Figyelem! Az újabb izlandi generáció is tehetséges

A 2023-as U19-es Európa-bajnokság selejtezői tavaly ősszel kezdődtek el 51 csapat részvételével. Az 55 tagország közül a rendező Máltának nem kell selejtezőt játszania, Liechtenstein visszalépett, a politikai okok miatt felfüggesztett Oroszországot pedig bár beosztották az első selejtező kör 7-es csoportjába, végül nem indulhatott. És igazából az 51 mégis 52 volt, hiszen a koefficiens-ranglistavezető Portugália az előselejtezőből erőnyerőként kimaradt, ám az elitkörben csatlakozott a sorozathoz.

Az első kvalifikációs szakaszban a 13 négycsapatos csoport első két helyezettje, valamint a legjobb harmadik jutott tovább az elitkörbe. Ebben a második szakaszban már csak 28 csapat volt érintett a márciusi válogatott szünet során. A hét kvartettből csak a csoport első helye jelentett továbbjutást a máltai kontinensviadalra.

Izland az első selejtező körből Franciaország mögött, a házigazda Skóciát és a nulla ponttal záró Kazahsztánt megelőzve tudott továbbjutni. Már ez is kisebb fajta meglepetés volt, mert a skótok a második kalapban kaptak helyet, míg az északi szigetország együttese 36. kiemeltként a harmadik kalapból várhatta a sorsolást.

Anglia és Törökország egyaránt veretlen csoportelsőként, az első kalaposok közül került az elitkör Angliában rendezett 7-es csoportjába, míg az előselejtező walesi csoportjában az Észak-Írország mögött végző, ám a házigazdákat és Gibraltárt megelőző magyar válogatott második kalaposként jutott ide, azaz előzetesen nagyobb eséllyel szállt harcba a továbbjutásért, mint az izlandiak.

Akik a törökök ellen az utolsó percben kiharcolt döntetlent (2–2) követően 1–0-ra legyőzték a házigazda angolokat, majd 2–0-ra a mieinket is, így kivívták a helyüket a júniusi máltai tornán. A kis északi ország először vehet majd rész a kontinensviadalon, ahol az „underdog” szerepében tetszeleghet.

Az izlandiak keretében meglepően sok az odahaza játszó fiatal, ám ne feledjük, ezek a játékosok felnőtt szinten futballoznak hétről hétre, ami még akkor is fontos tényező tud lenni, ha a Besta deild karla, azaz az izlandi élvonal kiírásait nem jegyzik túlságosan magasan. A „sztárok” természetesen nem otthon szerepelnek, de tőlük okkal várnak sokat a szigetországban.

Orri Steinn Óskarsson, a korábbi dán U19-es gólkirály most a dán másodosztályban bontogatja a szárnyait, az FC Köbenhavn adta kölcsön a Sönderjyskének a 2023-as idényre. Az ősszel két meccsen csereként pályára lépett már a Bajnokok Ligájában, szerzett gólt a UEFA Youth League-ben is, a mostani selejtezősorozatban pedig öt gólig jutott (az első szakaszban kettő, az elitkörben három találatot jegyzett), ahogy tavaly is – az olasz Wilfried Gnontóval egyetemben. Az FC Köbenhavn egyik nagy reménysége a center, akitől azt várják, hogy jelentős összegért tudják majd továbbadni a játékjogát, ha sikerül az első csapatban is kirobbanó teljesítményt nyújtania.

Kristian Nökkvi Hlynsson alapember az AFC Ajax második csapatában, vagyis a holland másodosztályban játszik hétről hétre. A szélsőként és támadó középpályásként is bevethető 19 éves játékos nyolc gólnál és hat asszisztnál tart a szezonban, s most erre a hat mérkőzésre csatlakozott az U19-es kerethez, mert amúgy már van tíz meccse az U21-es nemzeti csapatban is.

Logi Hrafn Róbertsson nagyon sokoldalú védekező-specialista, aki hatosként és belső védőként is megállja a helyét. A HF Hafnarfjördur ifjú tehetsége még csak 18, de már elérte az ötven felnőtt mérkőzést, ami igencsak rutinossá teszi ezen a szinten. Róla úgy tartják, hogy csak az iskola miatt nem igazolt még el, de nyáron aligha marad az izlandi ligában.

Hilmir Rafn Mikaelsson többnyire csak csere volt a selejtezősorozatban, de a Venezia FC játékosa az ősszel egy kupameccsen duplázott, idén pedig Norvégiában bizonyíthat majd. A hórihorgas center az olasz utánpótlásban is szépen tejesített annak ellenére, hogy csak egy esztendőt töltött el ott, de a nyári kontinenstornáig a felnőttmezőnyben edződhet majd.

Haukur Andri Haraldsson egy igazi futballistacsalád legfiatalabb sarja – a nagyapja és annak a testvérei, illetve az apja és a bátyja is válogatott volt vagy éppen most válogatott kerettag –, de őt tartják az egyik legnagyobb tehetségnek. Már 16 évesen játszott az ÍA Akranes színeiben, idén pedig alapember lehet, és igaz ez a nála két évvel idősebbek közti korosztályos csapatban is.

Eggert Aron Gudmundsson sokadmagával egyetemben a Stjarnan Gardabaer csapatát erősíti, de ott ő a legbiztosabb pont, hiszen közelíti a félszáz felnőtt mérkőzést. Ezek során a középpálya csaknem minden pontján feltűnt már, igazi sokoldalú játékosként jellemzik őt a helyi szaklapok, amelyek szerint neki is ez a nyár hozhatja el a váltás idejét.

Pillanatkép az Anglia elleni meccsről (Forrás: yorkshirepost.co.uk)

Kétségtelen, hogy az esélytelenek nyugalmával mehetnek majd a máltai tornára az izlandiak, de ahogy a 2022-es kontinensviadal során a döntőig eljutó Izrael meg tudta lepni a világot, úgy most épp ilyen „csodában” reménykednek Skúlasonék.

„Nem nekünk kell tartani attól, hogy mi történik majd a nyolcas döntőben, mert rólunk senki sem hitte el, hogy eddig eljuthatunk. Mi már megmutattuk, hogy képesek vagyunk bármely csapat ellen jó eredményt elérni és az Eb-n is csak az lesz a célunk, hogy hozzuk a saját magunk legjobb tudását. Aztán majd eldől, hogy ez mire lesz elég” – mondta a nagyszerű angliai szereplés után az izlandiak szövetségi edzője.

A 39 éves korábbi válogatott középpályás pontosan tudja, hogy akik náluk sztárnak számítanak, azok a legjobbak keretében jó eséllyel csak cserék lennének. Azonban a csapategységet emlegeti rendszeresen, mint legfőbb erény a szervezettség mellett, amit ő maga is megismerhetett az nemzeti együttes sikeridőszakában, hiszen a 2018-as világbajnokságon még ott volt, bár pályára már nem lépett. Hasonló szellemiséget honosított meg az utánpótlás-válogatottnál is, amely éppen úgy lepi meg Európát egyelőre, mint csaknem egy évtizede a felnőtt csapatuk.

Kiemelt kép: Hulda Margrét