Gyermekáldás és depresszió is jöhet – mi jön az élsport után?

Ahogyan egy súlyos sérülés okozta krízissel sincs mindig tisztában a sportoló környezete, a média és a közönség, úgy a visszavonulásnál sokszor fellépő lelki válságról is homályosak lehetnek az ismereteink. Többek között ez is kiderült Berczik Krisztina előadásából a Magyar Sporttudományi Társaság sportpszichológiai konferenciáján. Ezzel együtt az okok nagyon lényegesek.

„Nem mindegy, miért fejezi be valaki a sportpályafutását, súlyos sérülés vagy szabad döntése következményeként. Optimális esetben a csúcson vonul vissza, miután elérte, amit akart”

– mondta az előadó.

Nekünk ekkor Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina jutott eszünkbe, ők még éppen a csúcson tudtak a medencéből kiszállni, de a szakember felelevenített egy közelebbi példát, Roger Federerét. Tegyük hozzá, Federer már sokkal inkább megtapasztalta a leszálló ágat, de még jókor tudott elköszönni, így egy teljes pályafutás végén gyönyörű lett a búcsúja. Segítséget jelent a befejezettség érzése, az új fókusz könnyebb.

Csúcsidőszak

A csúcsteljesítmény ideje tizenévesen (tornásznők) és a harmincas-negyvenes években is (kapusok, maratoni futók) is eljöhet, ezt is érdemes már figyelembe venni az élsport alatt. A sportágtól és a versenyszámtól függően széles a repertoár. Akár más sportágra is helyezheti a hangsúlyt egy fiatal a váltáskor. Változás következhet be a személyesen vallott értékekben, a motivációban, ezzel együtt új célok és kapcsolatok jelennek meg.

A szabad döntéstől a belenyugvásig

A szabad döntés sem jelent mindig happy end-et: lehet egy személy – mondjuk egy edzővel való konfliktus – is az elhatározás mögött, de elege lehet sportolónak a médiából, a sportvezetésből, míg más esetben a szurkolókkal való rossz viszony, a munkával való nehéz összeegyeztetés áll a háttérben.

Az esetek 14-32 százalékában pedig sérülés miatt hagyja abba valaki, jellemzőek ilyenkor a negatív reakciók, az élettel való kisebb elégedettség, a tagadás, a düh, az alkudozás, majd a depresszió, végül a belenyugvás.

A stressz és a legszebb megoldás

„Az átmenet mindig egy stresszforrás is”

– folytatta a szakember a Magyar Sport Házában. Negatív megközelítés szerint veszteségélménnyel jár a sportolói pályafutás befejezése, az elveszített szerepek kerülnek nála előtérbe. Konstruktívabb megközelítések szerint viszont kapcsolatban maradhat a sporttal, miközben újfajta tevékenységeket és kapcsolatokat eredményez az átmenet.

„Egy jó edző, a vele való kapcsolattartás sokat segíthet, ahogy minden szociális támogatás. Talán a legszebb, amikor egy sportolónő gyermeket szül, és elkezd gyerekekkel foglalkozni a sportágában is, amelyben így benne marad.”

Az előadás 1:33:40-től hallható és látható:

Nehézségek és segítségek

A megnevezések különbsége ugyanakkor felfogásbeli különbséget is jelent: az átmenet, a befejezés és a visszavonulás nem ugyanaz. Nem véletlenül lett az előadás címe „Átmenet a versenysportból a civil karrier felé”.

Megélhetési, szociális, pszichológiai, fizikai nehézségek kísérhetik a változást, a legsúlyosabb esetben szorongás és depresszió mellett öngyilkossági kísérlet, alkohol- és drogfüggőség, identitáskrízis következhet. A megelőzéshez nagy szükség van pszichológus közreműködésére.

Ezzel szemben a segítséget jelentő erők oldalán ott áll a megküzdési képességek mozgósítása, a tervezés a visszavonulás előtt és a szociális támogatás. A család, barátok mellett a legjobb, ha létezik intézményes támogatás, így bizonyosan nem marad magára a sportember.

Hosszú távú felkészülés

Rákészüléssel az „észlelt kontroll” magas lehet, ez pedig nem más, mint a tudat, hogy hatni képes az életére. Fontos, hogy a sportolónak már a pályafutása alatt is legyenek a sporton kívül más szociális kapcsolatai is – ezek jöhetnek a tanulmányokból vagy éppen a zenélésből is.

„Legyenek más területeken is sikerélményei, legyenek más szerepei is, különben mi marad?”

– mondta Berczik Krisztina.

A visszavonulásra való hosszú távú készülést a sportpályafutás elején érdemes megkezdeni az előadás alapján. Így nem egydimenziós lesz a versenyző, nem csak a sport lesz az identitásának része, és ez tudja majd segíteni az ő megküzdését krízishelyzetekben.