Ha a kultúrában megvannak a különbségek, a futballban miért lenne másképp?

Katona Mátyás

Veleszületett képességnek és a rengeteg gyakorlásnak köszönheti Katona Mátyás, hogy kiemelkedően jól lő bal lábbal. Az interjúban elárulta, milyen edzések után marad kint többet gyakorolni, és mely tréningek után összpontosít inkább a regenerációra.

A beszélgetésen szóba került a Ferencvárosban játszó öccse, Bálint, és az is, milyen összetevőkből épülhet fel egy prof karrier.

„Biztosan elvesznek néhányan, ez a futball velejárója, mindenki nem érhet célba. Hogy sikerül-e, az sok mindenen múlik. A tehetség mellett az alázaton, a szorgalmon, az elszántságon. És hogy mennyire szereted ezt a játékot. De nem okolnám a rendszert azért, ha valakinek nem sikerül, olykor csak fel kell tudni mérni, ha visszalépsz egyet, később előre tudsz haladni kettőt.”

Király Gábor

48 évesen is edz Király Gábor, heti három alkalommal az edzőteremben dolgozik, és mellette a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskolával foglalkozik, amit 21 évvel ezelőtt megálmodott Szombathelyen. Az NB III-nál többre nem törekszik a klubjával, nem szeretne a Haladással versengeni.

Időnként beáll megmutatni egy-egy gyakorlatot a 12-17 éves korosztály kapusainak a focisuliban.

A magyar válogatott Eb-esélyeit biztatónak látja, az egységet, Marco Rossi személyét és a hátteret emelte ki.

„Erősnek tűnik a csapatkohézió, a fiatalok beleállnak a munkába, és jó, ha ezt is látják rajtuk az emberek, mert sokan hajlamosak csak arra felfigyelni, milyen jól áll a séró, milyen szépek a tetkók, pedig nem ez a lényeg, hanem hogy ezek a srácok mennyit dolgoznak a sikerért.”

Troznai-Nagy Hunor Attila

Különleges interjút készítettünk a Látássérültek Szabadidős Sportegyesületének (LÁSS) elnökével, hiszen ritkán adódik alkalom, hogy egy vak vagy látássérült embert arról faggassunk, hogyan lehet ezzel a fizikai hátránnyal sportolni. A sporthoz való hozzáférés a látássérültek számára az inkluzív szemlélet révén válik valódivá: az inklúzió egyenlő hozzáférést biztosít a lehetőségekhez és erőforrásokhoz azok számára, akik egyébként a közösségből kirekesztettek lennének.

Hogyan lehet vakként a margitszigeti futókörön kocogni, mi az a vak pingpong, és hogyan válhat valaki igazán príma vakfoci-játékossá? Troznai-Nagy Hunor Attilát faggattuk.

Mitch Evans

A Formula–E-ben a Jaguar pilótájaként versenyző Mitch Evansszel Misanóban találkozott Nagyházi Anna kolléganőnk. Neki is az volt élete álma, mint sokaknak, hogy eljusson az F1-be, és markáns véleménye van arról, hogyan lehet teljesíteni ezt a küldetést.

„Nem csak a tehetség, hanem politikai szempontok is számítanak, illetve nagy pénzügyi befektetést igényel. Nem feltétlenül jut el oda mindenki, aki megérdemelné. A karrierem során én is megnyertem sok mindent, például a GP3-at, illetve futamokat a GP2-ben, természetesen örültem volna egy esélynek a F1-ben. Azoknak, akiknek ez nem adatott meg, a Formula–E kínálja azt a lehetőséget, hogy nagyon magas szinten tudjanak tovább versenyezni.”

Beszélt a Formula–E sorozat előretöréséről a fiatalabbak között, és arról is, mennyire kiegyenlített a mezőny.

Nagy Dominik

Csak edzeni érkezett Nyíregyházára, ám térdsérülése után szívesen maradt, hiszen egyezett a futballról alkotott koncepciója Fekete Tivadar sportigazgatóéval. A válogatott Nagy Dominik hamarosan újra az NB I-ben bizonyíthat, ha a következő szezonra is marad a Spartacusban.

Hogy milyennek látja jelenlegi csapatát?

„Csupa olyan játékos érkezett, aki akar még valamit a futballtól, motivált, hajlandó dolgozni a sikerért. Egy részük fiatal, akik még a pályájuk elején járnak, a másik rész a már tapasztaltabb, de magát újra csak felépíteni igyekvő futballista, akinek kell a játékperc, és meg is küzd érte. Jó a balansz a fiatal és a rutinos játékosok közt. Tivadart régóta ismerem, tudom jól, mit képvisel, bíztam benne, hogy sikerül átvinnie az elképzeléseit. Ahhoz viszont, hogy eredményesek legyünk, kellett ez a szakmai stáb. Kellett Tímár Krisztián mentalitása, a profi szemlélete, a sikeréhsége, amit belénk tudott táplálni.”

A futballista játszott a Legia Warszawában és a Panathinaikoszban is, a profi szemléletben látja a különbséget a hazai és a külföldi terep között:

„Ha a különbséget keressük a magyar és a külföldi edzők közt, arra csak azt tudom mondani, a mindennapi életben, a kultúrákat tekintve is megvannak a különbségek, miért lenne a futballban másként? Leginkább a szemlélet miatt tartanak előrébb a nálunk fejlettebb futballnemzetek.”

Beszélgettünk vele tehetségről, áldozatkészségről és sok egyéb másról is.

„Én leginkább a tehetségem miatt jutottam el oda, ahova, s azt hiszem, a minden egyebet félresöprő elhivatottság hiánya miatt nem tudtam kint megragadni. Ha csak a tehetségemet veszem, fényesebb pályát kellett volna befutnom.”

Michal Skvarka

A szlovák labdarúgó nevét az FTC-ben ismerték meg a futballkedvelők, jelenleg a másodosztályú Győri ETO-val hajt a feljutásért. Mesélt a 4–1–4–1-es alakzatról és a szlovák, illetve a magyar bajnokság közti eltérésekről.

„Ha a szakmai különbségeket lajstromozzuk, Szlovákiában még mindig hangsúlyosabb a fizikum, párharcokat kell nyerni, de azért is lehet ez így, mert Magyarországon immár jobb futballisták játszanak, a több pénzből jobb játékosokat lehet ugyanis idehozni. Szlovákiában a Slovanon, a DAC-on, esetleg a Spartak Trnaván kívül más nem képes minőséget vásárolni.”

Az interjúban beszámolt a lengyel- és görögországi tapasztalatairól is, továbbá arról, miért igazolt a magyar másodosztályba.

Kirchner Krisztián

A mozgáskultúrája miatt régebben Gunnarssonnak vagy gilisztának becézték Kirchner Krisztiánt, aki vezeti az NB II góllövőlistáját. A Kozármisleny csatára sok dunántúli csapatban megfordult és az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondja: Magyarországon a klubok nem szeretnek a saját utánpótlásukhoz nyúlni, inkább hoznak valakit más csapattól.

A futballista két olyan idényben tudott eddig igazán kiemelkedően játszani, amikor Aczél Zoltán volt az edzője. A Büntetőnek elmondta, mi lehet a titok nyitja.

„Az első és legfontosabb a bizalom, időt és lehetőséget adott a bizonyításra. Ha a jelenlegi szezont nézzük, akkor az első fordulókban nem úgy ment a játék, ahogyan azt elvártam magamtól. A vállsérülés után időre volt szükségem. Megkaptam ezt az időt. Ameddig lépni bírtam, a pályán tartott, hitt bennem. Mindig elmondta, egyszer be fog indulni a gólszerzés. Az első fordulóban, a Tiszakécske ellen hazai pályán 2–1-re elveszített mérkőzésen tizenegyest hibáztam. Egy rossz szava sem volt. Látott bennem valamit, tudta, érezte azt, hogy mire vagyok képes.”

A támadó beszélt az élvezhető mislenyi futball elemeiről, hogy miért játszik rendre teltház előtt a csapat. Amikor csapatával feljutott az NB II-be, reggel fél hattól délután fél négyig egy gyárban dolgozott, és utána járt edzésre, erről az életmódról is szívesen megosztotta az élményeit.

Váradi Benedek

A litván bajnokság ezüstérmesétől igazolt a Trefl Sopothoz Váradi Benedek, a magyar válogatott kosarasa. A Büntetőnek elmesélte, olyan helyzetekbe került, amióta légiós, amilyenekbe még soha, de ezzel nincs probléma. Érintette a lengyel bajnokság stílusát, amely arra épül, hogy minden csapat a büntetőterület környékét próbálja foggal-körömmel védeni.

Érdekes tapasztalata, hogy a kosármeccsekre a klubok családcentrikus környezetet teremtenek, például a csarnok előtti ugráló várral várják a szurkolókat és azok gyerekeit.

Váradi az olvasás fontosságáról és a formálódó magyar válogatottról is elmondta a gondolatait.

Lang Ádám

A lábközépcsont-törés miatt nincs veszélyben az Eb-szereplése, az élsporthoz egyébként is hozzátartozik a fájdalom, mondja Lang Ádám, a válogatott belső védője.

A győztes mentalitásról pedig így vélekedik: „mindig küzdöttem, a pályán és azon kívül is, amikor gyerekként kimentem focizni a grundra, szintén. Győzni akartam, megtettem érte mindent. A bensőmből jött, valószínűleg a kiutat láttam a futballban a helyzetemből, a gyerekkori frusztrációimat is levezethettem így. Már akkor elhatároztam, mindent a futballba fektetek bele, addig hajtom magam, míg bele nem pusztulok. Azt pedig élveztem, hogy jó vagyok benne.”

A futballista vallja, Marco Rossira volt szükség, hogy megváltozzon a hozzáállás a válogatottnál, az áldozatvállalás mértékét, a fejlődésbe vetett hitet tekintve.

„Marco Rossi azt táplálta belénk, hogy higgyük el, jók vagyunk. El kellett sajátítanunk a mentalitást, hogy ha baj van, meg tudjuk rázni magunkat, menjünk tovább, ezért tudtunk sokszor vesztes állásból is visszakapaszkodni.”

Visszatekintett a Koszovó elleni gólpasszára, a 2020-as Eb-re és azt is elmondta a Büntetőnek, miért nem visz előre a sok agyalás a múltbeli hibákon.

Hogyan készül mentálisan a válogatott, és miért nem fél már egyáltalán a papíron erősebb ellenfelektől? Válaszok Lang Ádámtól!

Kővári Péter, Jakab Gergő

A páros a Corvinus Egyetemen ismerkedett meg, az útjuk pedig immár egy irányba vezet: néhány évvel ezelőtt elkezdtek fejleszteni egy vadonatúj futball-labdát 6-8 éves gyerekeknek. Tigre névre keresztelték.

„Azt láttuk, hogy a legkisebb, öt-hét éves korosztály számára nincs ideális méretű, súlyú labda, amivel el lehet kezdeni a játék tanítását. Ebben a korban gumilabdával, szivacslabdával játszanak a srácok, és persze a 3-as méretű futball-labdával. Ám egy ötéves óvodásnak a gumi- és a szivacslabda túl könnyű, elszáll, egy 3-as labda viszont arányait tekintve akkora, mint nekünk felnőtteknek a fitneszlabda.”

Hatalmas változást tapasztaltak a Tigrét használó MTK-s preakadémisták játékában, és az adatok is ezt mutatták. A kevésbé pattogó, testmérethez igazított labdával 10 perces meccseken 1 percet nőtt az aktív játékidő, ami óriási dolog, hiszen ennyivel több időt tölthettek el a labdaátvétel, egy csel, egy lövés fejlesztésével a focista palánták. A játékosok a megszokottnál korábban kezdtek el passzolni a csapattársaknak a Tigrével.

A fejlesztésről, a tapasztalatokról a két „feltalálóval” beszélgettünk a Büntetőn.

Kovács Kálmán

Hogyan kellene precízen focizni tanítani a gyerekeket a suliban, milyen tantervre lenne szükség ehhez – az MLSZ hozzájárulásával? Erről is vallott nekünk Kovács Kálmán, a Honvéd és a magyar válogatott korábbi csillaga, aki ma egy budapesti középiskolában testnevelőtanár, mellette az Ikarusnál a tehetséggondozásért felel.

A pályafutása után a Honvéd akadémiáján túlképzettnek nyilvánították, Franciaországban, ahol korábban futballozott, nem szeretett volna dolgozni, mert itthon érzi jól magát. A Honvédnál szerinte identitásprobléma van, az akadémia, és a felnőtt csapat mintha egymástól elkülönülve működne.

Kovács Kálmán a volt tréneréről, az Auxerre-t 44 éven át vezető legendás Guy Roux-ról is elárult néhány kulisszatitkot, a magyar válogatottat pedig továbbjutónak jelölte meg az Eb-n.