Gondnokként költözött a stadionba, 15 éve a csapat edzője
Pabló Vicó 2009-ben lett az akkor az argentin harmadosztályban szereplő Club Atlético Brown vezetőedzője. Már előtte is a Buenos Aires déli agglomerációjában működő egyesület alkalmazásában állt, kezdetben gondnokként és portásként dolgozott, edzősége alatt pedig feljuttatta a csapatot a másodosztályba. A most 68 éves Vicó a leghosszabb ideje egyazon csapatnál dolgozó edzőnek mondhatja magát az argentin labdarúgás történetében.
A Club Atlético Brown a 2000-es évek elején kínált munkát és lakhatást az akkor földönfutóvá vált Pablo Vicónak. Az egykori játékos súlyos anyagi gondokkal küzdött, nem volt fedél a feje felett, a klub azonban karbantartói állást adott neki és két szobát biztosított számára lakhelyül a stadionban. Lelkiismeretes munkája révén az egykori hajléktalan a klub történetének emblematikus alakja lett az elmúlt másfél évtizedben.
Soha nem látott sikerhez vezette az őt befogadó klubot
Az 1955-ös születésű Vicó aktív játékosként alacsonyabb osztályú csapatokat erősített, az egykori lesipuskás csatár a Brown alkalmazásában is megfordult. A Buenos Aires központjától délre Adoguében működő klub 1945-ös alapítása óta sohasem játszott az argentin első osztályban, és a másodosztályba is először 2013-ban jutott fel – immár Vicó irányításával.
Az egyesület a 2000-es évek elején biztosított állást a bajba jutott egykori labdarúgónak, Vicó az edzőpályák karbantartójaként, éjjeli őrként és portásként dolgozott a klub sporttelepén. Hamar megmutatkozott a labdarúgás iránti érdeklődése, idővel lehetőséget kapott arra, hogy asszisztensként részt vegyen az utánpótláscsapatok tréningjein. Edzői példaképének Marcelo Bielsát és Ángel Cappát tekinti.
2009 márciusában egy formabontó ötletnek köszönhetően a Brown vezetősége úgy döntött, hogy a klub minden szegletét akkor már tökéletesen ismerő Vicót nevezi ki a harmadosztályban szereplő első csapat vezetőedzőjének. Hamar megmutatkozott, hogy játékosai tűzbe mennének az őket pótapaként támogató, szerető trénerért, aki a szívét-lelkét beletetette a munkába, és továbbra is a stadionban lakott.
„Az edzők javíthatják a labdarúgók egy-egy képességét, de az emberi értékek határozzák meg a játékosok minőségét”
– mondta a pályamunkásból lett tréner.
2013-ban Vicó története legnagyobb sikeréhez segítette szeretett csapatát, ugyanis a Tricolor először jutott az argentin másodosztályba (Primera Nacional B), miután a rájátszás döntőjében tizenegyesekkel legyőzte az Almagrót.
A másodosztály azonban elsőre nehéz feladatnak bizonyult, és bár a CA Brown végig versenyben volt a bennmaradásért, végül a 22 csapatos mezőny 20. helyén végezve kiesett. Ezt követően a helyi szurkolók körében csak Don Ramónként emlegetett (becenevét a latin-amerikai országokban népszerű mexikói szitkom, az El Chavo del Ocho karaktere után kapta) Vicó iránt több másodosztályú klub is érdeklődött, ő azonban a kiesés után is hűséges maradt a Brownhoz.
Fájdalmas csapások
2015 februárjában egy, a környéken fosztogató banda lopott autóval menekülve okozott közlekedési balesetet, melyben a tréner éppen munkába tartó fia, Cristian volt az áldozat. A 40 éves férfi négy nap kórházi kezelés után elhunyt. Fia halálát követően Pablo Vicó teljesen összetört, szeretett csapata elhagyását is fontolóra vette, a szurkolók és a játékosok azonban egy emberként mellette álltak, a csapat pedig egyre jobb és jobb eredmények ért el. Az idény végén az utolsó fordulóban kiharcolt győzelemmel a Brown visszajutott a másodosztályba – az edző az elhunyt fiának ajánlotta a sikert.
Már ismét a második vonalban szerepelt a csapat, amikor Vicó 2016. december 15-én szívrohamot szenvedett. Kórházba került, műtétre volt szüksége, de teljesen felépült és tovább folytathatta munkáját.
Az élvonalról álmodik a rekorder edző
A második feljutás óta a Brown folyamatosan a Primera Nacional B-ben szerepel, stabil középcsapat lett. A Tricolor legjobb helyezése az előkelő negyedik pozíció volt, míg a legutóbbi kiírásban a kilencedik helyen végzett a 18 csapatos csoportjában, így épphogy lemaradt a rájátszásról.
A közelmúltban volt 15 éve, hogy Vicót kinevezték a Brown vezetőedzőjének, melyet már több mint 5000 napja irányít megszakítás nélkül. Az edző ezzel 2022-ben döntötte meg a Vélez Sarsfield legendás edzője, Victorio Spinetto rekordját, aki 1942 és 1956 között ült csapata kispadján.
„Szeretném megköszönni az edzői stábnak és a játékosaimnak a támogatást, és természetesen a klub vezetőségének, akik lehetőséget adtak számomra. Bízom benne, hogy lesz még legalább 500 meccsem a kispadon és láthatjuk egyszer a Brownt az első osztályban”
– nyilatkozta a rekord megdöntésekor.
A 68 éves tréner 2009 óta több mint 500 mérkőzésen vezette csapatát. Vicó az elmúlt másfél évtized során az alázat, a kitartás és a harc szimbólumává vált, neve pedig túlzás nélkül állíthatóan egyet jelent a klubéval. A stadion egyik lelátóját és egy büfét róla neveztek el, valamint a közelben egy kis utca is a nevét viseli.
A jövőre 80. születésnapját ünneplő klub történetének csaknem egyharmadában Vicó már aktív szereplő volt. Egy hosszú házassághoz hasonlóan megannyi örömöt és nehézséget éltek át együtt, és szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy bármi is belátható időn belül véget vessen a romantikus együttműködésnek.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt fotó: Clarín
Szerző
