Gera Zoltán, a pályafutás és ami mögötte van
Gera Zoltán a 21. századi magyar labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. Visszavonulásakor „megható és őszinte kisfilm készült” róla. Megnézve a filmet kiderül, mindenből és mindenkiből kaptunk egy keveset, de semmiből és senkiből sem igazán. Többre vágytunk a pályafutásból, és abból, ami mögötte van.
„Gera Zoltán, a 21. századi magyar labdarúgás legkiemelkedőbb alakja bejelentette visszavonulását. Tiszteletére, méltó búcsúztatására megható és őszinte kisfilm készült, amelyben a főszereplő mesél a kezdetekről, a nehézségekről és a felemelő pillanatokról egészen a csodás pályafutás befejezéséig”
– írta még 2018 júliusában az M4 Sport a Gera Zoltán, a pályafutás és ami mögötte van című kisfilméről.
Az alkotásban megszólalnak Gera Zoltán szülei, felesége, egykori csapattársa, és természetesen edzői közül néhányan: Garami József, Gellei Imre, Egervári Sándor, Dárdai Pál és Roy Hodgson.
Az 1979-ben, Pécsett született játékosról legalább két generációnak (az 1980 és 1994 között született Y-nak és a 1995 és 2009 között született Z-nek) biztosan van valamilyen személyes élménye, emléke – ha más nem, akkor Gera 2016-os Európa-bajnokságon mutatott játéka, és Portugália ellen lőtt gólja.
Pályafutása során elért eredményei pedig önmagukért beszélnek: három magyar bajnoki cím, öt Magyar Kupa-győzelem, három Szuperkupa-siker, egy ligakupa-arany, háromszor választották az év labdarúgójának Magyarországon; a 2016-os Európa-bajnokságon a portugáloknak lőtt gólját választották a torna legszebb találatának, 2008-ban a Fulhammal megnyerte a The Championshipet, 2010-ben pedig, szintén a Fulmammal Európa-liga-döntőt játszott.
Olyan, akit Magyarországon és Angliában a mai napig sokan kedvelnek és szeretnek. Amikor bejelentette visszavonulását, a West Bromwich Albion honlapján azonnal cikket közöltek róla. „A West Bromwich Albionnál mindenki gratulál Zoltánnak emlékezetes pályafutásához, és minden jót kíván neki a visszavonuláshoz” – írták.
Korábbi edzője, Roy Hodgson a mai napig szívében őrzi egykori játékosát.
„Ha van egy játékos, akinek idehozataláért mindenki megveregeti a vállamat, és azt mondja, ez csodálatos dolog volt, az Zoltán. Soha nem kételkedtem benne. A Fulhamnél is nagyszerű munkát végzett az irányításom alatt, és ingyen igazolható volt, így könnyű döntés volt, hogy visszahozom”
– mondta 2011 novemberében az angol szakember, miután Gera (a 2004–2008 közötti időszakot követően) újra a West Bromwich Albionhoz szerződött.
97 alkalommal lépett pályára a magyar válogatottban (Forrás: Transfermarkt)Hiányérzet
És akkor idézzük fel újra: „Gera Zoltán, a 21. századi magyar labdarúgás legkiemelkedőbb alakja”. Hogy Gera valóban a legnagyobb alakja-e a 21. századi magyar focinak, az szubjektív. De, hogy ott van a legnagyobbak között, az nem kérdés. Ahogy az sem, hogy fontos Geráról portréfilmet készíteni, de...
A dokumentumfilmes műfajokba tartozó portréfilm alapvetően hosszabb-rövidebb, termékeny életutat hivatott bemutatni. Lehet rövidebb (20 perc), és akár lehet 60 perces is, sőt, akár hosszabb is, ha a film alanyának, vagy a róla megszólalóknak van érdemi mondanivalójuk. Márpedig Gera pályafutásáról érdemes és kell is „beszélni”. Összehasonlításként: a 2009-ben bemutatott, Puskás Ferencről szóló magyar dokumentumfilm 116 perces, míg „a 21. századi magyar labdarúgás legkiemelkedőbb alakjáról”, Gera Zoltánról egy 30 percet el nem érő alkotás készült.
Nyilván, percben nem lehet meghatározni, mennyit „érdemel” a Pécsről indult, majd Angliáig jutott magyar labdarúgó története. Megtekintve azonban a portréfilmet, elmondható, mindenből kaptunk, de semmiből és senkiből sem igazán. Jó lett volna legalább egy kicsivel többet kapni a mélységekből, a magasságokból, mert mégiscsak egy Gera Zolija van ennek az országnak.
Kiemelt fotó: Reaktor
Szerző
