Forrongott a svájci liga a bővítés miatt, végül a hagyományok győztek
A svájci labdarúgás nehéz időszakot élt meg a koronavírus-járványt követően, mert miközben a klubok pénzügyi helyzete megingott kissé, addig eléggé elhamarkodottan döntöttek az élvonal átalakításáról. Végül azonban a klubok és a szurkolók heves tiltakozásai révén változtattak a – rájátszás bevezetését is magában foglaló – javaslaton, és egy egészségesebbnek tűnő formátumot fogadtak el, tulajdonképpen a „skót modellt” vezetik be az új idénytől kezdődően az immár 12 csapatos első osztályú bajnokságban.
A svájci élvonalbeli labdarúgó-bajnokság – jelenleg a szponzori megnevezés szerint Credit Suisse Super League – 1898 óta létezik, több átalakulás után a mostani lebonyolítási forma 2003-ban lépett életbe, amikor a National League A-t a Super League váltotta fel. Ekkor lecsökkentették a létszámot tizenkettőről tízre, és elhagyták a sokat kritizált alsóház-felsőház formátumot. A csapatok egy idényen belül négyszer találkoznak egymással, így megvan a megfelelő meccsszám is (36), hogy valós képet adjon a záró tabella az erőviszonyokról.
Nos, ami sokáig tökéletesnek tűnt kívülről, az mégsem volt ilyen mindig belülről. Előbb 2009-ben, majd 2016-ban is felvetődött az ötlet a Svájci Labdarúgó Szövetség (SFL) köreiben, hogy létszámot kellene növelni és ezzel együtt egy új lebonyolítási modellt kellene kiválasztani, de ennek legutolsó, 2019-es ötletét is elvetette végül a svájci labdarúgó-bajnokság közgyűlése, amely az első és a másodosztályban szereplő 10-10 klub képviselőit tömöríti.
A koronavírus-járvány után a nehéz gazdasági helyzet még nagyobb nyomást helyezett a szövetségre, illetve a ligára is, így 2021 novemberében ismét felvetődött ez a téma a közgyűlésen. Ekkor a svájci liga vezetősége bejelentette, hogy új tervezet kidolgozásába kezdett, melynek a létszámnövelés szinte biztos eleme lesz, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján érdemes lenne bevezetni a rájátszást is. Az ezt megelőző időszakban az FC Basel uralta sokáig a bajnokságot, a 2009-2010-es és a 2016-2017-es szezon között sorozatban nyolcszor nyert, majd a berni Young Boys tört előre és épp a javaslat előkészítése előtt ünnepelhetett sorozatban négy bajnoki aranyérmet. (A 2021-2022-es szezonban az FC Zürich fért az aranyhoz, a nemrég lezárult évadban viszont ismét a Young Boys diadalmaskodott.)
A 2021-2022-es idény lezárása után jött el az ideje az újabb közgyűlésnek, ekkor mutatták be a kész terveket. A javaslat szerint a bajnokság létszáma 12 csapatra emelkedik, és a 22 mérkőzéses alapszakasz után két hatos csoportba sorolják a csapatokat, ahol minden együttesre további tíz-tíz mérkőzést vár. A 32 találkozó után a felsőház első két helyezettje az egyik fél második győzelméig tartó rájátszást vív a bajnoki címért. Az alsóház utolsó helyezettje kiesik, az utolsó előtti helyezett pedig osztályozót játszik a bennmaradásért a másodosztály, azaz a Challenge League második helyezettjével. A középmezőny a felsőház harmadik helyezettjétől az alsóház negyedikjéig bezárólag pedig háromfordulós rájátszást vív a nemzetközi kupaszereplést jelentő helyekért a lenti képen látható formátum szerint.
A javasolt lebonyolítási formát a svájci labdarúgó-bajnokság közgyűlése 2022. május 20-án jóváhagyta.
A kissé túlbonyolított, rájátszásokkal megfűszerezett első tervezet (Forrás: Luzerner Zeitung)Ám a döntés ellenére nem volt meg az egység az új formátumot illetően. Elsőként a Young Boys reagált tiltakozó nyilatkozattal, ám több klub háza tájáról is olyan hírek szivárogtak ki, hogy nem tartják jó ötletnek a rájátszást. Majd amikor elkezdődött az új szezon, akkor a szurkolók is kifejezhették az álláspontjukat, és ebben nem volt sok köszönet. 2022 októberében a heves szurkolói tiltakozást követően a bajnoki címvédő FC Zürich hivatalosan is kérelmet nyújtott be a rájátszás bevezetéséről szóló határozat visszavonására. Áprilisban az FCZ elnöke, Ancillo Canepa a médiában is bírálta a tervezett rájátszást.
„Szigorúan elutasítom a rájátszás bevezetését. Ez a verzió igazságtalan. Aki a legtöbb pontot szerezte az egész szezonban, annak kell bajnoknak lennie”
– dörögte a sportvezető.
A zürichi klub vezetői felvetették, hogy a „skót modellt” kellene követni, ám ebben nem volt egyetértés az egyesületek között. Egy dolog azonban biztos volt, hogy a 12 csapat nem játszhat négy kört, mert 44 meccses bajnokságot az európai és a hazai kupamérkőzésekkel együtt, a válogatott szünetekre való tekintettel már nem tudnának egészségesen beütemezni a naptárba.
A liga 20 klubjának képviselői között több modell is felvetődött megoldásként, a 12 csapatos liga estében három lehetséges opcióról volt szó.
·A Nationalliga A korábbi modellje – 1987 és 2003 között a tizenkét együttes két-két meccset játszott le egymás ellen (22 mérkőzés), majd ezt követően két részre osztották a mezőnyt. Nyolc csapat került a „bajnoki csoportba”, itt a bajnoki címért és a nemzetközi szereplés jogáért harcoltak újra két-két meccset lejátszva egymás ellen (14 mérkőzés). A 9. és a 12. hely között végző gárdák pedig a másodosztály legjobb négy klubjához csatlakozva kerültek egy szintén nyolcas csoportba, itt a bennmaradás és a feljutás kérdései dőltek el. Ebben a formátumban minden élvonalbeli csapatnak azonos meccsszám jutott.
·Az osztrák modell – Ausztriában 2018-ban álltak át tízről 12 csapatra az élvonalban, s alakították ki azt a formátumot, hogy a kétkörös alapszakaszt (22 mérkőzés) követően a mezőnyt két hatos csoportra osztják, a pontokat pedig megfelezik. A felsőházban a bajnoki cím a tét, az alsóházban a kiesés elkerülése – csak az utolsó helyezett búcsúzik –, valamint a két legjobb csapat előbb egymással, majd a felsőház ötödik helyezettjével mérkőzik egy „Európa-kupa rájátszásban”, ahol az utolsó európai indulási jogot lehet megszerezni (ez jelenleg a Konferencia-liga második selejtezőkörébe kvalifikál).
·A skót modell – Skóciában a 21. század fordulóján vezették be a 12 csapatos formátumot, amelyben három kört játszanak egymással a felek (33 mérkőzés). Ezután a bajnoki címért harcoló „első hat” és a kiesést, illetve az osztályozót elkerülni akaró „alsó hat” szétválik, és a klubok innentől – a másodosztály második helyezettjével osztályozót játszó 11. helyezetten kívül – már csak a saját szekciójukon belüli csapatokkal találkozó. A felső- és az alsóházban már csak öt meccse van a csapatoknak, a pályaválasztó pedig annak függvényében dől el, hogy az első három találkozás során hogyan alakult ennek a megoszlása.
A „skót modell”, amely végül bevezetésre került (Forrás: Luzerner Zeitung)Végül 2022. november 11-én a svájci labdarúgó-bajnokság közgyűlése a korábban jóváhagyott határozat módosításáról döntött, és jóváhagyta a „skót modell” bevezetését. Ekkor már majdnem 60 ezer szurkoló írta alá azt a petíciót, hogy ne rendezzenek bajnoki rájátszást.
A létszámnövelés miatt az már a szezon indulásakor is biztos volt, hogy a 2022-23-as kiírásban nem lesz automatikus kieső az élvonalból, ahogy az is, hogy a másodosztály első két helyezettje feljut, az utolsó kiadó helyért pedig a Super League utolsó és a Challenge League harmadik helyezettje mérkőzhet meg egy osztályozós párharc keretein belül. Ezt a párharcot végül az FC Sion és az FC Stade Lausanne Ouchy játszotta le, és az utóbbi vívta ki a feljutás jogát. Ezzel három újoncot köszönthet a liga az új idény előtt.
Természetesen a módosítás hatással volt a másodosztály küzdelmeire is, ahol két újoncot köszönthetnek alulról érkezőként – az FC Baden és az FC Stade Nyonnais csapatát – mert a Neuchatel Xamax FCS végül az osztályozón megőrizte a tagságát. A Challenge League továbbra is tíz együttessel üzemel majd, ám némi változás lesz azért itt is. A másodosztály bajnoka továbbra is automatikusan feljebb lép, a második pedig osztályozót vívhat az élvonal egyik csapatával. A tizedik kiesik a harmadosztályba, a 9. helyezett pedig ezentúl osztályozót vívhat a harmadosztály egyik csapatával.