Ha futballcsodát akarunk látni, irány a Balti-tenger partja!
Íme, egy csapat, amelynek a vezetőedzője katona-iskolaigazgatóból lett tréner, a vezető scoutja pedig akkor kezdte az elemzést, amikor délután végzett a levélkihordással. Amelynek klubigazgatója az ebédlőből dolgozik, mert nem vágyott irodára. Egy csapat, amely stábjának több tagja is rákbetegséggel küzd, onnan menekül szó szerint a győzelembe. Az aktuális svéd bajnok, a Mjällby AIF otthona egy 1500 lakosú tengerparti faluban, egy kemping mellett található. A klub története filmbe illik.
A Mjällby AIF szereplése a professzionális svéd bajnokságban több kérdést is felvet azok után, hogy a csapat októberben pontrekordot elérve (75 pont, amióta 3 pontot ér a győzelem, senki sem szerzett ennyit a ligában) megnyerte a 2024-2025-ös svéd első osztályú bajnokságot (Allsvenskan). Mjällby településnek mintegy 1200 lakosa van, és ugyan az európai bajnokságok történetében tettek már csodát törpe csapatok (az alig 300 lakossal bíró északír Loughgall futballklubja például 2023-ban bajnok lett), egészen ritka pillanat, hogy akár csak egy közepes szinten jegyzett nemzeti bajnokságot Európában egy falu csapata nyerjen.
A Balti-tenger partjához közel fekvő mjällby-i csapat stadionja a falutól nem messze Hällavikben a Kemping utca (Campingvägen) túloldalán található a helyi kemping tőszomszédságában. 6750 szurkoló fér be, ez a település teljes lakosságának ötszöröse. Az érkező vendégszurkolók, csakúgy, mint annak idején az NB I-es csapatok drukkerei a nyári siófoki idegenbeli meccsek alkalmával – fürdőzést is tervezhetnek, amikor csapatuk a Mjällbyvel játszik, hiszen a hälleviki aréna közvetlenül a tengerparton épült.
A mjällby-i klub 1939-ben alakult, sokáig az amatőr ligákban szerepelt, majd a ’70-es években feljutott a másodosztályba. A Hällavikben található otthonukat, a Strandvallen Stadiont ekkor kezdték kinőni, egyre több környékbeli járt ki a meccseikre. 1980-ban az Allsvenskába is feljutottak, majd a következő évtizedekben tipikus liftező csapattá váltak. Blekinge régió legelőkelőbb csapataként magukhoz vonzották a helyi fiatalokat, a játékos-megfigyelésre, a kiválasztásra is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek, csak így tudták tartani a saját maguk által diktált tempót.
Irány a csúcs
Kilenc évvel ezelőtt ugyan még a harmadosztályban küzdöttek a bennmaradásért, a vezetők pedig azért dolgoztak, hogy ne menjen csődbe a klub, ám azóta teljesen megváltozott a környezet. 2018-ban újra feljutottak a második ligába (Superettan), a 2020-as évet pedig már az Allsevenskanban kezdték. 2018 és 2020 között a Mjällby minden szakembernek bizonyította, hogy addig nem látott magas szintű szakmai munka folyik a klubnál: az első évben a harmad, a másodikban a másodosztályt nyerte meg a csapat, majd 5. helyen végzett az Allsvenskában.
A sikernek sok összetevője van, az egyik a klub dolgozóinak hallatlan elhivatottsága, a másik a lokálpatriotizmus, a harmadik pedig biztosan az anyagiakat is simán megelőző szakmai tudásvágy.
Kis pénz, nagy foci!
Az irányt Magnus Emeus elnök szabja, aki azzal kezdte a munkát, hogy rendbe tette a klub költségvetését. A néhány éve még a csőd szélén táncoló Mjällby a korábbiaknál kevesebbet kezdett költeni. Ez szembemegy a futball magasabb szintjén megjelenő gondolkodással, ám a Mjällby ezen a téren is csodát tett, a kevesebb pénzből épített igazán nagyot, ami egyáltalán nem jellemző a profik világára. A Mjällby a sokáig élcsapatnak számító AIK Stockholm büdzséjének nagyjából 15 százalékából üzemel, a játékosfizetések a bajnokság utolsó öt csapata közé sorolja őket. A mintegy 2 millió eurós büdzsével például Magyarországon még a másodosztályban sem emelkedne ki a csapat, Svédországban viszont az első osztályban is bajnok lett. A mezszponzoruk ugyan az ország egyik jelentős ipari-mezőgazdasági vállalata (Mellby Gard), ám így sem telik drága játékosokra.
2025-ben nem csak simán megnyerte a bajnokságot a Mjällby, de az Allsvenskan történetének legtöbb pontot szerző aranyérmese lett (mióta 3 pont jár a győzelemért), illetve rekordot döntött a győzelmek számát nézve is (23).
A keretértékük alapján erős középcsapatnak számítanak, és egyedül a hagyományosan az utánpótlásképzésre összpontosító Brommapojkarnának van náluk fiatalabb kerete a svéd ligában. Zömmel svéd, dán, norvég futballistákra építenek, mindössze 8 nem skandináv gyökerű játékosuk van. Nagy értékű játékosaik sincsenek: egyetlen futballistájuk található a bajnokság 15 legdrágább játékosa között, a bal oldali középppályás Elliot Stroud (3 millió euró, forrás: Transfermarkt). A klub egyik valódi értékmérője, hogy volt olyan játékosuk (Amin Sarr), aki a holland ligán keresztül igazolt topligába a Mjällbyből, később játszott a Wolfsburgban, jelenleg a Serie A-s Hellas Veronában.
Levelet hozott a vezető scout
Anyagi helyzetük miatt szükségszerű, hogy a megfigyelésben és a képzésben is élen járjanak: a felnőtt válogatott szövetségi kapitánya a mjällby-i nevelésű játékost, Axel Norént – és a máshol nevelkedő Herman Johanssont – is behívta idén a válogatott keretbe. Ez már csak azért is érdekes, mert a Mjällby jelenlegi vezető scoutja, Arvid Franzen sokáig mellékállásban fedezte fel a környék tehetségeit. Idén őszig reggeltől délután 3-ig postásként dolgozott, csak az év végére vette fel őt teljes állásba a klub.
Hasse Larsson klubigazgató 1979-ben még a csapat játékosa volt, kilenc éven át csapatkapitányként vezette a csapatot, tehát ő is szorosan kötődik a klubhoz. 2016-ban ő is ott volt, amikor a harmadosztályban alig maradt benn a csapat, Tükörszélső kolléga itt írt róla korábban – például arról, hogy a klubház ebédlője az irodája – merthogy nem tartott igényt külön irodára –, és számítógép nélkül fedezi fel a tehetségeket. A Guaradiannek mesélt róla, hogy évekig ingyen dolgozott a klubnak, amelynek a fennmaradása volt a tét.
Ő is megjárta a mélységeket: agydaganata és prosztatarákja is volt, de elhatározta, hogy a családja és a futball segítségével mindent át fog vészelni.
Félprofikkal is megy
A vezetőedző sztorijához foghatót is ritkán hallani. Anders Torstensson már 1985-ben játszott az ifjúsági csapatban, majd 10 éven keresztül katonaként szolgált. Aztán iskolaigazgatóként is dolgozott, majd miután környékbeli csapatoknál dolgozott trénerként végül segédedzőként visszatért a csapathoz. A 2010-es évek elején kinevezték vezetőedzőnek, de olyan komoly pénzügyi problémák adódtak a klubnál, hogy abba kellett hagynia a munkát. A Guardian riportjából kiderült, hiába szerepelt már ekkor az első osztályban a klub, valójában félprofi körülmények között működött. „A legtöbb játékosnak volt más munkája is. Késő délután edzettünk, csak engem és az asszisztensemet foglalkoztattak teljes munkaidőben. Hetente kétszer volt kapusedzőnk, és volt egy szertárosunk, aki napközben a saját vállalkozásával foglalkozott. Az orvosunk szintén főállás mellett dolgozott a klubnak, tanár volt” – elevenítette fel az emlékeit az angol lapnak a tréner.
Elmondása szerint őt is a futball tartja életben: 2024-ben krónikus limfoid leukémiát állapítottak meg nála. „Azt mondják, hogy nem hal meg az ember tőle, hanem vele együtt hal meg” – nyilatkozta a Guardiannek. Egy hét szünetet tartott, és aztán folytatta a munkát. Idén bajnok lett a csapatával.
Torstensson régi barátságot ápol az elnökkel, Magnus Emeus-szal, családias hangulat uralkodik a klubnál.
A stábról tudni kell, hogy a norvég Karl Marius Aksum másodedző kivételével mindenki a Mjällbyhez közeli Sölvesborg környékéről származik,
lokálpatrióta, fontos számára a helyi csapat sikere. Aksum kulcsszereplő volt a Mjällby szintlépésében, abban, hogy a törpecsapatnak egyáltalán esélye legyen bekerülni a legjobb négy svéd klub közé. Torstensonnal karöltve újította meg a csapat taktikáját.
A szerencse és a 18 kapott gól
A kevés labdabirtoklásról, a kreativitást nélkülöző játékról, a hosszan előreívelt labdákról lemondva a Mjällby játékfelfogást váltott, amelyhez taktikailag fegyelmezett, intelligens játékosokra volt szüksége. A rugalmas 4-3-3-as alakzatban a csapat könnyebben vált az átmenetekben, és erre nagy szüksége is van a Mjällbynek, hiszen továbbra is sok gólt próbálnak lőni labdaszerzés utáni gyors ellentámadásokból.
A csapat kapusának, a nyáron a Serie A-s Comónak eladott, kölcsönben az idény végéig a Mjällbyben játszó Noel Törnqvist a labdakihozataloknál is kulcsszereplő, és stabilan véd, nem véletlen, hogy már ő is felnőtt válogatott kerettag. Ebben az idényben a kapujára tartó 94 lövés 81 százalékát védte, 30 forduló alatt mindössze 18 gólt kapott.
A Mjällby egyetlen egyszer kapott ki a ligában.
Ehhez a zömmel középmagas vagy mély letámadásból indított, egészen magas szinten teljesítő csapatvédekezésre is szükség volt, nem ritkán szoros emberfogásra építve: a Mjällby ellen kialakított nagy helyzetek száma meccsenként nem érte el az egyet, és az ellenük várható gólok száma is egészen alacsony volt (0.92). Ennek – illetve persze a szerencsének is – köszönhető a 18 kapott gól.
Labdás fázisban, középmagas vagy mélyebb blokk ellen bátran játszott rövidpasszos játékot a Mjällby, de ha magas letámadással találkozott, gond nélkül váltott célfutballra, hosszú ívelésekre, melyek célpontja leginkább a fizikailag erős Jacob Bergström volt. Őt a szárnyvédők is hatékonyan segítik a felfutásaikkal, a labaszerzés után a pozícióikat gyakran váltogató középpályások velük együtt rohamozták a kaput. A gyors labdaszerzések után a Mjällby 4-5 játékosa is agresszívan érkezik a kapu elé, ennek köszönhető, hogy nincs gólzsákjuk, ám a góllövőlistán a 9 gólos Stroud mellett van két-két 7, 6 illetve 5 gólt szerző játékosuk is. Labda nélkül időnként az extrém magas letámadást választották Torstenssonék, és számos gólt lőttek a támadóharmadban megszerzett labdákból végigvitt villámgyors akciókból.
A csapat játékfelfogása várhatóan mit sem fog változni attól, hogy novembertől Torstensson lett a technikai igazgató, Karl Marius Aksum pedig az új vezetőedző.
A stáb feltette a svéd futballtérképre a Mjällby-t, amely jövőre bekapcsolódik a Bajnokok Ligája második selejtezőkörébe, vagyis ott lesz a nagyszínpadon. A klubnál ez sem okoz változást, marad az önazonos, lokálpatriotizmusra és a körzetben élő fiatalokra alapozó csapat, a Balti-tenger partjáról, a kemping mellől.
Borítókép: Fanatics of Football / X
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
Szerző
