„Film? Milyen film? Ez a valóság!”– Francesco Caputo portré
A világfutball mindig tartogatott csodákat. Volt, amikor egy csapat, de volt, hogy egy játékos története tűnt teljesen valótlannak. Elég a Leicester City bajnoki címére gondolni, hogy egy előző évben még kiesés széléről megmenekülő klub nyerte a Premier League-et. Jamie Vardy azok után lett válogatott játékos, hogy nem sokkal előtte egy ibizai pultos munkáért is feladta volna a labdarúgást. Könyves Norbert pedig a szerb negyedosztályból eljutva lett válogatott játékos és szerzett gólt debütálásán Szerbia ellen. Portrénk ezúttal a Sassuolo támadójáról, Francesco Caputóról fog szólni, akinek pályafutása legalább annyira kalandos, mint a fent említett két játékosé
KEZDETEK A „CSIZMA SARKÁBAN"
Caputo 1987. augusztus 6-án született az Olaszország déli részén, Altamurában, mely közvetlenül Bari mellett található. Beceneve „Ciccio”, igaz nem feltétlenül ez a klasszikus becézése a Francescónak. Ezt olyan Francescók kapják, akikkel szinte rokoni kapcsolatot kialakító barátságban van az ember, illetve akik bármikor tudnak segíteni a bajba jutottakon. Ez a becenév pedig tökéletesen illik Caputóra, de erre még visszatérünk, hogy miért.
A "csizma" sarkában megbújó, Puglia tartományban található hetedosztályú Toritto együttesében kezdte a futballt. Tizenhat éves korában a Grosseto tesztelte, és úgy nézett ki, hogy csatlakozhat a csapat utánpótlásába. Azonban a Toritto edzője, Onoforo Colasuonno (a képen) bojkottálta az átigazolást, mert nem tartotta fairnek, hogy 800 eurós havi tagdíjat szed a Grosseto a fiatal játékosok szüleitől. Caputo pedig edzője döntését nem érezte igazságosnak, ezért kihagyta a Toritto tréningjeit, majd inkább elment édesapjával dolgozni, aki kőművesként kereste kenyerét. Kész lett volna feladni a futballt, de egy Colasuonnóval való elbeszélgetés után a folytatás mellett döntött.
Francesco Caputo megfogadta edzője szavait és egy évvel később 12 góljával segítette a klubot a feljutáshoz, ami korábban elképzelhetetlen volt. Remek teljesítményének köszönhetően jött is a lehetőség, amit edzője ígért, a Serie C2-ben szereplő Melfitől, de ott csak szélső hátvédként számítottak volna rá, ám a védekezés távol állt Caputótól . Szerencséjére egy másik Serie C2-es együttes, a Noicattaro már támadóként alkalmazta, és kemény munkájának – illetve kitűnő helyezkedésének – hála 29 mérkőzésen 11 gólt jegyzett. 2008-ban pedig jött az újabb lépcsőfok.
A GYERMEKKORI ÁLOM BETELJESÜLÉSE, ÉS A THAI BOXBA ILLŐ GÓLÖRÖM
Egy Serie B-ben vitézkedő csapat edzője meglátta benne a fantáziát, hogy remekül illeszkedne, az általa elképzelt taktikába. Őt Antonio Conténak hívták, aki a Bari-t irányította akkoriban. Caputo annak a csapatnak a mezét vehette fel, amelynek gyerekkora óta szurkolt, és folyamatosan javult a teljesítménye. A sors furcsa fintora, hogy első mesterhármasát – találjátok ki – a Grosseto ellen szerezte.
„Film? Milyen film? Ez a valóság!” – válaszolt egy meccs utáni kérdésre a támadó.
Hiába szerzett első évében, megsüvegelendő 10 gólt a Serie C2-ből érkezve és harcolta ki a feljutás a Barival, a következő idényben kölcsönbe került a Salernitanához, ahol 36 összecsapáson hatszor volt eredményes. Azonban a másodosztályban eltöltött egy év meggyőzte a Bari szakmai stábját, hogy számolni kell a fiatal csatárral.
Nagy álma teljesült, amikor a hetedosztályból induló Francesco Caputo bemutatkozhatott a Serie A-ban. (A csapat edzője ekkor már a későbbi olasz szövetségi kapitány Gian Piero Ventura volt.) A 14. fordulóban a Cesena csapatát fogadták, amikor a 64. percben Caputo megszerezte első gólját az olasz élvonalban.
Góljának annyira örült, hogy futtában egy thai boxolókat megszégyenítő, brutális könyököst osztott ki csapattársának Emmanuel Rivasnak.
A szezonban több gólt már nem szerzett a Bariban, télen kölcsönadták Sienának, a dél-olasz kiscsapat pedig búcsúzott az élvonaltól az év végén.
BOTRÁNY, MAJD ELGONDOLKOZÁS A VISSZAVONULÁSON
Miután a pugliai csapat a másodosztályba került, megnyílt a lehetőség, hogy alapembere legyen a Barinak. Az első két idénye nem is alakult rosszul, előbb 9, majd 17 találatot jegyzett. Sőt, csapatkapitánynak választották a társai, egyértelműen vezéregyéniség volt. Aztán beütött a krach, amikor – a többet között Davide Lanzafamét ix érintő – bundabotrányba keveredett. A szóbanforgó két találkozón (2008: Bari 0-1 Treviso és 2009: Salernitana 3-2 Bari) ugyan nem volt aktív a két csapat között zajló megbeszélésekben, de kötelességmulasztás miatt előbb 3 év 6 hónapos eltiltást kapott, amit később 12 hónapra csökkentettek.
Az egész 2013-14-es idényt ki kellett hagynia és ez lelkileg is megviselte. Elmondása szerint a felesége, Anna Maria és a Bari sportigazgatója, Guido Angelozzi tartotta benne a lelket.
Komolyan elgondolkozott – második alkalommal – a visszavonuláson, de végül átgondolta a történteket és visszatért csapatához. Ugyanakkor a comeback nem az ő szájíze szerint alakult.
Visszaesett a teljesítménye, és a klub egyik „édesgyermeke” hamar elvesztette a bizalmat a szurkolóknál, akik Ciccio becenevét „Ciuccio-ra” (tökfilkó) változtatták. Caputo csalódott az általa gyermekkora óta csodált Bariban, és az egyesület sem tartott rá igényt. 2015-ben a Virtus Entellához igazolt, ahol ugyan újra játékba lendült, és a gólok is jöttek, de önmagában megérlelődött a gondolat, hogy a Serie A egy távoli álom marad számára.
MÁSODOSZTÁLY, GÓLKIRÁLYI CÍM, MÁSODIK ESÉLY
Azok után, hogy a Virtus Entellában két idény alatt 35 gólt szerzett, olyan csapatok figyelmét keltette fel, amelyek a Serie A és a Serie B között lifteztek. Az Empoli 2017-ben ismételten az olasz másodosztály purgatóriumába került a kiesése után. A rutinos Massimo Maccarone távozása után Francesco Caputót nézték ki a pótlására, Ciccio pedig tökéletesen passzolt az Empoli gépezetébe – illetve félelmetes páros alkotott Alfredo Donnarummával – és 26 góljával a Serie B gólkirálya lett, csapata pedig bajnokként harcolta ki a feljutást. Caputo előtt közel tíz év után ismét megadatott a lehetőség, hogy az olasz élvonalban pályára léphessen.
31 évesen, azok után, hogy a bundabotrány miatt egy teljes évet kihagyott, azok után, hogy majdnem másodszor is visszavonult, újra Serie A bajnokin játszott. Tegyük hozzá, hogy az Empoliban alapembernek számított, míg Bariban alig-alig kapott lehetőséget (sőt, kölcsönadták télen).
Minden mérkőzést végigjátszott a szezonban, 38 bajnokin, illetve egy Coppa Italia-találkozót húzott le zsinórban anélkül, hogy lecserélték volna.
A pályán nyújtott teljesítményére sem lehetett panasz, hiszen 16 góllal zárta a bajnokságot, kvázi az első igazi Serie A idényében, amikor folyamatos játéklehetőséget kapott.
A toszkánok Caputo fantasztikus teljesítménye ellenére estek ki a 18. helyen, de a kiesés körülménye is megér egy misét. Az utolsó forduló előtt még a 17. helyen álltak és a BL-helyekért küzdő Inter otthonába látogattak, míg a rivális Genoa a már bennmaradt Fiorentina ellen játszott. A Genoa 0-0-s döntetlenre végzett a Fiorentinával (a kecske és a káposzta is jól lakott tipikus esete), az Empoli pedig a 81. percben került hátrányba Radja Nainggolannak köszönhetően és végül kapott ki az Inter ellen. Az egyértelművé vált, hogy Francesco Caputo megérett a Serie A megmérettetésére, és nem maradt a másodosztályban brillírozó, ám az olasz labdarúgás elitjében komolyabb lehetőséget nem kapó játékosokként beskatulyázottak csoportjában. A „mentőövet” a Sassuolo dobta neki, 7 millió euróért cserébe.
SZÉP GESZTUS A NEHÉZ IDŐKBEN, MAJD VÁLOGATOTT
Sassuolóban folytatódott Francesco Caputo a remek sorozata. Fantasztikusan indította a 2019-2020-as idényt, és ezúttal csapatának sem a kiesés ellen kellett vitézkednie. Az észak-olasz kiscsapat stabil tagja lett a középmezőnynek, néha egészen látványos támadójátékot bemutatva ejtették ámulatba a Serie A nézőit. Ciccio Caputo a koronavírus okozta pauzáig 13 alkalommal volt eredményes, a leállás előtti utolsó meccsen a Bresciát fogadták hazai pályán. Az olasz támadó ezen a találkozón duplázni tudott, a második egészen látványosra sikeredett, de az első találata, illetve az utána következő gólöröm volt igazán emlékezetes.
Elfutva a társak elől, a kispadhoz rohant, ahol egy papírt vett a kezébe, melyre kézzel volt írva pár gondolat, mellyel valóban rászolgál a Ciccio becenévre: „Andrà tutto bene, restate a casa” – azaz „minden rendben lesz, maradjatok otthon”. Körülbelül 16 millió ember volt érintett a kijárási tilalom miatt Észak-Olaszországban, Caputo ezzel üzenve nekik, hogy minden vissza fog térni a rendes kerékvágásba.
Ugyan a nézők továbbra sem térhettek vissza (teljes létszámban) a stadionokba, az előző idényt Caputo 21 góllal és 7 gólpasszal zárta, melynek köszönhetően bekerült Roberto Mancini legutóbbi olasz válogatott keretébe.
A Moldova elleni barátságos mérkőzésen 74 percet töltött a pályán, a 23. percben pedig megszerezte első válogatott találkozóján az első gólját.
Négy nappal később a lengyelek ellen már tétmeccsen is bemutatkozott a Squadra Azzurriban, Andrea Belotti helyére beállva kapott nyolc percet. A hetedosztályból induló, kétszer a visszavonuláson elgondolkozó, másodosztályú játékosként beskatulyázott Francesco Caputo egyszerre lett példakép a koronavírus elleni harcban, és váltotta valóra nagy álmát, hogy pályára léphessen a nemzeti válogatottban.
JÁTÉKSTÍLUS
Caputo 181 cm magas és 74 kg. A fizikai ereje helyett, sokkal inkább a gyorsaságával és remek tér-érzékével (nagyon jó ütemben támadja, a védelem mögötti területeket, így a mélységi beindulásoknál rendre megtalálják a társak) emelkedik ki a Serie A csatárai közül. Roberto De Zerbi Sassuolójában Caputo az ék, mögötte a szélekről Domenico Berardi és Jeremy Boga vagy Filip Djuricsics támogatja. A 4-2-3-1-es felállásban rengeteg mélységi labdát juttatnak a támadó harmadba.
Mi történik, ha labdával kell valamit kezdenie a Sassuolónak? Ilyenkor középen marad, jelenlétével akár két védőt le tud foglalni, megteremtve a lehetőséget és a területet a lendületből érkező szélsőknek vagy középpályásoknak.
Caputonak – amellett, hogy kétlábas befejező csatár – az egyik kriptonitja, hogy fejjel nagyon keveset próbálkozik. Ezt egyrészt a magassága okozza, másrészt a Sassuolo próbálkozik a legkevesebb beadással az olasz élvonalban. Amennyiben tud javítani ezen, illetve a helyezkedésén a sok leshelyzet miatt, akkor kétségtelen, hogy még veszélyesebb fegyvere lehet a Sassuolónak, és akár az olasz válogatottnak IS.
Francesco Caputo lesz az olasz labdarúgás Vardy-ja vagy egy-két év és eltűnik ismét az olasz másodosztályban? Te mit gondolsz róla?
Felhasznált alapforrások:
https://thesefootballtimes.co/2020/07/14/how-sassuolos-ciccio-caputo-and-his-remarkable-journey-inspired-the-nation-during-the-covid-19-pandemic/?fbclid=IwAR39u-ZIdwzQJ5yLTCLLViYWVueQ_6k1Cdnt18b5X-IcL9dTrLN4l38bgwchttps://www.fourfourtwo.hu/hirarchivum/lanzafame-vadalku-tizenhat-honapos-eltiltas-27267/?fbclid=IwAR0nfyt8BqDW2CUTw7h1Rra1GP4ZxoYQgPRszkBJhrbqdGXb-JxT2pP0kl8
https://serieaanalysis.com/analysis/francesco-caputo-201920-scout-report-tactical-analysis-tactics?fbclid=IwAR2lEe2QHsDL5THAq2scYLpyKd_y8zC_Ldi5-zvsv54eTiUOTipL_1hvNoQ
http://www.oldschoolpanini.com/2013/10/the-thai-boxing-celebration.html?fbclid=IwAR3on1CdU3ATZ5pD1gw4IewXb6OWo3vZ3_C88IfBvqcrbaSYOz3gIfEPIEw
http://www.nemzetisport.hu/olasz_labdarugas/kep-remek-gesztus-a-kitiltott-nezoknek-uzent-az-olasz-csatar-2752051?fbclid=IwAR2-c4dO4G-NCyVR0qkZbfQCA0Ezbm36bZwj782eQMQb2PH3WsbmyFxlvHI
Képek forrása: Getty Image, torittonline.it, eurosport.it
Szerző
