Fiatal olasz edző a Premier League ígéretes csapatának élén
Graham Potter Chelsea-hez való távozása után a Brighton & Hove Albion egy, a profiljába tökéletesen illő vezetőedzőt nevezett ki utódnak. A napjaink legtehetségesebb olasz szakvezetőjének tartott Roberto De Zerbi éveken át a Sassuolót irányította, legutóbb pedig a Sahtar Donyecknél dolgozott. Óriási lehetőség De Zerbinek, és tökéletes választás a klubnak?
null
A 43 éves olasz szakember játékos-pályafutását az AC Milanban kezdte, de nem tudott megragadni a Rossoneri első csapatánál és jobbára alacsonyabb osztályú kluboknál szerepelt. Roberto De Zerbi irányító középpályásként többek közt a Foggia, az Arezzo, a Catania és a Napoli soraiban tűnt fel, míg a kolozsvári CFR Cluj együttesével a 2009–2010-es és a 2011–2012-es idény végeztével román bajnoki címet ünnepelhetett.
Az első edzői feladatok
Edzőként az első munkáját a 2013–2014-es szezonban az olasz negyedosztályú Darfo Boariónál vállalta. Ezután két emlékezetes idényt töltött a szebb napokat is látott Foggia kispadján, melyet ugyan nem tudott feljuttatni a harmadosztályból, de eredményei és hozzáállása révén hazájában hamar komoly elismerésre tett szert. Második szezonja végén emlékezetes párharcot vívtak a Serie C playoff-döntőben a Pisával, melyet végül 5-3-as összesítéssel vesztettek el Gennaro Gattuso csapata ellen.
A hazai visszavágó végig rendkívül feszült hangulatban telt, a mérkőzés még félbe is szakadt, miután a Foggia szurkolói Gattusót fejbe dobták egy műanyagflakonnal, az AC Milan korábbi játékosa pedig nem mindennapi patáliát rendezett. De Zerbi odament hozzá, és próbálta jobb belátásra bírni kollégáját, hogy folytatódjon végre az érdemi játék, Gattuso azonban még hosszasan színészkedett, próbálta elérni a meccs lefújását. Végül a játék folytatódott, de a Foggia nem tudta megfordítani a párharcot. De Zerbi már akkor rendkívül összeszedett és karizmatikus edző benyomás keltette. A lefújást követően a Foggia legtöbb játékosa zokogott az elszalasztott lehetőség miatt, ő pedig körbement a pályán és mindegyiküket egyenként vigasztalva köszönte meg erőfeszítéseiket. Annak ellenére, hogy a hőn áhított feljutás elmaradt, a Foggia fanatikusai máig meleg szívvel emlékeznek a szimpatikus trénerre.
2016 nyarán távozott a Satanellitől és az idén elhunyt Maurizio Zamparini nevezte ki őt bő két hónapra az első osztályú Palermo kispadjára. A gyakori edzőváltásairól híres néhai tulajdonos által adott lehetőség arra jó volt, hogy De Zerbi belekóstoljon kicsit a Serie A-ba, de egyrészt talán túl korán jött neki ez a feladat, másrészt egy finoman szólva sem optimális környezetbe csöppent bele, így aligha lehetett őt hibáztatni amiatt, hogy 13 mérkőzésből csupán egyet nyert meg vele a csapat.
Ezt követően a 2017–2018-as idény közben a sokáig nullapontos Benevento nevezte ki őt edzőjének. A története első Serie A-s szezonjában csak bukdácsoló csapatnak De Zerbi próbált tartást adni, és ő volt a kispadon, amikor a „boszorkányok” történetük első pontját szerezték meg a 15.(!) fordulóban az AC Milan elleni felejthetetlen kapusgóllal való egyenlítés révén. A csapat néhány héttel később első győzelmét is megszerezte, de egy pillanatig sem lehetett reális esélye a bennmaradásra. Ennek ellenére 2018 februárjában De Zerbi nagyon pozitívan nyilatkozott: „Azt kértem a játékosaimtól, hogy ne nézzenek a tabellára, ne nézzék az ellenfél nevét, hanem mindig csak az adott mérkőzés megnyerésére koncentráljanak. Igyekszem életben tartani bennük a reményt, ezért minden tőlem telhetőt megteszek. Tisztában vagyok vele, hogy mások nem bíznak bennünk, de minden egyes mérkőzésen a pontszerzés reményében megyünk ki a pályára, bárki is legyen az ellenfél. Amíg matematikai esélyünk van, harcolni fogunk, meg fogunk dögleni a pályán. Egyértelműek a korlátjaink, de azt akarom, hogy a hozzáállásunkon semmi ne múljon.”
Egyre magasabb lépcsőfokok
De Zerbi a Benevento menthetetlen kiesése után is maradt a Serie A-ban, a Sassuolo vezetőedzője lett. A 2013-as váratlan feljutása óta is folyamatosan első osztályú csapat Olaszország egyik legjobb tehetséggondozó klubjává vált, rendszeresen hoznak fel fiatal vagy ismeretlenebb játékosokat, akiket aztán rendre jelentős haszonnal értékesítenek. Ahogyan az történt legutóbb Giacomo Raspadori és Gianluca Scamacca esetében.
Eusebio Di Francesco AS Romához való távozása után a 2017–2018-as szezon egy átvészelendő átmeneti év volt a Sassuolo számára, de aztán De Zerbi személyében ismét olyan edzőt talált, akivel folytatódhatott az építkezés. A bresciai szakember irányítása alatt a Sassuolo továbbra is masszív középcsapat volt, három év alatt két nyolcadik helyezést ért el. Menet közben időről időre még a nagyobb csapatokat is el-elkapta, amelyet látványos támadófocit játszva ért el, az utolsó szezonban csak kevéssel maradt le a Konferencia-ligában való indulásról.
Mivel De Zerbi ígéretes szakmai hitvallása mellett folyamatos fejlődést mutatott, a Sassuolo teljesítményére pedig nemzetközi szinten is egyre többen kapták fel a fejüket, elkerülhetetlenné vált, hogy 2021-ben elhagyja a csapatot. A tavaly nyári nagy Serie A-s edzőkeringőben meglepetésre egyik nagycsapat sem biztosított számára lehetőséget, így külföld felé vette az irányt, és a Sahtar Donyecknél vállalt munkát.
De Zerbi számára ez volt az első külföldi munka, új környezethez kellett alkalmazkodnia, és az is merőben új kihívást jelentett, hogy addig jobbára kiesés elől menekülő vagy feltörekvő kiscsapatot irányított, melyet nem nyomott az esélyesség terhe, a Sahtar azonban a hazai bajnokságban abszolút favorit volt. Talán ebbe tört bele a Bajnokok Ligájában is a bicskája, ugyanis a Sahtar nyeretlenül végzett csoportja utolsó helyén, miután a Real Madrid–Inter páros mellett a Sheriff Tiraspol is megelőzte. Kétségtelenül a moldáv csapat ellen nekik kellett volna dominálniuk, a donyeckieket nyomta az esélyesség terhe. A kalandnak végül az orosz–ukrán háború vetett véget. A bajnokság februári beszüntetésekor a Sahtar két ponttal vezette a tabellát, majd a több hónapos szünet után – a legtöbb külföldi játékoshoz hasonlóan – De Zerbi is elhagyta az egyesületet.
Több olasz csapatnál is szóba került a kinevezése, legutóbb a betegeskedő Szinisa Mihajlovicsot menesztő Bologna FC kereste meg, azonban udvariasan visszautasította az ajánlatot:
„A pénz nem minden, Szinisa után képtelen lennék a Bologna edzője lenni” – fogalmazott De Zerbi.
A legújabb lehetőség
A Brighton hasonló stílusú csapat az angol bajnokságban, mint a Sassuolo az olaszban, így tulajdonképpen az új együttműködés papíron egy tökéletes párosításnak tűnik. A „sirályok” 2017-ben jutottak fel először a Premier League-be, azóta pedig szilárdan őrzik tagságukat, olyannyira, hogy a 2021–2022-es idényt a kilencedik helyen fejezték be. Potter regnálása alatt az elmúlt két évben – a Sassuolóhoz hasonlóan – gyakran megleckéztette a sztárcsapatokat. Májusban 4-0-ra ütötték ki a Manchester Unitedet, melyet követően az új idény nyitófordulójában is legyőzték neves ellenfelüket. Kiváló szereplése révén a Brighton jelenleg az előkelő negyedik helyen tanyázik.
Nyilván ennek a helyezésnek a megtartása irreális elvárás lenne, és a csapatot továbbra sem lehet a bajnokesélyesek közt emlegetni. Ha De Zerbi a tőle megszokott kemény munkát és a csapatáért tűzbe menő mentalitást át tudja menteni, akkor a brightoniak akár további meglepetésekre is képesek lehetnek, melyet követően akár egy nemzetközi kupás pozíció sem lenne lehetetlen eredmény. Ugyanakkor természetesen nem elhanyagolható tényező, hogy az olasz tréner még nem dolgozott Angliában, és a rövid ukrajnai időszakot leszámítva Olaszországon kívül sem. Bizonyára a beilleszkedés nem fog egyik napról a másikra menni. Teljesen új környezetben, új mechanizmusokat kell kialakítania. De Zerbi pozitív hozzáállása és kisugárzása nagyszerű alapot jelent ahhoz, hogy mindent elsajátítson, de saját magának is fejlődnie kell szakmailag.
A csapat kiváló lehetőség De Zerbinek a kiugrásra, az egész klubmodell rendkívül szilárd lábakon áll. A mostani játékoskeretben is bőven van potenciál, a Brighton fantasztikus megfigyelőhálózata révén évente tud olyan játékosokat előszedni a „radar alól”, akik a csapat segítségére vannak, majd tovább értékesíti őket. Elég csak az idei nyárról Marc Cucurella (Chelsea) vagy Yves Bissouma (Tottenham Hotspur) eladására gondolni. A jelenlegi együttesből a rutint leginkább Pascal Gross, Joel Veltman és Danny Welbeck képviseli, akiket olyan fiatalabb játékosok egészítenek ki, mint a Liverpool által is megkörnyékezett Moisés Caicedo, Tariq Lamptey vagy Alexis Mac Allister – és számos tehetséges fiatal sorakozik már az utánpótlásban.
A Brighton kellően biztos lábakon áll ahhoz, hogy ne feltétlenül a vezetőedző személyétől függjenek az eredményei. Nyilván szükségük van egy jó szakemberre, aki kihozza a csapatból a legjobbat, de összességében a struktúra nagyon erős alapot ad. De Zerbi csak nyerhet a mostani együttműködésből. Óriási lehetőség előtt áll a személyes fejlődését illetően, új tapasztalatokat szerezhet, szélesítheti a repertoárját, kiépítheti a kapcsolatait a szigetországban. Ha eredményesen teljesít, akkor könnyen egyenes út vezethet a legnagyobb angol csapatokhoz – ahogyan azt láttuk Potter esetében. Amennyiben esetleg mégsem érvényesül a Brightonnál, akkor is lenne szabad kispad számára a Serie A-ban, és mivel még mindig csak egy 43 éves szakemberről beszélünk, nincs elkésve akkor sem, ha a mostani kaland nem válna be, és később újra meg kellene próbálnia.
A szerző az Azzurri nevű közösségi oldal szerkesztője, amennyiben az olasz labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:
https://www.facebook.com/azzurri.hu
Odaér a legjobb hat hely valamelyikére a Brighton?
Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Anglia/Premier League/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.
Kiemelt kép: Getty Images