Elemzés: gólnélküli döntetlen után hódította el az Olasz Kupát a Napoli

Szerző: Bakos Kristóf | 2020-06-20 | Címkék:

A rendes játékidő 0-0-s végeredményenye után 4-2-re nyerte a tizenegyespárbajt Gennaro Gattuso csapata, ezzel elhappolva a trófeát a Maurizio Sarri-féle Juventus elől. De mit hozott a mérkőzés taktikailag? Merülés rovatunkban ma ezt próbáljuk megfejteni!

Újraindul a Serie A is! Regisztrálj az Unibeten, és fogadj most a mérkőzésekre!

Mindkét csapat szűkösen jutott a döntőbe: a Napoli az Inter otthonában aratott egygólos győzelem után a júniusra halasztott visszavágón otthon 1-1-es döntetlent ért el Antonio Conte csapata ellen. Végül Gattusóèk 2-1-es összesítéssel jutottak a döntőbe, míg a Juve a Milánóban elért 1-1 után hazai pályán csak egy 0-0-s döntetlenre volt képes a Milannal szemben, így Maurizio Sarri csapata idegenben lőtt góllal éppen csak kiharcolta a döntőbe jutást. A Napoli egyébként a visszafogott őszt követően most is csak a hatodik helyen áll a hétvégén újrainduló olasz bajnokságban. A decemberben menesztett Carlo Ancelotti inkább 4-4-2-t játszatott a csapattal, ám utódja, az egykori legendás Milan-játékos Gennaro Gattuso visszatért a Sarri idejében alkalmazott 4-3-3-hoz, igaz, jóval mélyebb védekezéssel. A korábban Nápolyban edzősködő Sarri tavaly nyáron tért vissza Olaszországba, ahol az öt év után távozó, példátlanul sikeres Massimiliano Allegrit váltotta, akivel két BL-ezüstérmet és öt olasz bajnokságot nyertek a zebrák. Bár a Juventus egyetlen kis ponttal idén is vezeti a bajnokságot, Sarri egyelőre nem igazán tudja megvalósítani a Napolinál szemet gyönyörködtetően működő játékelképzelését, s a Juve a sok labdabirtoklás ellenére a korábbiaknál jóval kevésbé veszélyes az ellenfelek kapujára.

A szerdai kupadöntőn mindkét edző nagyjából a legerősebb kezdő tizenegyet küldhette pályára: a Napolinál Alex Meret állt a kapuba, a védelem tengelyében Maksimovic mellé visszatért sérüléséből Kalidou Koulibaly, a hátsó alakzat két szélén pedig Giovanni Di Lorenzo és Mario Rui kaptak helyet. A háromfős középpályán a Lipcséből igazolt szűrő, Diego Demme előtt Fabian Ruiz és Piotr Zielinski játszott nyolcasként, elöl pedig a már-már legendás Callejón-Mertens-Insigne trió rohamozhatott.

Volt csapata ellen Maurizio Sarri a klubhoz visszatért Buffont állította a ketrecbe, a védelemben négy, labdával is ügyes hátvéd, az ex-szélső Cuadrado, az Ajaxból igazolt De Ligt, a klublegenda Bonucci, valamint Alex Sandro kezdett. A háromfős középpályát az eddig visszafogottan teljesítő Pjanic-Bentanur-Matuidi trió alkotta, a középcsatár Dybala mellett pedig a ballábas Costa a jobb, a jobblábas Cristiano Ronaldo pedig a bal szélen kapott helyet.

A kezdőcsapatok.

Ahogy Gattusótól a nagy meccseken megszokhattuk, most is mélyen húzta meg csapata védekezését. A Napoli a saját térfelén 4-1-4-1-es blokkal leginkább arra törekedett, hogy Maurizio Sarri együttesét a kaputól távol tartva, céltalan labdafényezésre kárhoztassa. Ez tökéletesen sikerült is, a nápolyiak 4-1-4-1-es védekezése iszonyatosan kompakt volt: a legelső ember Mertens csak elvétve zavarta meg a hátul labdázgató Juventus-védőket. Mivel Callejón és Insigne megfelelő közelségben helyezkedett a három középpályáshoz, a kékmezesek zsebkendőnyi területet sem hagytak a csapatrészek, illetve az egy sorban játszó játékosok között. Insigne csak elvétve, Callejón pedig még úgy sem támadta meg a szélen labdát kapó szélsőhátvédeket. Ez érthető terv volt, hiszen a Sarri-féle Juventus (hasonlóan a láncdohányos tréner nápolyi időszakához) leginkább a bal oldalon kezdi meg a támadások építését. Ezzel a Napoli tökéletesen megakadályozta, hogy Alex Sandro és Ronaldo a szélen 2 az 1 elleni szituációt alakítsanak ki, mivel pedig kompakt formációjuk a pálya közepét hermetikusan lezárta, a Juve passzjátéka minduntalan ebbe a zónába kényszerült, maradt tehát a teljesen steril, U-alakú labdajáratás. Amikor a Juventus középen próbált áttörni, a két középső középpályás gyakran kilépett az ötös láncból, ezzel arra is figyelve, hogy a Napoli védekezése mélységben még több sorból álljon, az így kialakuló védőháromszögek pedig óva intették a Juve középpályássorát a középen, kis területen való áttörési kisérletektől. A Napoli az első félidőben nyugodt szívvel adta át a kezdeményezést a Juventusnak, cserébe szinte semmilyen lehetőséget nem adott a Juventusnak, akcióból az első játékrészben nem is tudott helyzetet kialakítani a Sarri-csapat.

Bonucci a túl mélyre visszalépő Ronaldohoz passzol, aki így nem tud befelé cselezni. Alex Sandro mélységben beindul, ám Ronaldóval egymás sávját blokkolják. Matuidi nem indul be a félterületben, a Juve így nem tud lendületből áttörni. A Napoli közben a pálya közepét hermetikusan lezárja 4-1-4-1-es felállásában.

Noha egy ilyen kompakt blokk ellen mindig nehéz áttörést kierőszakolni (a Barcelonának is meggyűlt már a baja a Napoli védekezésével), azért meg kell jegyezni: Sarri csapata maga is sokat tett, hogy saját labdabirtoklását sterilizálja. Maurizio Sarri a nápolyihoz nagyon hasonlatos elképzeléseket próbál megvalósítani Torinóban is, egyelőre kevés sikerrel. Bár már a Sarri-féle Napoli is inkább az ellenfél kicsalogatását követően, lendületből volt veszélyes, mintsem mélyen beállt fal ellen, azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az általa irányított Juve jelenleg számos szerkezeti hibával küzd, részben a játékosprofilok okán is. A Juve védőnégyese rengeteget járatta a labdát, főleg jobbról a pálya bal oldala irányába, De Ligt és Bonucci ritkán és bizonytalanul léptek be a játékba, de amikor sikerült, a középpályás hármas akkor sem mozgott kellően összehangoltan ahhoz, hogy kis passzokkal ellenfelük középpályássora mögé, a vonalak közé jusson a labda. A Sarri-féle Napoli éppen ebben volt igen erős: Jorginho és Allan gyakran a kapunak háttal állva, felpasszokkal csalogatták ki ellenfelüket, hogy a megnyíló területben Mertens és Insigne, vagy a Kínába távozó Hamsik szabadon kaphassanak labdát és fordulhassanak kapura. Pjanic sem tudta hozni a nápolyi Jorginho-szerepet, gyakran túl mélyen visszalépett, vagy indokolatlanul a labda mögé mozgott, így sem a középpálya kicsalogatását, sem az előremutató passzokat tekintve nem sokat tudott hozzátenni csapata játékához.

De Ligt ezúttal belép a játékba, s Pjanictól most Bentancur kapja harmadik emberként a labdát. Ronaldo segítségével most a jobboldalt tölti túl a Juve, ám Cuadrado csak a Napoli középpályájáig merészkedik fel, ismét nincs agresszív beindulás a félterületben.

A széleken sem ment jobban a Juvének, pedig többek között a csapat legnagyobb neve, Cristiano Ronaldo is balszélsőként játszik rendszeresen. Ez egyébként éppen Sarri egyik legtöbbet kritizált döntése: Ronaldo jobblábasként játszott már balszélsőt – ám nem harmincöt, hanem nagyjából huszonöt éves korában… A szélső támadásépítéseknél a szélsőhátvédek általában a belső védőktől kapták a labdát, főleg a balhátvéd Alex Sandro volt sokat játékban. Ő azonban veszélyes mögékerülések helyett leginkább lábra kapta a labdát, a Napoli védekezése így könnyedén a szélre tudott tolódni. Ronaldo pedig gyakran nem ideális testpozícióban, túl mélyen kapta meg a labdát, így nem tudott hatékonyan befelé cselezni Di Lorenzo és Callejón szorításában. Matuidi sem tudta hozni a felfutó nyolcas szerepkörét, amit Hamsík Nápolyban tökélyre fejlesztett: alig csinált beindulásokat, így labdaátvételeivel leginkább ő is csak lassítani tudta a Juve széljátékát. Némileg ugyanez történt a jobboldali támadások során is: mivel Insigne legalább néha kilépett Cuadradóra, Pjanic segítségével néha sikerült előrébb juttatni a labdát, ám a jól irányzott beindulások itt is szinte teljesen hiányoztak, gyakran Bentancur mozgott ki a szélre, arccal az oldalvonal felé kapva a labdát – nem nehéz kitalálni, hogy hátrapassz maradt az egyetlen opciója. A Juventus tehát hatástalan, öncélú labdabirtoklást tudott csak felmutatni a mérkőzésen, 90 perc alatt mindössze 0,3 xG-t összehozva. Sokkolóan kevés a Serie A kirakatcsapatától.

A jobb oldalon sem ment jobban a Juvének: Insigne kilép Cuadradóra, így Pjanictól Costa harmadik emberként meg tudja kapni a labdát, ám túl mélyen visszalép. Bentancur mozog ki a szélre, a kapunak háttal/oldalra kapja a labdát, megint nincs szélső dinamika.

Ugyan a mély védekezés miatt a Napoli keveset birtokolta a labdát az első félidőben, ha volt lehetőség rá, igyekezett a labdát rövid passzokkal megjátszani Gattuso csapata. A Juve többnyire viszonylag magasan védekezett, ám Ronaldóék elöl csak kevés nyomást gyakoroltak a labdát birtokló védőkre. Bár ez részben magyarázható a játékosok gyengébb fizikai állapotával, jegyezzük meg, hogy Sarri csapatai sosem az intenzív presszingről voltak híresek, többnyire a pálya magasabb zónáiban is csak a labdáshoz legközelebb lévő játékos támad ki, csapdázó mozgások így nemigen vannak, emiatt némileg könnyebben átjátszható a csapat. A Juventus aszimmetrikus, 4-3-3/4-4-2 közti szerkezetben védekezett, ahol Ronaldo és Dybala – akik nem éppen védekezőmunkájukról híresek – alkotta az első sort, Costa a középpálya jobb oldalán, a papíron balszélső Matuidi pedig szinte a pálya mértani közepén védekezett. Mivel Gattuso néha kifejezetten ötletesen használja ki a kirúgás új szabályát a középpályások tizenhatoson belülre való visszalépésével, Dybala és Ronaldo csak a tizenhatos vonaláig zavarták ellenfelüket. Így viszont Koulibaly és Maksimovic legtöbbször legalább egy passzopciót tudott találni. A középpályások viszont kis területen nem mindig tudtak vagy mertek részt venni a nyomás alatti labdakihozatalban, így Sarri kevésbé intenzív presszingje így is elég volt arra, hogy a Napolit a szélek felé terelje. Néhány alkalommal a Napoli ugyan ki tudta hozni a labdát a széleken, főleg a fellépő Di Lorenzo segedelmével, az első vonal átjátszása után a gyors kombinációkat már nem tudták elég jól végigvinni, ami gyakran vezetett pontatlan passzokhoz, s a labda elvesztéséhez az ellenfél térfelén.

Juve-letámadás: Ronaldo csak ímmel-ámmal zavarja Maksimovicot, Bentancur Demmét követi. Maksimovic a kapuson keresztül könnyedén tud Koulibalyhoz forgatni.

A jelenet folytatása: Dybala megtámadja Koulibalyt, Demmét a fedezőárnyékában tartva, a többiek azonban nem vesznek részt túl aktívan a letámadásban, Bentancur is inkább visszafelé indul, Demmét otthagyva. Végül ez is elég, hogy megnyújtsa a Napoli csapatát, s a szélre kényszerítse a támadást.

A Juve nem rendeződik kellően a letámadáshoz, eközben Demme és Ruiz is visszalép, utóbbi szabadon kaphatja a labdát.

Szélső forgás: a visszalépő Ruiz a felmozgó Di Lorenzóhoz passzol, aki a befelé mozgó szélsőt, Callejónt játssza meg. A passzsáv azonban túl meredek, pontatlan lesz az indítás.

 

A második félidőben a Juve presszingjének intenzitása tovább csökkent, s a Napoli némileg többet tudta birtokolni a labdát. A két szélső továbbra is sokat mozgott befelé, ám a szélsőhátvédek beindulásai nem mindig voltak jól időzítve. Összességében kézilabdás jellegű meccs alakult ki, mindkét csapatnak sokat kellett felállt fal ellen játszani, mivel a gyors támadásépítések általában lelassultak, s az ellenfél védelmének sikerült rendeződnie. Az utolsó tíz percet aztán igencsak megnyomta a Napoli, az egyik gyors támadásból például Insigne került helyzetbe.

Di Lorenzo nincs nyomás alatt, így egyből a védelem mögé indít, a csereként beállt Politanót játékba hozva.

Folytatás: a Politano-Milik-Insigne trióhoz felfutó nyolcasként Allan is csatlakozik, Politano végül egy keresztlabdával Insignét hozza helyzetbe.

A mérkőzés xG-grafikonja. A Napoli főleg az utolsó tíz percet nyomta meg nagyon, a Juventus viszont szinte végig veszélytelen volt a kapura. Forrás: Between The Posts

A sok cserével az edzők talán részben a tizenegyespárbajra is készültek. A Napoli berúgta első két tizenegyesét, a másik oldalon azonban Dybala és Danilo is hibázott. A Juve már ezután sem tudott visszajönni a párbajba, 4-2 arányban a Napoli nyerte a szétlövést, így Gennaro Gattuso csapata nyerte az Olasz Kupa idei kiírását. A keret a közeljövőben komoly átalakuláson megy keresztül, így lehet, hogy Gattusónak egészen új csapatot kell építenie. A kellemetlen vereség és a két mérkőzés óta tartó góltalanság pedig ismét rávilágított a Juventus problémáira, a pletykák szerint az edzőjüket jövőre már nem is Maurizio Sarrinak fogják hívni…

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat