Firenzei álom: az új kapitány és a horvátok elleni Eb-döntő
Hajdú B. István 1999. szeptember 11-én: „Nem is csoda, hogy ki kell Simencnek mennie, mert egyik legjobb barátját, Varga Zsoltot úgy nyomkodta a vízbe, mint német turista a Balatonnál a virslijét a mustárba!”; „Varga olyan néha, mint a vízben a nyuszi. Ha van rajta sapka, azért ütik, ha nincs rajta, azért.” Akkor minden idők játékával győzött Magyarország Horvátország ellen, most szombaton talán vér és verejték kell a fináléban.
Kiütés, örömjáték, felemelő fordítás: leginkább így lehetne röviden összefoglalni azt a menetelést, amelyet a Varga Zsolt vezette férfi vízilabda-válogatottól eddig láttunk a horvátországi Eb-n. Az olimpiai címvédő szerbek padlóra küldése, a mindig veszélyes montenegróiak, majd a világbajnoki címvédő spanyolok elleni álomnegyedek után szeptember 10-én, szombaton este 20.30-kor a házigazda lesz az ellenfél a fináléban. Egy újabb örök rivális, amely ellen a kapitánynak játékosként része lehetett egy álomdöntőben kontinensbajnokságon.
Ez lett az a nap, amelyen Hajdú B. István és a póló igazán egymásra talált, a közvetítést látva és hallva mindenképpen. Minden idők talán legjobb magyar játékát többek között a kommentátor aranyköpéseivel idézte fel az Eurosport:
„Nem is csoda, hogy ki kell Simencnek mennie, mert egyik legjobb barátját, Varga Zsoltot úgy nyomkodta a vízbe, mint német turista a Balatonnál a virslijét a mustárba!”
„Varga olyan néha, mint a vízben a nyuszi. Ha van rajta sapka, azért ütik, ha nincs rajta, azért.”
Főként centereinknek köszönhetően 14 emberelőnyt hoztunk össze, 10-et gólra is váltott a válogatott, ami a medencében kiváló arány. A póló szépségét és vonzerejét persze az akciógólok jelentik (már amikor látni őket), de ezen az estén velük sem spórolt a magyar csapat, és végül 15–12-re győzött. Molnár Tamás hármat vállalt, Kásás Tamás, mint az összefoglalóból kiderül, az utolsó pillanatokban is káprázatos gólpasszt adott, pedig maga is feltehette volna a koronát az Eb-szereplésre. Az est legtöbbet emlegetett főhőse azonban az első fontos döntőjét játszó Biros Péter lett, hamarosan egy ország fújta, amit Hajdú B. István kiáltott:
„Biros, Biros, Biros, ötödször is Biros! A magyar nótát is át kell lassan alakítani.”
A diadal után egy olyan játékos nevétől lett hangos az uszoda, aki a tornán vízbe sem ugorhatott: Benedek Tibor játékjogát egy nappal az Európa-bajnokság előtt függesztették fel. Társai az ő nevét skandálták.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a mostani 2022-es döntőben megint káprázatos játékot látunk, az aranyért folyó csata sokszor nem erről szól, 1997-ben az áttörést jelentő Eb-döntőt is vérrel, verejtékkel sikerült összehozni férfi pólóválogatottunknak. (Kásás mesterhármasával 3–2). De a finálé előtt most is az lehet az érzésünk, mint akkor:
Kiemelt fotó: Infostart