Gullit egyik dala a holland slágerlisták élére került

Gullit egyik dala a holland slágerlisták élére került

2024. jan. 13.

Az AC Milan és a holland válogatott egykori ikonja a zenei életben is szerepet vállalt. Dalai egy részének központi motívuma a rasszizmus elleni küzdelem.


Gullit – aki alkalmanként szintén rasszista támadások célpontja volt – jó kapcsolatot ápolt Nelson Mandelával, a Dél-Afrikai Köztársaság első fekete elnökével, akit korábban üldözött az apartheid rendszer, az ország faji elkülönítésre épülő berendezkedése, amelyet 1994-ben számoltak fel. Amikor Gullit 1987-ben megnyerte az Aranylabdát, beszédében kiemelte: a díjat az akkor börtönben lévő Mandelának ajánlja. A politikus nagyon hálás volt Gullit gesztusáért. „Ruud, most már sok barátom van. Amikor rács mögött voltam, te voltál a kevesek egyike” – mondta egyszer, jóval később az egykori középpályásnak.


Gullit később úgy vélte, Mandela szavai értékesebbek voltak számára, mint a futballkarrierje legfényesebb sikerei.


Az egykori 66-szoros válogatott labdarúgó más eszközökkel is harcolt a rasszizmus ellen. Gullit nagyon kedveli a reggae zenét, több dalban is közreműködött, amelyekben a társadalmi egyenlőség fontosságát hirdette.


Az egyik ilyen a South Africa (Dél-Afrika) címet viseli. Az 1988-ban kiadott dalban, amelyet a Revelation Time nevű amszterdami reggae-zenekar írt, Gullit vokálozott, és fontos szerepet szántak neki a szám népszerűsítésben is. A Revelation Time számára telitalálat volt a korszakos játékos szerepeltetése, hiszen a South Africa a banda legsikeresebb dala lett, egy holland slágerlistán a negyedik (más források szerint a harmadik) helyig is eljutott.


A szám az apartheid-politika követőit támadja:


„Harcolsz velük és elkapod őket, bebörtönzöd őket, ítélkezel felettük, megölöd őket az általad hozott törvényekkel. Az összes vérrel szerzett pénzed egy nap haszontalan lesz. És a hatalmad olyan, mint a gyufa lángja, amit elfúj a szél. [...] Afrikának szabadnak kell lennie, menj jó messzire. Az egész világ szabad akar lenni, menj jó messzire.”


(Részlet a dal szövegéből)




Gullit egy interjúban így beszélt a példaképeiről, akikről a dalaiban is énekelt:


„Én reggae zenét csináltam, sokat énekeltünk Nelson Mandeláról, Steve Bikóról (egy másik apartheidellenes aktivista – a szerk.) Ezek az emberek ikonok voltak számomra. Óriási fontosságú ügyért küzdöttek.”


A holland labdarúgás egyik legnagyobb alakjának nem a South Africa volt az első dala, négy évvel korábban a Not the Dancing Kind (Nem az a táncolós fajta) című számot is kiadta, amelyeknek nemcsak előadója, hanem a szerzője is volt. Ennek a dalnak viszont közel sem volt akkora sikere, mint a South Africának.




Kiemelt fotó: Ladbrokes

Szerző

Nádudvari Péter

Nádudvari Péter

Nádudvari Péter

Gyógypedagógusként dolgozom főállásban, de magyar nyelv és irodalom szakos tanári végzettségem is van. Szenvedélyeim a zene, a sport és az írás. Fontos számomra a társadalmi felelősségvállalás, ezért rendszeresen veszek részt jótékonysági akciókban. Ami pedig az írást illeti, sok műfaj érdekel, leginkább a szépet és a lélekemelőt keresem – a sportvilágban is.