Harc a vb-szereplésért – ki utazzon Katarba Anglia belső védői közül?
Megőrzi-e válogatottbeli helyét a klubcsapatában jobbára csak tartalék Harry Maguire? A mutatott formában bízva inkább, beválogatja-e Gareth Southgate az Everton védelméből nehezen bevehető erődöt formáló Conor Coadyt és James Tarkowskit? Elutazhat-e Katarba a sokszor bizonytalan Tyrone Mings, illetve az Olaszországban jól teljesítő Chris Smalling–Fikayo Tomori duó? Vagy jöjjenek a fiatalok, Ben White és Marc Guéhi? A világbajnokságra készülő Anglia belső védőit vettük sorba.
Egy éve nyáron még kőbe vésettnek tűnt, hogy a háromoroszlánosok két belső védője John Stones és Harry Maguire, immár azonban korántsem ilyen egyértelmű a választás. Maradva a két manchesterinél: a Cityben futballozó Stones hajlítójával bajlódva volt kénytelen az ősz egy részét kihagyni, bár legutóbb, a Leicester City ellen végigjátszhatta a mérkőzést – jobbhátvédként, csak hogy véletlenül se mondhassa megnyugvással Gareth Southgate szövetségi kapitány: egy legalább megvan.
Válogatottbeli társát, Kyle Walkert pótolva szerepelt amúgy Stones a számára valamelyest idegen poszton, de ha már Walker, kezdjük az alapkérdéssel: Katarban a tavalyi Eb-n jellemzően alkalmazott két, vagy az NL-ben kipróbált háromvédős játékrendszert részesíti előnyben a kapitány? Minthogy piszok erős támadópotenciál rejtezik az angol válogatottban, nyilvánvalóan a kétvédős formáció mellett kellene letennie a garast – bár a támadószellem nem a játékrendszeren múlik, egy embert mégiscsak elölről vesz el ez az alakzat –, annál is inkább, mert az angol védők többsége ezt játssza, hovatovább ebben a játékrendszerben cseperedett, ismerve azonban Southgate óvatosságát, pragmatizmusát, megfontoltságát (magyarán: betojiságát), könnyen három lehet a kívánatos kettőből.
Gareth Southgate-nek nem lesz könnyű feladata a végleges keret kialakításakor. Fotó: Getty ImagesNa szóval: ha Stones sérüléséből felépülve újra zúz, helye biztosnak tetszik, Maguire-é korántsem, minthogy formahanyatlás és sérülés miatt az idén háromszor kezdett mindössze a Premier League-ben. „Akkor is minek?” – tehetik fel a kérdést a Unitedért rajongók az első két fellépésére gondolva, amikor a még alakuló MU Maguire horrorshow-ja közepette a Brightontól és a Brentfordtól is vereséget szenvedett. Raphael Varane és Victor Lindelöf hiányában az elmúlt hétvégén a West Ham United ellen újra szerepet kapott, és bár a clean sheet a javára válik, helyezkedése, passzjátéka továbbra is bizonytalan, a párbajokban sokszor alulmarad, szerelési kísérletei ritkán sikeresek.
De ki játsszon akkor Stones mellett? Ott van mindjárt a védekezést tekintve alaposan magára találó Everton duója, Conor Coady és James Tarkowski. Az előző szezonban a gólokat még halomszám nyelő liverpooliak (66 kapott góllal zártak) a két nyári szerzeménnyel kapujuk elé betonfalat húztak, az idei 12 beszedett gólnál csak három egylet (az Arsenal, a Manchester City és a Newcastle United) büszkélkedhet kevesebbel. Tarkowski blokkolt a legtöbbször a PL-ben (kétszer annyit, mint a második Ben Mee), labdaszerzésben a második legjobb, a tisztázások számában a harmadik, légipárbajait döntő többségében megnyeri. Szuper agresszív, fizikailag roppant erős, a játékot jól olvasó, megfelelően helyezkedő Coadyval nagyszerűen kiegészítik egymást. Felállhat-e azonban Anglia a Coady–Tarkowski védőpárossal? Aligha. Ahhoz nem elég fancy a két név, és azért hiányosságok is akadnak: futóversenyben aligha kerekednének felül, a nyomás alatti passzjátékuk szintén hagy kívánnivalót maga után. „A szurkolók joggal emlegetik ezt a kettőst – véli ugyanakkor Frank Lampard. – Tarky remekül teljesít, legalább annyira jól futballoznak, mint amennyire önfeláldozóan.”
James Tarkowski (balra), és Conor Coady (jobbra) egyaránt esélyes a katari szereplésre. Fotó: bt.comAz olaszországi különítmény ugyancsak lerakta névjegyét – kérdés, meghatja-e ez Southgate-et? A szeptemberi, olaszok és németek elleni Nemzetek Ligája-meccsekre meghívta Fikayo Tomorit, egy percre sem küldte azonban pályára. Azt a védőt, aki megbízhatóan játszotta végig az előző idényt az AC Milanban (a Napolival egyetemben a vörös-feketék kapták a legkevesebb gólt), bajnoki címhez segítve együttesét. Az első tízben volt a sikeres szereléseket tekintve, a honfitárs Chris Smalling pedig egyenesen az első a megnyert légipárbajok arányát vizsgálva. A római védő elöl is hasznos, az elmúlt szezonbeli három gólját már most hozta. Márpedig ha Southgate ragaszkodik a három belső védőhöz, Smalling adná magát: pontosan abban a szerkezetben futballozik José Mourinhónál.
Éppen a háromvédős rendszer érhet meghívót Eric Diernek (Tottenham Hotspur), aki kétségtelenül fejlődött Antonio Conte munkájának hála, de még mindig sokszor kikapcsol, helyezkedése korántsem tökéletes, nyomás alatt ő is zavarba hozható, hosszú labdái ugyanakkor egyre használhatóbbak, az ellenfél tizenhatosán belüli fejjátéka veszélyes (kétgólos már az idén). Ha Southgate fejében végképp megkövesedett a háromvédős gondolat, alighanem utazik. Tyrone Mings valószínűleg nem, jóllehet ballábas belső védőkben nem dúskálnak az angolok. Csak hát az Aston Villa labdarúgója nem sokkal magabiztosabb idén, mint klubja – meglehet, Unai Emeryvel nem csak a csapat, a 29 éves bekk is javul, az azonban késő lesz már ahhoz, hogy a kapitány kerettagként kezelje.
Van azonban még két fiatal, aki joggal remélhet vb-meghívót. Az egyikük Ben White, aki bár William Saliba érkezésével jobbhátvéddé vedlett, akár még profitálhat is a posztváltásból: ő lehet a Walker-féle Jolly Joker. Elkél az ilyen, minthogy a nyugodt szívvel bevethető jobbhátvédek száma erősen fogyatkozik: Reece James kiesett, az ugyancsak sérült Kyle Walker versenyt fut az idővel (beválogatható-e túl egy operáción úgy, hogy utoljára október 2-án lépett pályára?), Trent Alexander-Arnold védőmunkája vékonyka. White minden fodulóban kezdett a szárnyaló Arsenalban, van két gólpassza, már nem csak az a feladata támadásban, hogy bezárjon középre, és a 3–2–5-ös alakzatban biztosítson, hanem egyre bátrabban tör előre, létszámfölényt teremtve. Az Arsenal jelenlegi játéka amúgy is meglehetősen kreatív, igencsak mozgékony, elég jól illeszkedik ebbe a 25 éves védő.
A Chelsea-nevelés Marc Guéhi még csak 22 esztendős, immár azonban a második szezonban alapembere a feljövőben lévő Crystal Palace-nek. Patrick Vieira nagyon hisz benne, a 2017-ben U17-es világbajnok védő pedig meghálálja a bizalmat. Guéhi tudja, hogyan kell vb-t nyerni, még ha a felnőttek közt egészen más kihívást jelent is elhódítani a címet. Angliának – vb-elődöntővel és Eb-döntővel a tarsolyban – mi más lehet azonban a célja, mint hazavinni a serleget?
Ahhoz persze igencsak stabil védelemre lenne szükség, s nemhogy a kezdő, a keret összetétele sem látszik betonbiztosnak.
Kiemelt fotó: planetsport.com