Feljutott a magyar alapítású St. George, amelynek Puskás is feszített a mezében
A fiatalokra építkezik a félamatőr státuszú, sydney-i St. George Saints, eredeti nevén St. George Budapest, melyet magyar emigránsok alapítottak 1957-ben. A csapat néhány éve a tönk szélére került, pár napja viszont feljutott a National Premier League-be. A klub krónikása, elnöke, pénzügyi vezetője, edzője és kapusedzője lelkesen mesélt a Büntetőnek a jelenről, a múltról és valamennyit a jövőről is. Egyikük nagyapja, a volt FTC-játékos Hegyes Lőrinc 60 éve még edzette a csapatot, az unoka mutatott nekünk olyan Puskás-fotókat, amelyeket jó eséllyel még senki sem látott a magyar sajtóban.
Az 1956-os magyar menekültek Ausztráliában nemcsak Melbourne-ben alapítottak labdarúgócsapatot (Melbourne Hungaria SC), hanem Sydney St. George nevű kerületében is, St. George Budapest néven, 1957-ben. A klubtörténet bemutatásába nem megyünk bele részletesebben, mert az ausztráliai futballéletre gyakorolt magyar hatásról korábban hosszabb összefoglalót írtunk, mint ahogy szintén foglalkoztunk az olasz és görög kolónia, illetve a horvát és a szerb kisebbség szerepével is. Ezek mellett összegyűjtöttük a kontinensnyi ország futballjában meghatározó szerepet vállalt magyar szakembereket, akik közül többen ebben a cikkben is felbukkannak.
És nézzük akkor a jelent: 2023-at soha nem fogják elfelejteni a St. George Saints névre átkeresztelt klubnál: a New South Wales League 1 rájátszásának döntőjében 2–1-es összesítéssel megverték a Mount Druitt Rangerst, és 10 év után újra feljutott a csapat a National Premier League New South Wales-be (NPL NSW), amely az MLS mintájára szervezett ausztrál A-League után következő osztály. Az amatőr, félamatőr ausztrál ligák piramisának ez a csúcsa, innen csak akkor lehet feljebb lépni, ha egy klubnak iszonytató mennyiségű pénze van.
A magyar múlt okán megpróbáltuk elérni a mai napig piros-fehér-zöldben játszó csapat vezetőit. Üzenetünk után egy órával már működött a WhatsApp csoport, és két napra rá a St. George öt(!) vezetője állt rendelkezésünkre egy videóhívásban, hogy válaszoljon minden kérdésünkre.
A klub gazdag történelmébe Peter Rowney, a St. George krónikása, egyben sajtósa avatott be minket. A St. George alapítása után két évvel, 1959-ben jutott fel először az első osztályba abban az időszakban, amikor még nem is működött országos labdarúgó-bajnokság Ausztráliában. Eleinte túlnyomórészt magyarok játszottak a csapatban, akik az 1956-os forradalom elől menekültek. A 60-as évektől egyre több ausztrál játékos csatlakozott, a 70-es évekre pedig Rowney elmondása alapján az ország egyik legjobb csapatává vált a St. George.
Országos hírű edzőjük volt Árok Ferenc (Frank Arok) személyében, akit később felkértek az ausztrál válogatott szövetségi kapitányának. A nemzeti csapat 1974-ben jutott ki először a világbajnokságra, a keretben öt St. George-futballistával, köztük a nemrég elhunyt Abonyi Attilával (Attila Abonyi). A St. George-ból került ki a legtöbb futballista a vb-keretből, de korábban előfordult, hogy a csapatból egyszerre tízen is a válogatottban szerepeltek.
Ekkor közbeszól Steve Hochbaum, a klub pénzügyi vezetője, aki a klub egyik magyar alapítója, Hegyes Lőrinc (Lorinc „Laurie” Hegyes) unokája. Hegyes az 1940-es években a Budafokban és az FTC-ben futballozott. „A nagyapám a St. George edzője volt 1960-1961-ben, 1964-ben és 1968-ban, és a szíve csücske volt a klub. Amikor az önök világhírű játékosa, Puskás Ferenc Ausztráliába jött dolgozni (Puskás 1989 és 1991 között a Melbourne South Hellasnál dolgozott – a szerk.), jó kapcsolatba került a nagyapámmal, lakott is nála. Összehoztak az idősebb, magyar származású játékosokkal egy öregfiúk-meccset is a görög alapítású Pan Hellenic (mai Sydney Olimpic) csapata ellen.”
Rögtön kértük is a fotót Steventől, aki el is küldte: az 1985. március 17-én készült képen Puskás az álló sorban jobbról a negyedik. Mivel a képek Hegyes Lőrinc fotóalbumából valók, Magyarországon jó eséllyel alig néhányan látták ezeket a felvételeket, de az is lehet, hogy itthon most látjuk őket először. Puskás az álló sorban jobbról a negyedik, alatta Hegyes Lőrinc guggol, balra mellette a volt televíziós riporter, Les Murray, alias Ürge László, a futball „hangja”, akin keresztül az ausztrálok megismerhették az európai futballt a tévéközvetítések során.
(Forrás: Steven Hochbaum)A klub pénzügyese egy olyan képpel is meglepett minket, ahol a nagyapja és Puskás „civilben” ül egymás mellett a kispadon.
(Forrás: Steven Hochbaum)A 80-as évek még a St. George sikereiről szóltak, a klub 1983-ban országos bajnokságot nyert Árok Ferenccel. 1991-ig a legfelső osztályban játszott a gárda, aztán alsóbb ligák között liftezett. 2013-ban még feljutott a National Premier League-be, ám rögtön ki is esett, és megindult a lejtőn lefelé. Végül beszélgetőtársaink mentették meg.
„Amikor az elnök úr megérkezett, a klub csődközeli állapotban volt, nem igazán tudtunk fejlődni, az életben maradásért küzdöttünk” – jellemezte a 2020-as évet és a korábbi időszakot Jane Talcevski, a St. George vezetőedzője. Ő és a jelenlegi kapusedző, Jose Bello 1989 óta voltak a St. George játékosai, a fotón az egyik kölyökcsapatban láthatóak egymás mellett.
(Forrás: Jose Bello/LinkedIN)Majd itt vannak ugyanúgy ketten 24 évvel később, a bajnoki címet ünnepelve.
(Forrás: Jose Bello/LinkedIN)Talcevski elmondása szerint kilátástalan helyzetben lévő klub volt a St. George, amikor az élelmiszeripari nagykereskedelemmel foglalkozó Bruce Spiteri rátalált. Átvette a csapatot, és Steve Hochbaummal az oldalán elkezdték rendbe tenni a pénzügyeket, életet leheltek a klubba. Ötéves tervet raktak össze, amelynek első két évében (a Covid miatt lefújták a 2021-es szezont) a normális működés alapjait szerették volna letenni. Túlteljesítették, hiszen bajnoki címmel ünnepeltek.
„Napközben vagy éjszaka minden játékosunk dolgozik”
Habár a St. George „csak” egy éppen az ausztrál másodosztályba jutott csapat, magyar szemmel elismerésre méltó rendezettséget találni a klubnál. A honlapon minden fontosabb információt megtalálni. Az utánpótláskorosztályok U9-től indulnak, és egészen U20-ig 4-7 fős szakmai stábok dolgoznak a gyerekekkel – az idősebb korosztályoknál kapusedzővel, több erőnléti trénerrel, fizioterapeutával. A felnőttek mellett nyolc korosztályban van női utánpótlás-csapatuk. Ne felejtsük el, a klub félamatőr státuszú.
„Napközben vagy éjszaka minden játékosunk dolgozik, és munka után tartjuk az edzéseket, hétvégén pedig jönnek a meccsek. Néhányan közülük futballakadémiákon dolgoznak, van, aki az A League-ben, vagyis az ausztrál első osztályban. A csapatban van marketingesünk, bankárunk, kárpitosunk, szerelőnk, és olyan is akad, aki az építőiparban tevékenykedik” – sorolja a „feröeri bálnavadászokat” a klub elnök-tulajdonosa.
(Forrás: St. George Saints)A vezetőedző, Jane Talcevski hozzáteszi, sokan egyetemen, főiskolán tanulnak még a csapatból. Az átlagéletkor mindössze 22 év.
„A klubnak korábban is az volt a filozófiája, hogy a fiatalokra épít, és mi ezt szerettük volna folytatni. Persze a feljutás után szét kell néznünk majd a piacon, szereznünk kell néhány jó játékost. De ez nem mehet az egyensúly rovására, erre ügyelnünk kell. Továbbra is a tehetségek keresésével kell foglalkoznunk.”
Talcevski örülne neki, ha csapata az eddig három helyett a magasabb osztályban már többet is edzhetne, az elnök viszont úgy látja, elég lehet a heti három tréning. A profi erőnléti edzők segítsége viszont Spiteri meglátása alapján sokat jelent, nekik hála az idényben sokkal kevesebb sérültjük volt, mint korábban.
Az igazi problémát meglepő módon a hazai pálya jelenti.
„A Barton Parkban található St. George Stadion elég rozoga állapotban van, éppen felújítják a sporttelepet, úgyhogy jelenleg máshol kell tartani a tréningeket, illetve a hazai meccseinket.”
A vezetőedzőt a következő idény céljairól is kérdeztük, és ellentmondást nem tűrő választ adott. „Minden meccsünket meg akarjuk nyerni, a fiatalokra építve. Játsszunk felismerhető focit, ez fontos” – mondja, az elnök pedig apró, de fontos részletekkel egészíti ki a mondandóját. „Évről évre szeretnénk építkezni, nem akarunk úgy járni, mint 2013-ban, amikor feljutottunk, és egyből kiestünk. Sok a fiatal tehetség nálunk, rájuk lehet alapozni. Most meg kell erősítenünk a helyünket a National Premier League-ben, aztán lehet új célokat kitűzni.”
Nem tudjuk, hogy az elnök cégének, a JBMetropolitan Distributorsnak mekkora az éves bevétele, de elejtettük a kérdést, vajon a St. George valaha álmodhat-e az ausztráli profi ligáról, az A-League-ről?
„Nem” – zárta rövidre Bruce Spiteri. – „Számunkra nem reális az, hogy megcélozzuk az A-League-et. Ehhez indulásként 20 millió dollárnak kellene lennie a bankszámlámon, de nincs ennyi. Viszont jó szívvel ajánljuk magunkat a magyar befektetők figyelmébe! Hátha felfigyelnek ránk!”
(Forrás: St. George Saints)A kedvező kilátásokról Spiteri annyit elárult, hogy a Red Bull csoport ugyan egyelőre nem tervez befektetni a felnőtt ausztrál futballba, akadémia létesítésére, az ausztrál fiatalok fejlesztésére viszont nyitott az ausztriai székhelyű vállalat, úgyhogy van remény.
Megvan Magyarországgal is az élő, jó kapcsolat, tavaly Budapesten kiállítást rendeztek a St. George Budapest történetéről. Talcevski pedig egy új szálról is beszélt. „A nemrég véget ért női világbajnokság idején itt járt Sydney-ben Barczi Róbert, az önök szövetségének a sportigazgatója. Ebédeltünk egyet, bemutattam a klubunkat, és abban állapodtunk meg, hogy tartjuk a kapcsolatot, és esetleg a jövőben lesz lehetőség egy partnerségi megállapodásra is.”
Kiemelt fotó: Steven Hochbaum