Feszültséget keltenek egy ostoba felméréssel Németországban – vélemény

Induljunk el nagyon távolról: a FIFA 2009 januárjában írta ki a 2018-as és a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezésére szolgáló pályázati lehetőségeket. 2010. május 14-én volt a beadási határidő, ekkor a 2022-es vb-re öten, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán és Katar adtak be pályázatot. A FIFA huszonkét tagú végrehajtó bizottsága 2010. december 2-án Zürichben ülésezett, hogy megszavazza a torna házigazdáját. Fontos kiemelni, hogy a végrehajtó bizottság két tagját már a voksolás előtt felfüggesztették, illetve lecserélték a szavazataikkal kapcsolatos korrupciós vádak miatt.

Az első körben Ausztrália egy szavazatot kapva esett ki, a második fordulóban Japán két voksot kapott, a harmadikban Dél-Korea bukott el, míg a mindent eldöntő körben az Egyesült Államok nem tudta felvenni a versenyt Katarral. Kissé talán furcsának találhatjuk utólagosan, hogy tíz szavazó mind az öt körben a közel-keleti ország mellé tette le a voksát, már az első pillanattól kezdve megmutatva, hogy náluk szóba sem jöhet más lehetőség, még akkor sem, ha ezzel felrúgják az összes hagyományt.

Az évek során egyre több információ látott napvilágot a végrehajtó bizottság afrikai tagjainak lefizetésétől kezdve a Karib-térség szavazóinak megfélemlítéséig és megzsarolásáig, ám a FIFA hosszas vizsgálatot folytatott ezekben a vádpontokban, majd egy jelentésben közzétette, hogy felmenti Katart minden ilyen vád alól. Hogy időközben miért hullottak fejek a Nemzetközi Labdarúgó-Szövetségben, azt egészen pontosan nem lehet tudni, vagy nincs köze a dolognak ehhez a szavazáshoz, vagy csak nem akarták összekötni a két folyamatot egymással, hogy tisztán látható legyen az összkép.

Sepp Blatter bemutatja a győztes pályázatot beadó ország nevét (Forrás: The Guardian)

Hosszú évek teltek el, miközben a világon mindenhol arról lehetett hallani, hogy senkinek sem tetszik a katari téli világbajnokság, ami szembe megy minden észszerűséggel. Ezek után sorra láttak napvilágot azok a hírek, hogy a közel-keleti országban az építkezések során rengeteg a visszaélés az emberi jogok terén (a vendégmunkások jogait rendszeresen megsértik, ha egyáltalán vannak bármilyen jogaik is), illetve a biztonságuk sincs garantálva, számos haláleset történt a nem megfelelő munkakörülmények miatt. Ez csak tovább gerjesztette a feszültséget, mégsem volt senki, aki hajlandó lett volna valódi lépéseket tenni az ügy érdekében. A legtöbb, amit egy-egy európai nemzet tett, az egy-egy pólón megjelenített tiltakozás volt, hogy tegyenek valamit az ott dolgozók érdekében. És itt természetesen nem konkrétan a játékosokra kell gondolnunk, hanem a nemzeti és/vagy a kontinentális szövetségekre, amelyek szépen csöndben nézték a problémákat, sőt még majdhogynem büntetni is akarták azt, aki ki merte nyilvánítani a véleményét.

Így jutottunk el 2022-be, már túl vagyunk az ázsiai, az európai és az interkontinentális pótselejtezőkön is, kialakult a 32 csapatos mezőny, már kisorsolták a csoportokat is, amikor felröppent a hír, hogy a német válogatott mérlegeli a részvételt a katari tornán. Arról már cikkeztek a helyi lapok tavasszal, hogy Bernd Neuendorf, a német labdarúgó-szövetség elnöke és Nancy Faeser belügyminiszter még a rajt előtt Katarba látogat, hogy felmérje a körülményeket, és megbizonyosodjon arról, hogy mi vár majd a Nationalelfre.

Németország politikai vezetése az elfogadás pártján áll, ezt több döntésével is alá lehet támasztani (persze ellene is lehet találni példát, hiszen a politikában általában semmi sem fekete vagy fehér), a német emberek véleménye pedig erősen egyöntetű a homoszexualitás kérdéskörében, márpedig ez is egy jelentős kérdés a katari vébét illetően, hiszen a közel-keleti országban illegális az azonos neműek egymáshoz vonzódása. Ez volt az egyik fő szempont, amikor a DPA hírügynökségnél valakinek eszébe jutott, hogy a nyár folyamán, amikor a labdarúgás kapcsán a legérdekesebb eseményeket az átigazolási pletykák jelentik, szükség lenne egy reprezentatív felmérésre, amely során a Nationalelf vb-részvételéről kérdezik meg „az utca emberét”. Ne legyen kétsége senkinek sem afelől, hogy mindenki tudta előre, hogy elsöprő fölénnyel fogja nyerni ezt a szavazást a nemleges válasz, és ezt a 48%-os arány tökéletesen vissza is igazolt. Az is sokatmondó, hogy 24 százalék nem kívánt véleményt nyilvánítani az ügyben, vagyis négy megkérdezettből mindössze egy mondta azt, hogy igenis menjen a Hansi Flick alakulata a kontinenstornára. Kiváló lehetőség volt ez arra, hogy felkorbácsolják az indulatokat, valamint újabb média-megjelenést biztosítsanak maguknak, sok értelme viszont nem volt a por felkavarásán kívül, hiszen a németek ugyanúgy nem tettek valódi lépéseket a helyzet megoldása érdekében, mint az összes többi ország.

Azt nem állíthatjuk, hogy a német csapat ott van a legfőbb esélyesek közt, de nem is mondhatnánk, hogy hatalmas meglepetés lenne, ha ők emelnék magasba a Jules Rimet-trófeát. Kétségtelen, hogy az elmúlt két világeseményen nem szerepeltek túl fényesen, hiszen a 2018-as világbajnokságon a csoportkörben elvéreztek, de az sem a legszebb emlékük, amikor a tavalyi Európa-bajnokságon már az első egyenes kieséses körben búcsúztak. Azonban fontos tisztázni, hogy ezzel egy korszakot is lezártak, ugyanis Joachim Löw távozott. Jött Hansi Flick, és a korábban a Bayern München kispadján mindent megnyerő német szakember egyelőre veretlen a Nationalelf kispadján (13 mérkőzést játszottak eddig vele).

Ráadásul ezen a mostani vébén nem is őket fogja kísérteni az európai címvédők átka – 2002-ben a franciák, 2010-ben az olaszok, 2014-ben a spanyolok, és a már említett 2018-as esetben a németek nem élték túl a csoportkört az előző torna győzteseként. Bár az is igaz, hogy a két legutóbbi nem európai rendezésű tornán csupán egyetlen csoportból jutott tovább mindkét európai csapat – sőt a 13 indulóból mindkétszer csak hatan élték meg az egyenes kiesés szakaszt. A németeknek most Japánnal, Spanyolországgal és Costa Ricával kell megküzdeniük az E jelű kvartettben. Itt a papírforma alapján könnyedén kellene továbbjutniuk a spanyolokkal kéz a kézben, de épp a közép-amerikai ország csapata tudja milyen az, ha a két európai nagyhatalom búcsúzik a csoportkört követően (2014-ben Costa Rica nyerte meg az angolok és az olaszok fémjelezte négyest).

Mindössze két Nemzetek Ligája-mérkőzés van hátra a november 21-től december 18-ig tartó tornáig (az egyik a Marco Rossi vezette, a sorozatban kiválóan teljesítő magyar válogatott ellen), amikor még változtathat a szövetségi kapitány a tervein. Bármit is előre jelezni nagyon nehéz, hiszen az elképzeléseket nagyban befolyásolja majd az, hogy a klubszezon kellős közepén rendezik meg az eseményt, így a játékosok formája, illetve esetleges sérülései is mind-mind befolyásoló tényezők lehetnek majd.

Kiemelt kép: SkySports