Ha Casemiro gyerekként rosszkor teszi fel a kezét, soha nem válik klasszis védekező középpályássá

Időnként egészen apró dolgok választják el a világhírnévtől a sportolókat, egy-egy mozdulatukon múlik, hogy milyen karriert fognak befutni. A brazil Casemiro esetében arról van szó, hogy gyermekkorában feltette a kezét egy kérdés alkalmával, ami eldöntötte, hogy a világ egyik legjobb védekező középpályása lesz belőle.

Carlos Henrique Casimiro (igen, Casimiro a hivatalos neve) a Sao Paulo melletti Sao José dos Camposban született, igen szegény családban. Ötéves volt, amikor apja elhagyta őket, édesanyja tartotta el őt és testvéreit, nehéz körülmények között éltek. Casemiro visszaemlékezéseiből kiderül, hogy a boltban mindig gyümölcsjoghurtot szeretett volna enni, de édesanyja nem engedte, mert nem telt rá.

Már gyerekként erős fizikumúnak számított, és ezért az egymás közötti meccseken mindig csatárt játszott. Úgy érezte, eljött az ideje, hogy bekerüljön a Sao Paulo FC korosztályos csapatába. Ehhez előbb a világszerte ismert klub egyik fiókakadémiáján kellett megállnia a helyét. El is ment egy válogatóra, ahol 300 gyerek vett részt, de közülük csak 50 srácot választottak ki az edzők.

„Emlékszem, amikor az edzők megkérték a kapusokat, hogy tegyék fel a kezüket, hárman jelentkeztek. Amikor arról kérdeztek minket, ki játszik csatárként, legalább 40 kéz felemelkedett, én meg azt mondtam magamnak, hú, itt óriási versengés lesz, inkább nem leszek csatár. Aztán ugyanez lejátszódott, amikor azt kérdezték, kik a középpályások, nagyjából 50-en jelentkeztek. Végül az edző azt kérte, tegyék fel a kezüket a védekező középpályások. Hét-nyolc kezet láttam, és azt mondtam: oké, akkor védekező középpályás leszek” – nyilatkozta évekkel ezelőtt a Movistarnak.

A felnőtt Casemiro munkamorálja sokak számára ismert, Zinédine Zidane a többi között ezért is tette be a Real Madridba, ám a brazil játékos már kicsiként is teljes erővel hajtott az edzéseken.

(Forrás: Marca)

Ám az edzők sokáig arról győzködték, hogy a felépítése alapján tényleg csatárt kellene játszania, ahogy korábban a cimboráival a grundon.

„Én viszont ragaszkodtam hozzá, hogy védekező középpályás vagyok. Így kezdődött minden.”

Carlao dögrováson

Megkapta a Carlao becenevet, pazarul teljesített, és átkerült a Sao Paulo FC akadémiájára. A pályafutását majdnem kettétörte egy súlyos betegség, 14 évesen megfertőződött hepatitisszel.

„Épp visszatértem Sao Paulóba, amikor megbetegedtem. Nagyon ideges voltam, mert sokáig nem edzhettem. Sokan próbáltak megnyugtatni, de egy ponton azon morfondíroztam, hogy abbahagyom a futballt” – nyilatkozta utóbb. Nem csoda, hogy kiégett a hosszú várakozásban: a hepatitisz miatt három hónapig nem játszhatott mérkőzést, és még csak nem is edzhetett. Végül meggyógyult, és folytathatta a futballt.

18 évesen már bemutatkozhatott a Sao Paulo FC első csapatában – természetesen védekező középpályásként.

Majd jött a Real Madrid Castilla, végül a Real felnőttcsapata – egy portói kitérővel –, öt Bajnokok Ligája-trófea, három bajnoki cím, a brazil válogatottal pedig a Copa América-siker. Ma a Manchester United játékosa, a tökéletes védekező középpályás prototípusa, ő is pontosan tudja, milyen jól döntött, hogy nem a csatároknál tette fel a kezét gyerekkorában.

Ki mást választana kedvencének egy játékos, aki kicsiként a kapu előtt játszott, később pedig a pálya tengelyében, hátrébb, mint egy olyan hőst, aki csatárként kezdett, és a középpályán végezte.

„A középpályások közül gyerekkoromban Zidane-ért rajongtam, de a Manchester Unitednél Paul Scholes volt a kedvencem. Azt szerettem ebben a kis emberben, hogy bár nem volt túl nagy darab, de kőkeményen és tisztán futballozott” – nyilatkozta tavaly az MUTV-nek, amikor Angliába igazolt.

Scholes a United utánpótlásában támadót játszott, sőt, profi pályája elején is csatárként játszatták, és csak később vonták hátrébb a középpályára, ahol védekező és irányító feladatot is ellátott – nem akármilyen színvonalon.

Kiemelt fotó: Marca