Ferenczy György, a bridzsben Európa-bajnokságot nyerő zongoraművész

Sport és művészet a legritkább esetben találkozik olyan színvonalon egyetlen emberben, mint Ferenczy Györgyben, a 20. század egyik polihisztorában, akire november elején Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész hívta fel a figyelmünket a Müpa tárlatvezetésén. Ferenczy György volt ugyanis az, aki a zeneakadémia tanáraként a pesti bárzongorista szerepéből kimentette Cziffra Györgyöt, és visszavitte a klasszikus zenei életbe. (Cziffra György ugyan, mint írtuk, az éjszakai élet sztárjának számított, Puskás Ferenc is vendéglőről vendéglőre követte, de az árnyék helyett a fényben volt a helye, meg sem állt a világhírig.)

A szintén zongoraművész Ferenczy Györgyről Balázs János kiemelte: Európa-bajnok lett bridzsben. Lenyűgöző tényeket és gondolatokat találhatunk róla, amelyeket a mai zenei életben is ritkán idéznek, a sportéletről nem is beszélve.

[su_note note_color="#2e8b57"] A bridzs hazánkban politikai okokból a II. világháború után, mint „a nyugat úri huncutsága” a szellemi sportok közül is kikerült, egykori megítélését a 21. században sem nyerte vissza, bár patinás nemzetközi és magyar szövetsége működik. Az 1930-as években pedig kiemelt szerepet játszott világszinten és itthon is.[/su_note]

„A világlapok, a New York Herald, a Züricher Zeitung, a Figaro, az osztrák, a skandináv és természetesen a hazai sajtó vezető helyen foglalkozott a bridzs-sikerekkel és személyesen a játékosokkal, sokszor túlszárnyalva a népszerű fizikai sportok sztárjainak és eredményeinek publicitását is – írja Ferenczy György Pianoforte című emlékiratában, ahol többek között beavat bennünket sportága értékeibe. – Szeretném leszögezni, hogy a bridzs nem közönséges kártyajáték. Dominál benne a logika és az elemzőkészség, amellett, hogy szerepet kap a fantázia, valamint az emberismeret széles skálájú tudománya is. Ugyanakkor a szociális viselkedés és alkalmazkodóképesség elsajátításának hasonlíthatatlan iskolája. Hiszem és vallom, hogy a bridzs szellemi értéke óriási, és meggyőződésem, hogy széles körű elterjedése itthon kulturális szempontból is értékes lenne.”

Ferenczy György hobbijátékosként kezdte a Fészek-klubban, amolyan társasági eseményként ült eleinte asztalhoz.

A sikerélményeknek köszönhetően azonban elképesztő pályafutás várt rá, amelynek csúcsán Oslóban, 1938-ban csapatban a kontinens legjobbja lett.

Ugyanaz a kivételes képesség segítette, ami az általa mentorált Cziffra Györgynek sokáig kiközösítést hozott a hazai komolyzenei életből: az improvizáció.

Az 1902-es születésű, 1983-ban elhunyt Ferenczy Györgynek az utókor tekintélyes honlapot alkotott, amely szerint váratlan és eredeti megoldásai jelentették a győzelem kulcsát, néhány a tankönyvekben is helyet kapott, ilyen a Ferenczy-coup. E megoldás születésének körülményeit a játékostárs Widder Lajos a Gellért-fürdőben így figyelte meg:

„Ferenczy unottan nézett le saját ölébe – ez volt a szokása – és mint aki mit sem tud arról, ami körülötte történik, jobbjával az asztal lapján Chopin egyik közismert etűdjét zongorázta.”

Maga Ferenczy György a sportág szakírójaként is tevékenykedett, Ottlik Gézával és Darvas Róberttel a harmincas évek végének bridzsújságát szerkesztette. Ottlik Géza a Magyar Bridzs Szövetség honlapján megjelent írás szerint társszerzője lett egy ma is világszerte elismert szakkönyvnek, amelynek egyik főszereplőjét, a zongorista George-t Ferenczy Györgyről mintázta.

A zongoraművész emlékiratai szerint ő maga a bridzsnek köszönhette, hogy a norvég és a svéd király fogadásaira hivatalos lehetett, de a fiatalok körében itthon is elsősorban a sportból származhatott a hírneve. Mint a Pianofortében írja:

„A túlhajtott bridzs-publicisztika virágzása idején egy barátommal a Margitszigeten sétálgattam, midőn egy csinos, fiatal leányka állta el utamat, kezében kis noteszt forgatva.

– Bocsánat – mondta illedelmesen – kérek egy autogramot! – Ránéztem a kislányra, azután ezt kérdeztem: – Tulajdonképpen kitől kéri? A zongoristától vagy a bridzsezőtől? A kislány csodálkozva rám nézett, és azt mondta: Jé, hát maga zongorázik is?”

None

A II. világháború után viszont éppen a korábbi bridzspályafutása jelentett számára nehézségeket az új politikai rendszer idején. A Magyar Bridge Szövetséget (nem elírás, akkortájt még ezt az írásmódot használták - a szerk.) 1946-ban belügyminiszteri rendelettel oszlatták fel, a Szabad Nép című pártlap élesen kritizálta Ferenczy Györgyöt a versenyzői tevékenysége miatt. Zongoristaként átmenetileg a nyilvános szerepléstől is eltiltották.

A játéka és a tettei azonban ma is önmagukért beszélnek.