Így mért a Bayern történelmi vereséget a Barcelonára

A Bayern München történelmi és megsemmisítő, 8-2 arányú vereséget mért a Barcelonára a Bajnokok Ligája negyeddöntőjének pénteki mérkőzésén. Az egy mérkőzésen, Lisszabonban megrendezett párharc alighanem örökre bekerül a futball történelemkönyveibe. De mit rontottak el a katalánok és miért hengerelt Flick csapata?

Esélyes a Bayern a végső győzelemre? Fogadj rá most!

A kezdőcsapatok

A Barcelona csapatánál egy az egyben a beharangozónkban vázolt kezdőt küldte pályára Quique Setién. Ter Stegen előtt a szokásos Semedo–Piqué–Lenglet–Alba védelem állt össze, a középpályán végül Rakitic volt a kimaradó, Busquets így visszakerült Frenkie de Jong és Sergi Roberto mellé a középpályára. Messi és Suárez mögött pedig negyedik középpályásként végül Arturo Vidal is a kezdő tizenegybe jelöltetett Griezmann kárára, ám meglepetésre nem támadóként és nem is jobbszélsőként, hanem a középpálya bal oldalán. Setién csapata tehát labdabirtoklásban a Napoli ellen is látható 4-3-3-at formázta, védekezésben pedig Vidal bal oldali játékában 4-4-2-be rendeződtek a gránátvörös-kékek.

Amint várható volt, a Bayern kezdőcsapatában a sérült Pavard helyett Kimmich került a védelembe Boateng, Alaba és a fiatal kanadai, Alphonso Davies mellé. A középpályán így ismét Leon Goretzka lett Kimmich partnere. Mivel Kingsley Coman mégse volt százszázalékos állapotban, így Perisic került a pálya bal oldalára, Gnabry erősebb lába is az oldalvonalhoz került közelebb a másik oldalon, a gólgyáros Lewandowski mögött pedig Thomas Müler vadászta a területeket.

A kezdőcsapatok.

Vezet a Bayern, a Barca mégis biztatóan kezd

Bár a Bayern egy középpályás labdaszerzés után Müller révén megszerezte a vezetést, az első tizenöt percben még igen kiélezett mérkőzést láthattunk, nem látszott előjele annak, hogy a Barcelona ilyen katasztrofális verésbe szaladt bele. A mérkőzés kezdeti periódusát ugyanis a Bayern nem kezdte a későbbihez hasonló, agresszív letámadással. A 4-2-3-1-es agresszív presszing ekkor még kevésbé jelent meg, a labdaszerzések után a Barca védősora viszonylag szabadon tudta járatni a labdát, Müller és Lewandowski pedig egymás mellé rendeződve várta őket, csak egyikük támadta meg a labdás középhátvédet oldalról. A Barcelona három mélyen játszó középpályása, Busquets, De Jong és Sergi Roberto mélyen játszva adtak passzopciót a két belső védőnek és adtak lehetőséget a játék forgatására, miközben Semedo és Alba egyszerre lépett fel magasra a támadásokkal.  Mivel a két müncheni szélsőhátvéd, Kimmich és különösen a fiatal Alphonso Davies mégis agresszívan kilépett a védőfalból, a Barca elsősorban a jobb szélen tudott előrejutni, a Semedo–Messi duó olajozott kombinációival. Egy másik fegyver a két középhátvéd, különösen Lenglet hosszú labdái voltak, ezzel azokat a pillanatokat igyekezte kihasználni a Barca, amikor Müller és Lewandowski nem zavarta a hátsó sorukat. .

egyenlítő gól

Az egyenlítő gól: Lenglet nincs nyomás alatt, így egy területbe belőtt labdával indítja Jordi Albát. A rutinos balhátvéd lendületből meg tudja futni a Bayern hátsó sorát, centerezését Alaba emeli a saját kapujába.

A 7. percben aztán Lenglet kitűnő labdát adott területbe a felfutó Albának, akinek passza akkor is sakk-matt helyzetben találta volna Suárezt, ha David Alaba nem segíti azt saját kapujába. Az egyenlítő gólt követő öt-tíz percben még hasonló volt a meccs képe, Flick azonban rövidesen feljebb tolta a letámadást – és a kocka el lett vetve:

A Bayern még itt is 4-4-2-ben, Semedót csak ímmel-ámmal szorítják oldalra. Semedo Messivel kényszerítőzik, ami kicsalogatja Daviest, a Barca pedig. lendületből törhet kapura.

Flick letámadása

Nagyjából negyedóra elteltével Flick érezhetően magasabb fokozatba parancsolta csapata letámadását, a visszapasszokra is egye inkább kilépett a Bayern, megzavarva a katalánok kényelmesen labdázgató védőit és középpályásait. A kapuskirúgások alkalmával pedig teljesen elszívta a levegőt a Barca elől Hansi Flick csapata, ráadásul a középpályán összeszedett labdákkal többször sikerült közvetlenül is a kapuig jutniuk a bajoroknak.

A Bayern presszingje nagyjából a korábban megszokott séma szerint működött, érdemes viszont megjegyezni, hogy Flick sokszor kimondottan a pálya bal oldala felé igyekezett terelni a gránátvörös-kékek támadásépítését, ezzel távol tartva a játékot a Semedo–Messi páros oldalától. A kapuskirúgás alkalmával Ter Stegen legtöbbször Piquéhez passzolta a játékszert, így őt a balszélső Perisic támadta meg azonnal (bár Gnabryval többször oldalt váltottak), Semedót a fedezőárnyékában tartva. Lewandowski egy az egyben fogta Busquetset, Müller pedig vele nagyjából egyvonalban, balra helyezkedett el, és Sergi Roberto őrzését kapta feladatul. Ha Lenglet kapta meg a labdát, őt Gnabry támadta meg, ám Ő nem Albát, hanem Frenkie De Jongot zárta le a fedezőárnyékából, a középpályások közül tehát az ifjú hollandot próbálta Flick a leginkább kivenni a játékból.

Bár a két szélső itt éppen helyet cserél, a szereposztás ugyanaz: Piqué passzára Gnabry oldalról támadja meg Ter Stegent, Semedót a fedezőárnyékában tartva. Müller Sergi Robertót, Lewandowski pedig Busquetset veszi ki a játékból. De Jong dupla őrizetet kap, hiszen Goretzka fellép rá, valamint Perisic is le tudja takarni, ha Lenglet megkapná a labdát.

Ugyanez pepitában: a Bayern nem kevesebb, mint nyolc(!) emberrel támad le az ellenfél térfelén, az előbbihez hasonló szereposztással. Mivel mindkét szélső alapvetően a centrumban helyezkedik, egy forgatás esetén Kimmich és Davies kell hogy fellépjenek a Barca szélsőhátvédjeire.

A Barca igencsak szenvedett a letámadás alatt, a katalánok nevével egybeforrt magabiztos labdakihozatalok nem jöttek össze, legtöbbször középen tudta őket satuba fogni a Bayern. Ezt észlelve a Barca egyre többször próbált oldalfordításokkal kijönni a szorításból mind Semedo, mind pedig Alba irányába. Mivel azonban a Bayern nyolc játékosa is a középső presszingcsapdákban vett részt, Kimmich és Davies is fel kellett hogy lépjen Semedóra és Albára ami olykor területeket nyitott a Barca labdakihozatainak. Ilyenkor a bal félterületben Vidal, a jobb félterületben pedig Messi próbált visszalépve passzopciót nyújtani, ám a katalánok a túlsó térfélre érve gyakorta lelassultak és egyre kevesebbszer tudtak lendületből átjutni a bajorok védekezésén.

Ter Stegen sikeresen átjátszotta a letámadó Perisicet, aki így Piquét oldalra próbálja szorítani. A spanyol középhátvéd egy forgatással Albát játssza meg, közben Messi és Vidal is visszalép passzopciót adni.

Labdával is hengerel a Bayern

Bár a mérkőzés a labdabirtoklás tekintetében nem hozott nagy Bayern-fölényt, a bajorok felépített támadásból is gyakran könnyedén tudtak a kapuig robogni. A Napoli ellen védekezésben alkalmazott 4-4-2-es rombuszalakzattal ellentétben a Barcelona labda nélkül klasszikus 4-4-2-t formált, Vidal pedig nem Griezmann centrális szerepét vette át, hanem a szélen zárkózott vissza a középpályássorban. A chilei ex-Bayernes védekezésen nem jobb, hanem bal oldali középpályást játszott, így neki kellett (volna) Kimmich felfutásait lezárni, a gyalogkakukk Davies-szel pedig Sergi Roberto találkozott.

Tökéletesen látszott azonban, hogy a Barca játékosai nincsnek hozzászokva a felállt védekezéshez. Tulajdonképpen a Barca esetében tudatos letámadásról sem beszélhettünk, Messi és Suárez szokásukhoz híven alig fektettek munkát a csapatszintű védekezésbe. Ahogy Flick alatt már számos alkalommal láthattuk, Thiago gyakorta visszalépett a két középhátvéd közé, miközben általában mindkét szélsőhátvéd, Kimmich és Davies is felléphetett a támadásokkal. Mivel a Barca két sztárcsatára csak ímmel-ámmal helyezett nyomást a Bayern labdát birtokló leghátsó sorára, Thiago és Goretzka gyakran a katalánok első és második sora között is simán meg tudták kapni a labdát, miközben a négyes középpálya is túl szélesen védekezett, nem volt meg a játékosok közötti megfelelő biztosítás, így egy sorral feljebb Müller, Lewandowski, a jobb és bal félterület között ingázó Gnabry, valamint az időnként feljebb kalandozó Goretzka is könnyedén kapura fordulhatott. A Barca gyakorlatilag semmilyen nyomást nem helyezett a Bayern támadásépítéseire, a harmadik gól is egy gyönyörű középső kombináció eredményeként született.

A Bayern labdabirtoklása: mindkét szélsőhátvéd az ellenfél térfelén, a támadó négyes tagjai viszonylag szabadon mozoghatnak a vonalak között. Messi és Suárez nem helyez nyomást Boatengre, ráadásul visszafelé sem presszingelnek, így Thiagonak rengeteg ideje van labdát kapni. A Barca középpályás védekezése nem elég kompakt, Thiago két ember között simán a felmozgó Goretzkának passzol. Ő azonnal megjátssza a harmadik emberként beinduló Gnabryt, aki megszerzi a Bayern harmadik gólját.

Visszatámadásban is elsőosztályú

Felállt fal ellen a Bayern másik halálos fegyvere a hosszú labdák begyűjtése volt. Mivel Boatenget labdával Suárez alig zavarta, a védő bátran lődözhette előre hajszálpontos indításait. Ezek gyakran a szélre, Kimmich és Davies irányába tartottak, ám előrefelé is gyakran indított a labdaügyes védő. Ha ezek nem voltak pontosak, a Bayern akkor is villámgyorsan összehangoltan szerezte meg azt, mielőtt a lassan és rosszul reagáló Barca azt összeszedhette volna. Ugyan a Barca a magasan helyezkedő Messi–Suárez duóal elvileg felkészült a kontrákra, így azonban Ők sem tudtak idejében visszalépni, hogy segítsenek kijátszani a Bayern labdavisszaszerzési kísérleteit.

Egy elvesített hosszú labda után visszatámad a Bayern, a passzsávok minden irányból lezárva, a mezőnnyel szembeforduló Sergi Robertotól könnyedén elveszik a labdát. A jelenet végén Perisic nehéz szögből megszerzi a második gólt.

A második félidő a Bayernnek jutalomjáték, a Barcának vegetálás volt. A félidő elején viszonylag nyílt sisakos játékkal Suárez gólja még két gólosra kozmetikázta a katalánok hátrányát, ám hat perccel később Alphonso Davies fűzte be a Barca komplett jobb oldalát, hogy aztán Kimmich-hel rugasson gólt. A többi már csak ráadás volt: Lewandowski is meglőtte a maga gólját, hogy aztán a Barcelonából kölcsönadott Coutinho duplája adja meg a végső kegyelemdöfést a történelmi vereséget szenvedő katalánoknak.

Nincs mit szépíteni, a Barcelonára történelmi vereséget mértek a müncheniek, egy mérkőzésen nyolc gólt még a második világháború után (1946-ban a Sevillától, kupameccsen) kapott a Barcelona. Míg a Bayern agresszív letámadásával kitűnően lehetetlenítette el Messiék labdakihozatalait, addig a másik oldalon a védekezés szinte teljes csődöt mondott, pontosságban és sebességben is osztálykülönbség volt a két csapat között. Gyakorlatilag egymás után két 4-1-es vereséget szenvedett a csapat: míg az első félidőben futballban, addig a második félidőben mentálisan verték szét a Barcát. A Bajnokok Ligájában a 2015-ös győzelem óta már több komoly pofont gyűjtöttek be a gránátvörös-kékek, ám a péntek esti fiaskó végképp rávilágított a klub háza táján évek óta jelenlévő problémákra. A Bayern ugyanakkor diadalával az idei sorozat talán legfőbb esélyesévé lépett elő, s jó úton jár egy 2013-at idéző fényes sikerkorszak felé.

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat