Haaland és a többiek, avagy a zsenik közt a legzseniálisabbnak jár az Év játékosa cím Angliában  – vélemény

Ez az a kérdés persze, amire objektíven képtelenség felelni, elvégre többet ér-e Erling Haaland harminchat gólja Harry Kane huszonnyolcánál úgy, hogy a norvég a meccseit rendre uraló, a mérkőzések nagy részét az ellenfél támadóharmadában, vagy annak tizenhatosán belül töltő, folyamatosan a kaput ostromló, a legtöbb helyzetet kialakító és a legmagasabb xG-t produkáló csapatban futballozik, miközben az angol válogatott csapatkapitánya az utóbbi tíz év leggyengébb teljesítményét nyújtó, a helyzetek minősége alapján várható gólok számában a Citytől hússzal elmaradó, sokkal ritkábban és kevésbé veszélyesen támadó, a labdát a tizenhatoson belülre éves szinten 120-szal kevesebbszer bejátszó Spursben igyekszik minél többször bevenni a kaput? 

Többet ér-e Kevin De Bruyne a kanadai táblázaton elért huszonhárom pontja (hét gól, tizenhat gólpassz) Martin Ödegaard huszonkettőjénél (tizenöt gól, hét gólpassz)? De Bruyne tizenhat asszisztja a norvég hétjénél? Miközben a City karmesterének a világ jelenlegi legfélelmetesebb gólgépét kell kiszolgálnia, míg Ödegaard-nak azt a Gabriel Jesust például, aki briliáns mezőnyjátéka és különleges képességei ellenére a befejezéseket tekintve korántsem olyan fenomenális. De említhetnénk Bukayo Sakát Ödegaard helyett, aki elsőként ért el a szezonban dupla duplát, és jár tizenhárom gólnál, valamint tizenegy asszisztnál az utolsó forduló előtt. Ekképpen akkor előrébb rangsorolandó De Bruynénél és Ödegaard-nál is? Legfeljebb Haaland versenyezhet vele?

A Spanyolországból 2022 januárjában hazatérő Kieran Trippier a Bajnokok Ligája-szereplést kiharcoló Newcastle-nek volt a kulcsembere a szezonban a határozott védőmunkájával (73 tisztázás, 41 megelőző szerelés), valamint az annál is bámulatosabb támadójátékával (110 helyzetet teremtett, 388-szor tette középre a labdát, adott hét gólpasszt). Mindemellett vezére volt a szezon egyik meglepetéscsapatának; mert bár azt tudtuk, hogy már az idén jó lesz a Newcastle, azt aligha, hogy ennyire. Ennek ellenére az, hogy ő legyen az idény legjobbja, elég erős lenne…

A Manchester United az egész szezonban küszködött a befejezésekkel, 52 góljánál csak a Villa szerzett kevesebbet a tabella első tíz helyezettjéből, már csak ezért is volt fontos, hogy legyen legalább egy gólvágója, amely szerepet magára vállalta a tizenhatot hintő Marcus Rashford. Négyszer szerzett három pontot érő győztes gólt, de a mezőnyben is művelt csodaszép dolgokat, a United támadói közül egyedül futballozott igazán veszélyesen. Valamennyi sorozatot tekintve 29 találatot jegyez, annál többet utoljára Robin van Persie ért el United-mezben (a 2012–2013-as szezonban). És hol tartana már, ha valamivel gólérzékenyebb az utolsó kilenc bajnokiján? Azokon kétszer talált csak be, bár az egész szezonra vetítve majdnem hárommal felülrúgja az xG-jét. 

Harry Kane majdnem nyolccal, és ha azt állítjuk, Rashford játéka és góljai elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy a United az első négyben zárjon, mit mondjunk Kane Spursre gyakorolt hatásáról!? A rendszeresen visszalépő, így a társaknak 56 helyzetet kialakító center idén a gólpasszok számában elmaradt a korábbiaktól (az előző idényben kilenc, azt megelőzőben 14 asszisztot jegyzett, idén háromnál jár), de ez aligha csak rajta, sokkal inkább a társak harmatos teljesítményén múlt (Szon és Kulusevski formáját sem lehet ugyebár összehasonlítani a tavalyival). A nagy kérdés, meg tudja-e tartani a londoni egylet, illetve milyen áron? Jövőre lejár a szerződése, ha addig nem hosszabbít, ingyen mehet akkor, minthogy pedig a Manchester United, a Bayern és a PSG is centert keres, most még lehetne érte szép pénzt kapni. Kane döntésével egyetemben az is kiderül, mennyire gondolja komolyan megdönteni Alan Shearer 260 gólt számláló Premier League-rekordját – ha marad Angliában, azt azt jelenti, nagyon is. 49-cel marad el tőle, három szezon alatt bizonyosan ledolgozhatja. Szóval bár Kane megkoronázása sem lenne érdemtelen – a 2020-2021-es idényben járt volna neki igazából a cím, amikor 23 góllal és 14 assziszttal zárt, de a bajnokcsapatból Rúben Dias kapta –, nyilván a két pazarul teljesítő klub, a Manchester City és az Arsenal valamelyik jelöltje végez majd az élen. Joggal. A kérdés tehát úgy szól: De Bruyne, Haaland, Ödegaard vagy Saka?

(Forrás: The Athletic)

Szerintem Haaland nyer, és ha így lesz, aligha lehet kifogásunk ellene.

Ha góltermését kiterjesztjük a Premier League-en túlra, 52-nél tart, az elég messzire visszanyúló angol futballtörténelemben mindössze egy ember akadt, aki ezt egy idényen belül felül tudta múlni: az Everton 1920-as évekbeli csodacsatára, Dixie Dean, a maga 63 góljával. Ami igazán félelmetes, hogy Haaland lehet még ennél is jobb. Elvégre ebben a szezonban is fejlődött: már most kifinomultabb az első érintése, pontosabb a passzjátéka, mint volt az idény elején, alighanem tovább javul a fejjátéka, ennél is ragyogóbb arányban váltja gólra helyzeteit, de hát azzal, hogy technikai zsenik közt futballozhat, egy briliáns edző irányításával, prognosztizálható volt, hogy még prímább futballistává válik. 

Persze a vetélytársai is azok. De Bruyne valami félelmetes játékot produkálva döntötte el az Arsenal elleni, április 26-i csúcsrangadót, egyszersmind a bajnoki címet is; Ödegaard és Saka az ágyúsok szezonvégi besüléséig a pálya jobb oldalán kedvére bolondította meg a riválisok szinte mindegyikét, alakította ki és váltotta nagy számban gólra a helyzeteket.

Nekik is járna valahol az elismerésből, de hát azt egy ilyen szezon után nem lehet nem a norvég vikingnek adni.

Kiemelt fotó: The Athletic