Greaves és Kane: a Tottenham legendáinak gólpárbaja

Egyetlen találatra van Harry Kane attól, hogy befogja Jimmy Greaves megdönthetetlennek tartott gólrekordját. A 2021-ben elhunyt világbajnok csatár – aki a csoportmeccseken kezdett, de megsérült, a kieséses szakaszra a helyére betett, a döntőben triplázó Geoff Hursttől pedig nem tudta már visszavenni a helyét – 266 góllal fejezte be észak-londoni karrierjét, Kane 265-nél jár.

Kane szempontjából nyilván meseszerű volna, ha épp az Arsenal ellen érné be vagy múlná felül a Tottenham 1960-as évekbeli legendás centerét, két okból is: egyrészt az ősi rivális ellen mindig édesebb a gólszerzés íze, másrészt azt a csapatot keserítené, amelyik kilencéves korában elküldte akadémiájáról. De hát a sztori ismert: az a kudarc Kane-ből olyan dacot, elszántságot, csak azért is megmutatom attitűdöt váltott ki, ami azóta is hajtja, nemkülönben pedig a világfutball csúcsára repítette. A Kane-sztorihoz képest kevéssé ismert Greaves életpályája, érdemes is annak néhány fontos epizódját feleleveníteni.

Az ital fogságában

„Jim volt minden idők legnagyobb gólvágója. Egyszerűen imádott gólt lőni. Ha választania kellett volna aközött, hogy játszik egy varázslatosan nagy meccset, amelyiken brillírozik, gólpasszokat ad, de nem szerez gólt, vagy van egy bitang rossz meccse, amelyiken 90 percig botladozik, de a végén egy méterről a kapuba pofozza a labdát, az utóbbi mellett dönt. Természetes eleme volt a gólszerzés. Ösztönösen érezte, hogyan kell bevenni a kaput. Emlékszem egy Leicester elleni mérkőzésünkre. A saját térfelünkön szedte össze a labdát, kicselezte a fél csapatot, majd Gordon Bankset is elfektetve lőtt a kapuba. A White Hart Lane-en 60 000-en tomboltak, a játékosok szintén megőrültek, ő meg mint aki jól végezte dolgát, szenvtelen arccal sétált vissza a térfelünkre. Ha ma játszana, ugyanúgy ontaná a gólokat.”

A korábbi klubtárs, az 59-szeres walesi válogatott Cliff Jones mesélt a The Athleticben az egykori jóbarátról, aki két FA-kupa-győzelemhez és egy KEK-diadalhoz is hozzásegítette őt és a Tottenhamet, de talán még inkább hálás lehet Greavesnek azért, hogy segített őt letérni az alkoholizmus pokolba vezető útjáról.

„Azt akarod, hogy elveszítsd a feleséged, a családod, a munkád? – szegezte Jonesnak a kérdést Greaves. – Mert ez történik, ha nem hagyod abba…” Jones tudta, Greaves saját példából beszél. Az egykori gólvágó súlyos alkoholizmusa idején naponta legurított 20 korsó sört, este egy üveg vodkát, az alacsonyabb osztályokba visszatérve azonban, leginkább pedig az Anonim Alkoholisták szervezete segítségével kigyógyult betegségéből, és az 1970-es évek végétől józan életet élt, amit haláláig sikerült megőriznie. Úgyhogy Jonesszal szemben sem lacafacázott: „Menj le az Anonim Alkoholistákhoz. Meg fogják menteni az életed.” Így is lett, Cliff Jones pedig bőven túl a 80-on is heti kétszer részt vesz sorstársai gyűlésén.

Az olasz meló

Greaves 1961 nyarán 80 000 fontért igazolt a Chelsea-ből az AC Milanba, a megállapodás szerint heti 140 font ütötte volna a markát, plusz 15 000 font aláírási pénz. Csakhogy kevéssel az egyezség után Greaves az egészet megpróbálta visszacsinálni, olyannyira megviselte ugyanis a gondolat, hogy el kell hagynia Londont. A Milan nem engedett, néhány hónap múltán azonban kiderült, a kapcsolat nem működik.

Addigra azonban a Milannál is jobbnak látták elengedni, minthogy képtelenek voltak kezelni. Előfordult, hogy kiszökött a szállodából, és valamikor hajnalban a Piazza Diaz egy éjszakai mulatójában találtak rá, máskor Milanellóban veszett nyoma. Ezen alkalmakkor józan márpedig ritkán maradt.

Jimmy Greaves 266 gólt szerzett a Tottenham színeiben (Forrás: eurosport.hu)

Angliában azonban jól ismerték, tudták jól, hogyan bánjanak vele, a Tottenham és a Chelsea egyaránt csábította, a két fővárosi egylet vetekedésből a Spurs került ki győztesen. A minden részletre gondosan ügyelő legendás menedzser, Bill Nicholson 99 999 fontot szurkolt le érte, abból az egyébként indokolható megfontolásból, hogy ne Greaves legyen az első brit futballista – megóvva ekképpen az esetleges nyomástól –, akiért 100 000 fontot fizettek. A Spurs duplázva nyerte az azt megelőző szezont – vagyis a bajnokság mellett az FA-kupát is besöpörte –, de trófea jutott neki Greavesszel a csatársorban is, a már említett két FA-kupa, valamint az Atlético Madrid ellen elhódított KEK-serleg. Greaves duplázott az 5-1-re megnyert fináléban.

A gólok

A két mesterlövész, Greaves és Kane között talán a legfeltűnőbb különbség, hogy előbbi már tizenévesként berobbant az angol élvonalba, míg Kane abban a korában egyik kölcsönjátékból csöppent a másikba. A Chelsea-ben 17 évesen bemutatkozó Greaves mindjárt az első szezonjában berámolt 22 gólt (35 bajnokin), ezért is tartják úgy pályatársai, hogy bár akkoriban nem jellemezte olyan szervezett védekezés a csapatokat, mint manapság, a biliárd simaságú pályákon, azzal, hogy a mai védők korántsem olyan brutálisak, Greaves a jelenkor futballjának is meghatározó gólvágója lenne.

Az 1960-as években kétségtelenül az volt: az angliai bajnokikat, illetve kupasorozatokat tekintve a 612 mérkőzésen szerzett 423 gólja azt jelenti, meccsenkénti átlaga 0,69, amitől a legnagyszerűbb angol gólvadászok közül Gary Lineker (0,6), Ian Wright (0,59), Alan Shearer és Hurst (0,5-0,5) is elmarad. Kane túlszárnyalhatja e tekintetben is, a spursös rekord mindenesetre már karnyújtásnyira. A Tottenham valamiért nem számolja bele Greaves góltermésébe az 1962-es, Ipswich Town elleni Szuperkupa-mérkőzésen szerzett dupláját, ezért 266 és nem 268 a vége, márpedig a szigetországban az előbbit tekintik hivatalosnak. Kane 265 gólon parkol, de sokféleképpen el lehet veszni a számokban. Greaves mind a 379 észak-londoni fellépésén kezdett, Kane 363-szor, azokon lőtt 252 gólt; a korábbi ikon 266 góljából 220-at a bajnokságban, 37-et a hazai, kilencet a nemzetközi kupasorozatokban szerzett, Kane esetében ez 198, 22, 45; Greaves 15 mesterhármassal jelentkezett a Tottenhamben, Kane 13-mal, Greaves 31 gólt szerzett 11-esből, az utód 39-et.

Hát nem épp a második héten járunk!...

Kiemelt kép: Getty Images