Stílusok párharca avagy RB Leipzig – Atlético Madrid elemzés

A második Lisszabonban lejátszott negyeddöntős meccsen a tavalyi döntő két résztvevőjét búcsúztató alakulat csapott össze. Az, hogy a Lipcse két meccsen lesimázta Mourinho Tottenhamjét, nem volt borítékolható, mégsem számított akkora meglepetésnek, mint az Atleti Liverpool elleni sikere az Anfielden, amivel búcsúztatták a címvédőt.
A német és a spanyol csapat is harmadik lett hazája bajnokságában, ez azonban inkább a madridiak számára hízelgő. A Lipcse a bajnokság élén zárta az őszt, és noha a Bayern túl nagy falat még nekik is, sokáig úgy tűnt, hogy szorosan a második helyre odaérhetnek. Erről is lecsúsztak a kiscsapatok elleni pontvesztéseknek köszönhetően, de a BL szereplés jövőre is garantált. Az Atletico az előző évekhez képest kevésbé tudott kihívója lenni a Barca-Real párosnak, végül simán be tudtak jönni a dobogóra, még ha sokáig úgy is tűnt, a BL indulásról is lemaradhatnak. – Bakos Levente elemzése


Meddig juthatnak a Gulácsiék a BL-ben? Regisztrálj és fogadj rá!


Kezdőcsapatok

Természetesen beszélni kell Werner hiányáról a németeknél, aki már a Chelsea játékosaként nézhette Londonból ezt a mérkőzést. Így igazából sok kérdés nem maradt a Lipcse kezdőjével kapcsolatban. Schick kimaradása jelezte, hogy Poulsen lesz az egyetlen csatár, Willi Orban padra nevezése pedig azt sugallta, hogy a Bundesliga szezon végén alkalmazott 3 védős rendszert alkalmazza majd Nagelsmann, Upamecano oldalán a két szélső hátvéddel, Klostermannal és Halstenberggel. A kreativitást inkább Nkunku és Dani Olmo volt hivatott a közösbe betenni Poulsen mellől, a német csapat középpályája Sabitzerékkel rendkívül stabilnak, nyomástűrőnek tűnt.
Simeone kezdőcsapata több meglepetést tartalmazott. Kimaradt a középpályáról Thomas Partey, aki az egész szezon egyik legjobbja volt a madridiaknál. Helyére a mexikói Herrera került be Koke és Saul mellé a középpályára. A csatárpáros sem a megszokott volt, hiszen amellett, hogy Llorente élete formájában játszik új posztján és kiszorította Correát és a visszatérő Joao Felixet, Diego Costa került Morata helyére.

 

A várt játékkép

A két csapat merőben eltérő stílusa miatt, mindenkiben kialakulhatott egy meccskép, ahogyan kinézhetett ez az összecsapás. Az RB Leipzig az Atletico tizenhatosán letámad, a madridiak pedig egyszerűen előrevágott labdákkal átrúgják a presszinget.
A másik oldalon pedig a spanyolok a félpályán várják az Upamecano vezette hátsó sort, hogy aztán pálya közepét hermetikusan lezárják és a lipcseiek a pálya két széle között járassák a labdát.

Ez az elképzelés részben be is jött. Ahogyan arra számítani lehetett, a németeknél volt többet a labda. Nagelsmann a hátsó hármassal biztosította azt, hogy az Atleti 4-4-2-es letámadásánál hátul emberfölényt alakítsanak ki. Így Angelino és a középső középpályásból támadásban szárnyvédővé alakuló Laimer sokkal magasabban helyezkedettek. Ez azért volt előnyös a Leipzignek, mert a 3 védőt Kampl-lel kiegészülve a középpályáról nem tudták a vonal mellé szorítani és az emberfölénynek köszönhetően rendszerint simán átjátszották a két legelöl védekező madridit. Simeone csapata kompakt volt és a pálya közepére koncentrálódott, így a lipcseiek két szárnyvédője is rendre megjátszható volt. Nagelsmann csapata tehát remekül járathatta a labdát, a kapuhoz közelebb érve persze nagyobb ellenállásba ütköztek.

A Lipcse hátul emberfölényben nyugodtan adogatott, a támadók szűken várták a labdákat az Atleti középpályások mögött, vagy védelem mögötti területekbe. Sabitzer itt magasan helyezkedik, de ha Kamplt semlegesítik, ő is visszalép labdáért.

 

Nagelsmann csapata a védelem mögötti területek kihasználásával és beadásokkal próbált helyzeteket kialakítani. Sabitzer, Olmo és Nkunku nagyon szűken egymás mellett helyezkedtek Poulsen mögött és vagy a vonalak között várták a védelem passzait, vagy az Atleti szélső védő és középhátvédje közötti résbe kapták a labdát, hogy lendületből rá tudjanak startolni.
Az első félidőben nem igazán sikerült feltörni az Atleti védekezését ezekkel. Az indításokat lefülelték, a beadásokat kifejelték a madridiak és remekül semlegesítették a Lipcse támadóit.

A várakozásokkal ellentétben, a másik oldalon Nagelsmann nem küldte fejjel előre a csapatát, és a felezővonal előtt húzták meg a védelem első vonalát. Laimer ekkor visszaalakult középpályássá és a Lipcse 4-2-3-1-es formációra váltott. Ezzel a kompakt, nem túl magasra feltolt védekezéssel nem hagytak maguk mögött területet és az Atleticonak nehézségei adódtak, hogy a labdát a támadó harmadba juttassák. A spanyolok támadás-építésében Saul, Koke és Herrera egyaránt részt vett, míg ahogyan a másik oldalon, úgy itt is a két szélső védő feljebb lépett. Carrasco, Llorente és Costa nagyjából egyvonalban, egymáshoz közel várták a labdákat. Az Atleti középpályásai folyosókat próbáltak nyitni feléjük, hogy laposan kaphassák a labdát, a védelem közepéről viszont ez szinte lehetetlen volt a Lipcse tagozódó, kompakt felállása ellen. A madridiak így legtöbbször a szélről, Renan Lodi és Trippier passzaival juttatták a támadókhoz a labdát. Ezeket a lágy íveléseket és éles felpasszokat viszont a lipcsei védők egészen remekül fülelték le.

A madridiak szélső védői viszonylag szabadon kaphattak labdát, így vagy lágyan ívelték a támadók felé, vagy a laposan, a lipcsei középpálya elcsúszása esetén.

A lipcseiek egészen remekül reagáltak ezekre is, több, mint kétszer annyi interception-t hajtottak végre, mint ellenfelük, legtöbbször az ilyen laposan középre bepasszolt labdákból.

 

Második félidei adok-kapok

A szünet után folytatódott a megszokott menete a meccsnek, majd 5 perc után a Lipcsének sikerült feltörni az Atleti mély védekezését. Ahogyan az első játékrészben megszokhattuk, az Atleti térfelének közepén, a középpálya túltöltésével haladt előre a labda, majd Sabitzer beadása után Olmo fejelt a kapuba.
A gól után alapjaiban változott meg a játék. Az ezutáni periódusban szinte csak az Atleti birtokolta a labdát, a Leipzig továbbra sem támadott le magasan, sőt hátravontabban, 4-4-2-es alakzatban várták a félpályán a madridi támadásokat. Az igazi változást Joao Felix hozta a meccsbe, aki Herrerat váltotta. A fiatal portugál a pálya bal szélét foglalta el Carrasco mellett és egy fáradt Klostermannal találta szembe magát. Felix rendre a vonalak között kapta a labdát, indította a Costa helyére beállt Moratat, vagy szabadrúgást harcolt ki.
Simeone csapata védekezésben is agresszívabb lett, magasan támadtak le, hogy a kapuhoz még közelebb szerezzenek labdát. Ezt a presszinget azonban a Lipcse tanárian játszotta ki, több alkalommal is át tudtak menni támadásba hátulról felépített akcióból. 

A bekapott gól után az Atleti támadók szélesebben helyezkedtek, Joao Felixnek így nagyobb helye volt, hogy felvegye a védőktől megkapott labdákat.

A 70. percig ez is maradt a helyzet, amikor Felix egyéni akciójából büntetőt harcolt ki, majd be is rúgta.
Innentől az első félidei felfogásra váltottak a csapatok. A Lipcse magához ragadta a kezdeményezést: Kampl és a három védő rombuszt alkotott, Sabitzer pedig a támadó vonalban Poulsenékkel húzták szét az Atletico védekezését.
A madridiak védekezése pedig már nem volt olyan kompakt, mint a meccs elején, többször maradtak le a lipcseiekről, amit a 88. percben ki is használtak. Mivel Simeone csapata az egész meccsen a pálya közepét fedte le, Angelino viszonylag nagy területet tudott bejátszani a baloldalon. Így mikor megkapta a labdát a második hullámba passzolt, Tyler Adams a fáradó és lemaradó Atleti középpályások előtt tudott lőni, majd a megpattanó lövés a hálóba is került.

 

Angelino a szélen kapja a nagyszerű indítást, majd gondolkodás nélkül teszi vissza a második hullámba. A madridi középpályások lemaradnak, Adams pedig a hálóba lő.

A két csapat eltérő stílusán Nagelsmann változtatott nagyobb mértékben azzal, hogy kevésbé intenzíven támadtak le, ami mindenképpen nyerő húzásnak bizonyult. A meccs nagy részében a németek irányítottak, az Atleti csak egyes periódusokban tudta magánál tartani a labdát, az egyenlítő gól után a Lipcse ismét visszavette a labdát, majd a vezetést is. A lipcseieknél több nagyszerű egyéni teljesítményt is láthattunk, amire szükségük is lesz Neymar és Mbappé ellen. Nagelsmanntól ismét számíthatunk újításra a párizsiak elleni párharcban, aminek szintén nem ők lesznek az esélyesei.

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat