Temse pályáján.”
A negyedosztály küzdelmei a 2020–21-es idényben azonban csupán négy fordulóig jutottak, mert a körülményeket a szövetség nem ítélte megfelelőnek, így az amatőr szinteken a labdarúgó tevékenységeket leállították. 2021 nyarán aztán végre beindulhatott az új klub élete, ami akkor még „porszemekkel a gépezetben” történt meg. Az idényt Chris Janssens kezdte meg, akit Urbain Spaenhoven váltott, de az utolsó meccseken már Jean-Pierre Vande Velde irányította a csapatot. A nehézkes idény ellenére az utolsó fordulóig volt esély, hogy legalább az osztályozót elérjék, de végül ez nem jött össze, sőt még a dobogóról is lecsúsztak. Ezek után egyértelmű volt, hogy muszáj lenne egy olyan megfelelő edzőt találni, aki sikerre vezetheti a klubot. A megoldás végül a bajnokságban pozitív meglepetés okozó KSKV Zwevezele trénere, Hans Cornelis lett. A szintén nyugat-flandriai klub nem váltotta ki a licencét, így kézenfekvő volt, hogy a sikeres időszakot maga mögött tudó szakember távozik, és erre csapott le a KSC Lokeren-Temse vezetése.
A játékosként két bajnoki címet (2003 és 2005), három belga kupát 2002, 2004 és 2009) és három szuperkupát (2003, 2004 és 2005) nyert egykori jobbhátvéd úgy ült le a kispadra, hogy határozott elképzelése volt, melyhez a klub igyekezett megfelelő partner lenni. Amikor megindultak felfelé a tabellán, akkor elkezdett nőni a lelátókon a nézők száma is, s mikor január közepén az élre álltak, akkor már sejthető volt, hogy nagyon nehéz lesz őket letaszítani a trónról. A közönség és a csapat egymásra talált, s az idény végére három egymást követő hazai meccsen egyaránt hatezer feletti nézőszámot regisztráltak, ami a negyedosztályban igencsak kiemelkedő volt.
A bajnoki cím ünneplésekor az egész pályát ellepték a szurkolók, akik végre ismét megérezhették milyen is a siker íze, miközben az előző években ennek a közelében sem jártak. A jelenlegi szezont már a harmadik vonalban kezdhette meg a csapat, méghozzá olyan hatékonyan, hogy a bajnoki cím első számú várományosává léptek elő rövid időn belül. Cornelis legénysége ugyanis 15 forduló alatt mindössze kétszer hullajtott pontot, és veretlenül vezeti a tabellát. Mindössze hét gólt engedtek az ellenfeleknek, miközben kettő feletti a szerzett góljaik átlaga. Ezzel teljesen nyilvánvalóvá tették, hogy valóban felfelé lógnak ki a mezőnyből. Minden adott ahhoz, hogy két év alatt a második bajnoki elsőségüket és osztályváltásukat is megünnepelhessék majd májusban. Ezzel újabb lépést tehetnének a flandriai futball egyik fontos tagjának az őt megillető hely felé, hiszen kisvárosok közti kapocs lett a KSC Lokeren-Temse, melyet egyszerre három helyről is buzdítanak a szurkolók.
Kiemelt fotó: KSC Lokeren-Temse