Ha csak egy versenyszámot nézel meg, ez legyen – olimpia és innováció

Általában hajlamosak vagyunk és szeretünk mindent első gyerekkori élményeinkhez viszonyítani, nézzük ezért most az 1984-es szarajevói játékokat, amely a mából nézve már a hőskornak tűnik a versenyek lebonyolítása és a televíziós közvetítések alapján. Ekkor mindössze 10 sportág és 39 versenyszám alkotta a programot, ellenben az már óriási előrelépésnek számított, hogy 49 ország 1272 versenyzővel képviseltette magát – megjelent többek között Szenegál és Puerto Rico.

Csökkentette viszont az izgalmakat, hogy női gyorskorcsolyázásban és bobban az NDK az összes arany- és ezüstérmet letarolta. De vegyük szemügyre közelebbről is az eseményeket, hogy megértsük, a mai világban milyen szinten lenne nézhetetlen, amit nem is olyan régen még tátott szájjal bámultunk végig.

Ember az erdőben

Az egyik legfőbb jellemvonás például, hogy számok elsöprő többségében egyéni indítást láttunk, a versenyzők így nem egymással, hanem a pályával és/vagy az órával küzdöttek elsősorban. A mezőnyből a mostani világból nézve kiemelkednek olyan látványsportok, mint a síugrás vagy az alpesi sí. Érdemes belenézni, hol tartott például a sífutás, amelyben ekkor még csak a lassabb, – a korcsolyázó mozgás, vagyis a szabad stílus megszületésével – klasszikusnak elnevezett stílusban versenyeztek. Miután az erdőben elhelyezett kamerák száma töredéke volt a mostaninak, egy félórás közvetítés alatt körülbelül annyit láttuk a sportolókat, mint az alábbi két percben. (A többi műsoridőt az erdő látványa tette ki, illetve annak sportolónak a neve és részideje, akire éppen vártunk.) A főszereplő a finn Marja-Liisa Hämäläinen, aki a nőknél mindhárom egyéni szám aranyát megnyerte.

https://www.youtube.com/watch?v=K0Jsu8LD3u0

A sílövészet forradalma

A 21. századhoz képest sehol sem tartott a nyolcvanas években a sílövészet, amelyet mindössze három versenyszám alkotott, és kizárólag a férfiak versenyeztek benne. A tömegrajtos és az üldözéses szám hiányában csak a váltóban tükrözte a befutási sorrend a végeredményt – meghozva a Szovjetunió győzelmét.

Az ezredfordulóhoz közeledve viszont ez lett az a sportág, amely az említett új számokkal és a nők részvételével olyan nézettségre és bevételre tett szert, hogy a nemzetközi szövetség a költségvetéséből rendszeresen utaztatta rangos versenyekre a sílövészet „fejlődő országait”, így a magyarokat is.

A jégkorongtorna megújítása

A bob vagy a szánkó hasonlított a legjobban a mai önmagára, meg természetesen a jégkorong, bár utóbbit négy évtizede a lebonyolítással még sikerült megfosztani a drámáitól. A nyolcvanas években ugyanis még körmérkőzést vívtak a csapatok az aranyért, egészen 1992-ig kellett várnunk arra, hogy olimpiai döntőt lássunk – ehhez méltóan Kanada és a szovjet utódállamokat tömörítő FÁK között.

1998-ban megjelent az olimpián a női jégkorong, de az igazi forradalmat az NHL csillagainak feltűnése jelentette, élükön Wayne Gretzkyvel és Jaromír Jágrral. Végül azonban nem a támadójáték, hanem a védekezés hozott aranyat Csehországnak az oroszok elleni 1–0-ra megnyert fináléban.

https://www.youtube.com/watch?v=gkfKdnkvdmw

Ilyen lett a téli olimpia a 21. századra

Bár az NHL-csillagokat joggal hiányolhatjuk Pekingből, az összképet nézve szinte rá sem ismerni már a téli olimpiákra a múlt század végéhez képest. (És nemcsak azért, mert eltűnt a hó.) Pekingben 15 sportágban és 91 versenyszámban hirdetnek győztest, 91 nemzetből közel 3000 sportolót látunk, de ezeknél is sokkal fontosabbak a valódi 21. századi elemek. Lenyűgöző fejlődésen mentek át a hagyományos sportágak is, a sífutás például az említett új számok mellett olyan események dobták fel, mint a sprint, amelyek gyakran egy helyről végignézhetőek a lelátón.

https://www.youtube.com/watch?v=HIkp3LIAqvs

Téli videojátékok

Magyar szempontból persze az igazi előrelépést a rövid pályás gyorskorcsolya megszületése és műsorra tűzése hozta, különösen úgy, hogy az 1992-es premierhez képest idén már a négy helyett kilenc számot láthatunk, rendre magyar éremesélyekkel. Azt pedig részleteznünk sem kell, a közös rajtok, előzések, ütközések milyen vonzerőt jelentenek – ezt még az állandó videózás és az igazságérzetünket sértő ítéletek sem tudják teljesen lerombolni.

https://www.youtube.com/watch?v=Ic3_FVFK2jk

Hagyomány és innováció

A 21. századi téli olimpiák már elképzelhetetlenek a tévéközvetítésre termett curling, a teljesen őrültségnek tűnő szkeleton, azaz a fejjel lefelé való „szánkózás” vagy éppen a tizenegy számból álló hódeszkázás (snowboard) nélkül. Új dimenziót jelent manapság a freestyle sízés, ha úgy tetszik, a síakrobatika, amely többek között olyan versenyszámokkal tudja megszólítani a 21. század gyermekeit, mint a félcső.

De ha csak egyetlen versenyszámot kellene ajánlanunk a téli sportokkal most ismerkedők számára az egész olimpia műsoráról, az a síkrossz lenne, amely egyesíti magában mindazokat az értékeket, amelyeket korábban felsoroltunk. Benne van a hagyomány, azaz a klasszikus alpesi sí elemei, illetve benne van az újítás, az egymás ellen versenyzés öröme is. Lebilincselő minden korosztálynak.

https://www.youtube.com/watch?v=tqgsv_im2DA