Futball és remény Rio utcáin – dokumentumfilm-ajánló

Futball és remény Rio utcáin – dokumentumfilm-ajánló

2022. szept. 18.

Hogy egy kicsit mélyebben is belelássunk egy-egy futballkultúrába, egy-egy csapat életébe és hogy ne csak a fecsegő felszínt, hanem a hallgató mélyt is megismerjük. Ezzel a céllal ajánlunk majd hétről-hétre sport témájú filmeket, dokumentumfilmeket – régieket, újakat, ismerteket, kevésbé ismerteket. David Tryhorn „Egy törékeny álom: futball és remény Rio utcáin” című alkotásával kezdünk.


Brazília a világ egyik legnagyobb futballnemzete. Az ország labdarúgó-válogatottja a világbajnokságok történetének legsikeresebb csapata – és az egyetlen együttes a világon, amely ötször nyert aranyérmet (1958, 1962, 1970, 1994, 2002). Egy olyan országról van szó, amely a világ egyik – ha nem a – legnagyobb „játékos-exportőre”.


Évről-évre több tucatnyi labdarúgó vág neki Dél-Amerikából az ismeretlennek, az európai kalandnak, hogy minél több pénzt keressen, és minél nagyobb hírnévre tegyen szert. Lenni akarnak valakik. S ezen focisták között bőven akad olyan, aki Brazília leghírhedtebb nyomornegyedeiben, Rio de Janeiro faveláiban nevelkedett.


Az ismert dokumentumfilmes David Tryhorn „A Fragile Dream: Football and Hope on the Streets of Rio” (Egy törékeny álom: futball és remény Rio utcáin) címet viselő alkotása elvisz minket oda, ahová valljuk be, félve tennénk be a lábunkat. Egy olyan környékre, ahol a helyi lakosok többsége áram, víz és csatornázás nélkül él, és sokan egész életükben nem látnak orvost. Ahol egy családnak az, hogy előteremtse a gyermeke számára az edzésre járáshoz szükséges buszjegy árát, mindennapos lemondást és áldozatot kíván.


Az, hogy a labdarúgás a riói favelák életének szerves része, nem fejezi ki teljesen azt, amit a sportág a nyomornegyedekben élőknek jelent.


Nem csak szórakozást, kikapcsolódást nyújt, valamiféle pozitívumot ad, amire a nehéz időkben támaszkodhatnak. És mivel a favelákat uraló bandák szívesen toboroznak gyerekeket, akiket nem lehet börtönbe küldeni, ha bűncselekmény elkövetésén kapják őket, így egyszerű a kérdés: futball vagy bűnözés?


A foci tehát kiutat (kifogást) is jelent a drogok, fegyverek és bandaháborúk tarkította kegyetlen világból. Abból a világból, ahol mindennaposak a tűzharcok, abból a világból, ahová csak eltakart szemmel nyújtja le a kezét a brazil kormány. Vannak azonban, akik segítenek a kiútkeresésben. A korábbi brazil legenda, Jorginho futballiskolát alapított Brazília egyik leghátrányosabb helyzetű negyedében.


„A futballt eszközként használjuk a fiúk nevelésére. Pozitív szemléletet adunk nekik, hogy változtatni tudjanak a gondolkodásmódjukon, az életmódjukon" – fogalmaz Jorginho.


A profi szerződés ellenére nem mindenkinek sikerül túllépnie a gyerekkorában „kapott” mintákon. A világ egyik legjobb jobbhátvédjének tartott Jósimarnak ez nem sikerült. Nem tudott megbirkózni a hírnévvel járó nyomással, s úgy érezte, hogy a múltja csapdába ejtette. Testvérét egy drogbanda meggyilkolta, őt pedig letartóztatták kokain birtoklásáért, egy prostituált és a rendőrök bántalmazásáért, valamint egy autó ellopásáért.


David Tryhorn tehát teljes képet próbál adni Rióról, a favelákról, a bűnözésről, s arról az életről, ahonnan sok világsztár érkezik...




Kiemelt fotó: The New European


Szerző

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Több éve foglalkozom újságírással. Ismerem az online és a nyomtatott sajtó sajátosságait, alapvetéseit. Érdekel a labdarúgás, a pszichológia, az ember és a lélek. De rájöttem, minél többet olvasok ezen témákról, annál kevesebbet tudok. Amikor épp nem a futballról írok, akkor a kutyával rohangálok egy akadályokkal nehezített pályán.