Újpest-Ferencváros: fővárosi-vidéki ellentétből, politikai csatán át napjainkig – a rivalizálás története

Talán nem túlzás azt mondani, hogy az Újpest-Fradi derbi a magyar bajnokság egyik leginkább várt rangadója. Rendre tekintélyes mennyiségű nézősereg özönlik a stadionba, amikor e két csapat történelmi összecsapására sor kerül. Az elmúlt tíz év során mindössze kétszer fordult elő, hogy nem a két csapat által vívott mérkőzés hozta az adott szezon legmagasabb nézőszámát: a 2017/2018-as idényben a Ferencváros-DVSC (19.125), a 2011/2012-es évadban pedig a Diósgyőri VTK-Ferencváros (11.398) mozgatta meg a legtöbb szurkolót. Ez a derbi mégis más lesz… nagyon más.

Az Újpest-Fradinak múltja és jelene van. Függetlenül a két klub által elfoglalt aktuális helyezéstől. A lila és a zöld szín az elmúlt bő száz év leforgása alatt egybeolvadt és egymástól elválaszthatatlanná vált. Olyan, mint egy mágnes, ahol az ellentétes színű pólusok vonzzák egymást, nem létezhet egyik a másik nélkül. Az Újpest-Fradi ünnepnap, amit a két klub szimpatizánsai, szurkolói, ultrái és alkalmazottai egyaránt piros betűvel hímeznek a naptárba. Most azonban más lesz. A két klub történetében először zárt kapuk mögött rendezik meg az összecsapást: steril, lecsupaszított körülmények között, a nihil övezte Szusza Ferenc Stadionban.

 

A történelmi kitekintő

Újpest

Ugyan az Újpest tizennégy évvel korábban alakult, mint a Ferencváros (legalábbis mint klub, a labdarúgó szakosztály ugyanúgy 1899-ben kezdte meg működését),; a zöld-fehérekkel ellentétben évtizedekig nem tudtak a magyar futball meghatározó alakjává válni. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyar labdarúgó bajnokság 1901-es indulásakor a másodosztályba sorolták be az együttest, ahonnan négy évbe telt, amíg felküzdötték magukat az élvonalba – igaz, ez sem ment zökkenőmentesen. Az újpesti gárda hengerelt az 1904-es bajnokságban, százszázalékos teljesítménnyel nyerte a másodosztályt, 12 mérkőzésen lőtt 84 góljukkal egyértelműen jelezték: a legjobbak között van a helyük. Igen ám, de ekkoriban még nem jelentett automatikus feljutást az aranyérem sem; osztályozó várt a lila-fehérekre a Fővárosi TC ellen. A meccs azonban 1-0-s állásnál félbeszakadt, miután a játékvezető nem adta meg az Újpest egyenlítő gólját. A megismételt mérkőzés végeredménye 1-1 lett, ami az akkori szabályok szerint a magasabb osztályban lévő csapat számára kedvezett, így az UTE nem juthatott volna fel az első osztályba; az MLSZ azonban a csapat makulátlan teljesítménye miatt eggyel kibővítette az élvonalbeli helyeket, így léphetett szintet az újpesti futball. Az 1910/1911-es szezon végéig tartották a lépést a legjobbakkal, ekkor azonban kiestek. Egy év alatt alatt sikeresen visszajutottak, azóta szakadatlanul tagjai az NB1 mezőnyének, immár 108 éve. Fénykorát 1926 és 1942 között élte: ez idő alatt egyetlen alkalommal sem maradt le a dobogóról az együttes. Mindmáig 20 bajnoki címet, 10 Magyar Kupát és 3 Szuperkupát nyertek, amivel a magyar futball harmadik legeredményesebb csapata. A klub történetében Szusza Ferenc (462) játszotta a legtöbb mérkőzést. A klub mottója: Épség, Erő, Egyetértés.


Elhunyt Kolár Endre - Válogatott okosságok

Tudtad?

A “Dózsa” becenevét a kormány ragasztotta rá az Újpestre 1950-ben, amikor a rendőrség csapatának minősítették és átnevezték a klubot Budapesti Dózsa Sport Egyesületre, Dózsa György tiszteletére. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (pl. Dinamo).


Ferencváros

A Fradi 1899-es megalakulása óta meghatározó tagja a magyar futballnak. A magyarságtudat elkötelezett zászlóshajójaként indult útjának, ezt bizonyítja a zöld-fehér szín (ami a magyar zászlóra asszociál), illetve a totemállatként ismert turulmadár is ezt erősíti. Kezdetben a legnagyobb riválisuk az MTK volt – 1903 és 1929 között minden évben e két csapat közül került ki az aktuális bajnok. A két klub által képviselt eszmerendszer (Fradi: magyarságtudat; MTK: liberális gondolkodás) mellett a csapatok játékában is erős ellentét uralkodott. A Ferencváros inkább az angolos kick and run stílusú erőfocit játszotta, míg az MTK-nál a technikás, kombinatív, elegáns passzjáték dominált. Az előbb említett időszakban nem csupán a pályán folyt komoly rivalizálás, hanem a lelátókon is: egészen az 1927/1928-as szezonig kivétel nélkül e két gárda összecsapása csábította a legtöbb nézőt a stadionokba (az FTC-UTE szakította meg: 30.000 néző).  A Fradi egészen a 2006-os kizárásáig az NB1 domináns csapata volt; ekkor az MLSZ az NB2-be száműzte őket, ahol három esztendeig sínylődtek, mielőtt visszaverekedték magukat az élvonalba. Csapongó időszak következett, hol a középmezőnyben, hol a dobogón végeztek: az új érában első bajnoki címükre a 2015/2016-os szezonig kellett várniuk, amelyet a 2018/2019-es évadban megismételtek. Mindmáig 30 bajnoki címet, 23 Magyar Kupát, 6 Szuperkupát és 2 Ligakupát nyertek, amivel a magyar futball legeredményesebb csapata. A klub történetében Lipcsei Péter (649) játszotta a legtöbb mérkőzést. A klub mottója: Erkölcs, Erő, Egyetértés.

 


Tudtad?

Az első turulmadarat ábrázoló címert – az egyébként kétszeres magyar válogatott – Manno Miltiades alkotta meg, aki 1932-ben bronzérmet nyert szobrászatban a Los Angeles-i olimpián. Ez a futball szakosztály külön címere, természetesen az eredeti kör alakú egyesületi címer használatával egyetemben. A jelvény a mai napig élő címere az FTC-nek, a szurkolók körében rendkívüli népszerűségnek örvend.


A Párharc története

A két együttes rivalizálása – ahogy már említettem – nem a kezdetek óta tart, sokkal inkább az 1920-as évekhez vezethetjük vissza. Ennek az oka pedig az, hogy az UTE akkoriban egy vidéki kisvárosként működött, ugyanis Újpest egészen 1950-ig Budapesttől független település volt. Éppen ezért különleges kettejük párharca, aminek a kiváltó oka gyakorlatilag a főváros-vidék ellentét volt. Ennek az oka az lehetett, hogy egészen a magyar bajnokság profivá válásáig (1926/1927) az Újpest volt az egyetlen vidéki csapat az élvonalban.

Az 1950-es évekre azonban a rivalizálás átalakult. Miután az MTK a zsidótörvényeknek és a zsidóüldözéseknek köszönhetően gyakorlatilag feloszlott (letiltották a zsidó származású sportvezetőket és játékosokat), ami ellen a legnagyobb rivális FTC és az UTE is hevesen tiltakozott. Ezzel két csapat maradt talpon a magyar bajnokság legmeghatározóbb együttesei közül. Az 1950-es években a politikai átrendeződésnek köszönhetően a Fradi „ellenzéki” csapattá avanzsált, az UTE-t pedig a Belügyminisztérium sajátította ki. A futballt erős állami kontroll alá vonták, egyedül a Vasas és az Újpest tarthatta meg eredeti színeit – a Ferencvárosnak például piros-fehérre kellett változtatnia, illetve a nevét is modifikálnia kellett Budapest Kinizsi FC-re (egy évvel azután, hogy egybeolvadtak az ÉDOSZ SE-vel). Így ebben az időszakban már nem a fővárosi-vidék ellentét dominált, hanem a politikai ellentét határozta meg a klubok közötti vetélkedést, ami ekkoriban közel sem volt annyira véres, mint manapság. A hatvanas-hetvenes években például legkevésbé sem volt ellenséges hangulat a felek között, nem voltak tömegjelenetek sem a pályán, sem a lelátókon, Törőcsik András vagy Fazekas László gond nélkül leült fröccsözni Nyilasi Tiborral vagy Ebedli Zoltánnal. A manapság ismert viszálykodás a rendszerváltás utáni években kezdte felütni a fejét, s az ezredforduló utáni néhány évben csúcsosodott ki, amikor szinte nem volt olyan derbi, amit ne kísért volna szurkolói rendbontás. 1990-től kezdve nem beszélhetünk sem fővárosi-vidéki, sem pedig politikai ellentétről. A rivalizálás lokális jelentősége viszont a mai napig megmaradt, amit a párharc múltja még tovább gerjeszt – úgy is fogalmazhatnánk, hogy amolyan hagyománnyá vált, a magyar futballkultúra tradicionális alapkövévé.

 


Tudtad?

Deák Ferenc “Bambát” a Ferencváros és az Újpest is klubikonjaként tiszteli. Az 1945/1946-os bajnokságban 66 góllal lett magyar gólkirály a Ferencváros színeiben, ami azóta is Guiness-rekord. És, hogy hogyan került Újpestre? 1950-ben egy szórakozóhelyen a Fradi-indulót énekelte, ami akkoriban tiltott volt, ezért egy ÁVH-s tiszt csendre intette, és figyelmeztette, jobb, ha nem keresi a bajt. Deák lába nem remegett meg, a pohara tartalmát a tiszt arcába öntötte, majd egy jól irányzott ütéssel a földre terítette. Az ügyből nagy perpatvar lett: Csáki Sándor, a Belügyminisztérium sajtófőnöke válaszút elé állította: vagy az Újpestbe megy büntetésből vagy a börtönbe. Deák az Újpestet választotta. 


 

De térjünk vissza a pályára. A Ferencváros és az Újpest között számos emlékezetes csörte zajlott. A két csapat 224 alkalommal csapott össze egymással az élvonalban; ebből 104-szer született Fradi-siker, 61-szer az Újpest diadalmaskodott, 59-szer pedig döntetlen állásnál ért véget a mérkőzés. Az első találkozóra 1905. februárjában került sor a IX. kerületben, ahol a Fradi 2-0-ra győzött az utolsó tíz percben kettős emberhátrányban küzdő Újpest ellen. Az 1910-es és az 1911-es évadban egyaránt 7-1-re nyert a Fradi oda-vissza, majd a következő két szezonban ezt 5-1-el ismételték meg. Először 1917-ben diadalmaskodtak a lila-fehérek, amikor a tartalékosan felálló Ferencvárost 4-1-re győzték le – ezzel bebiztosították a harmadik helyüket a hadibajnokságban.

Több nagyarányú győzelem született mind egyik-mind másik oldalon. Amit érdemes lehet kiemelni, az az 1950-es találkozó, amikor a Fradi (ÉDOSZ-SE néven) eddigi legnagyobb arányú győzelmét érte el a Budapest Dózsa néven futó újpestiek ellen, miután 8-1-es sikert arattak. A hetvenes években a „Mágikus Újpest” aranykorát élte, 1976-ban a Népstadionban 50 ezer néző előtt mosta le a pályáról a zöld-fehéreket, minden idők egyik leggólgazdagabb derbijén 8-3-as győzelmet arattak – három évvel később a Fradi revánsot vett: 7-1-re győzte le a lilákat. Az új évezred kevés igazán emlékezetes derbivel kecsegtetett minket, de egy mindenképpen van. 2010 szeptemberében az Újpest 6-0-ra győzte le az FTC-t a Szusza Ferenc Stadionban, ami egyben a Ferencváros legsúlyosabb veresége 1994 óta (ekkor a Porto aratott ugyanilyen arányú győzelmet egy KEK-meccsen).

Az utóbbi években már inkább a Fradiról szóltak az egymás elleni meccsek: az Újpest legutóbb öt évvel ezelőtt tudta két vállra fektetni legnagyobb riválisát.

Olvasd el az Újpest-Ferencváros meccsről írt részletes meccsbeharangozót is az Unibet oldalán, ahol tippeket is találsz a meccshez! 

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat