Hatalmas ország, óriási lehetőségek, nagy lelkesedés, közepes eredmények, kis lépések – ez a kanadai futballbajnokság helyzete
A professzionális labdarúgás Kanadában még gyerekcipőben jár, hiszen a három legnagyobb klub az amerikai ligában, az MLS-ben szerepel. A helyi bajnokság a múltban igencsak viszontagságos körülmények között működött, a jelenlegi helyzet viszont stabil, ami megalapozza, hogy a jövő reményteljes legyen. A kanadaiak egyelőre nem is vágynak többre, hiszen a 2026-os világbajnokság (amelynek társrendezői lesznek) majd egy hatalmas lökést adhat a sportág fejlődésének.
Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa, azonban ehhez képest viszonylag alacsony az ott élők száma (37 millió lakos), amit tökéletesen bizonyít, hogy négy fő/km² a népsűrűség. A labdarúgás csupán a 21. században kezdte el meghódítani Kanadát, még úgy is, hogy az első feljegyzést 1859-ből eredeztetik, melyben a soccer kifejezés szerepel. 1880-ban már labdarúgó-szövetség is létezett az országban, majd az évszázad végéig sorban alakultak a csapatok és az állami szövetségek. A nemzeti szövetség elődje, a Dominion of Canada Football Association (DCFA) 1910-ben jött létre, két évvel később lett a FIFA tagja. 1926-ra megszervezték az országos bajnokságot, mely National Soccer League néven indult, ám mivel a brit mintához hasonlóan szerették volna meghagyni amatőr szinten a bajnokságukat, így a DCFA kilépett a FIFA égisze alól. 1946-ban a szövetségen belüli viták oda vezettek, hogy újjászerveződött a szervezet, amely előbb 1948-ban ismét a FIFA tagja lett, majd 1952-ben hivatalosan is megváltoztatta nevét (Canadian Soccer Football Association – CSFA), majd nem sokkal később ennek egyszerűsített verziójaként Canadian Soccer Association (CSA) lett a végleges megoldás.
Ezt követően folyamatosan voltak próbálkozások egy országos bajnokság létrehozására, de ez sokáig csak az állami ligák győztesei közti minitorna formájában tudták megvalósítani. Ezt követte a Canadian Professional Soccer League (CPSL) 1983-as megalakulása, majd rövid időn belüli halála is, mert nem találtak kellő számú klubot egy profi bajnokság életben tartásához. Aztán 1987-ben megkezdte működését a Canadian Soccer League (CSL), nyolc félprofi csapattal. Azonban az amerikaiak sokkalta jobb lehetőséggel csábították a szomszédos ország legjobbjait az American Professional Soccer League (APSL) berkeibe, és a Vancouver 86ers és a Montreal Impact 1992-be „átigazolása” azt jelentette, hogy a CSL kénytelen volt beszüntetni működését.
A megmaradó csapatok csatlakoztak a National Soccer League-hez (NSL), az ország legrégebb óta létező és egyetlen kizárólag kanadai félprofi ligájához, mely ezután felvette a Canadian National Soccer League (CNSL) nevet. Hosszas viták jellemezték a következő éveket, majd 1998-ban végül sikerült megegyezniük az állami ligáknak, létrejött a Canadian Professional Soccer League (CPSL), annak reményében, hogy égisze alatt a regionális divíziók bajnokai rájátszás formájában versenyeznének az országos bajnoki címért.
A 21. század elhozta a lendületet, ugyanis 2000-ben a liga televíziós szerződést kötött a Rogers TV-vel, ami jelentős szponzori szerződéseket jelentett a csapatok számára. Időközben a bajnokság létszáma 14 csapatra bővült, ami úgy tűnt, hogy a fejlődést is elősegítheti, mert a csapatok mögött az amerikai klubokkal kötött partneri kapcsolatok is esélyteremtési céllal jöttek létre.
2006-ban teljes átalakítást végeztek a vezetés szintjén, visszatértek a Canadian Soccer League (CSL) névhez, hogy megalapozzák a 2009-ben megtörtént csatlakozást a nemzeti szövetséghez, mint az ország első számú bajnoksága, melyet a CSA is elismer. Ez megnyitotta az utat a CSL előtt, hogy létrehozza azt a fejlesztési rendszert, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsák az utat a tartományi amatőr csúcsszint és az MLS/USL között.
Egy új, teljesen professzionális kanadai labdarúgó-bajnokságról először 2013 júniusában jelentek meg nyilvános hírek, melyben több félprofi klub tulajdonosának neve is szerepelt, mint befektető. Végül csak 2016-ban nyújtották be a tervezetet a Canadian Premier League-ről, melyet a Kanadai Labdarúgó-szövetség is jóváhagyott. Ezután megkezdődtek a szervezési munkák, hogy a korábbi próbálkozások hibáit elkerülve, csak olyan klubot részvételét engedélyezzék, melyek minden alapfeltételnek megfelelnek. Ezek jelenleg is visszaköszönnek, mikor is a már hat szezon óta nagyon meggyőzőn működő CPL esetében szóba került a bővítés lehetősége, melyről Mark Noonan a liga komisszárja nyilatkozott:
„Nagyon megfontoltak vagyunk, kellő időt szánunk a bővítésre. Számos befektető és közösség érdeklődik, és úgy gondolom, hogy a következő évtizedben megduplázzuk a létszámot. Tanultunk a múltban elkövetett hibáinkból. Ha nincsenek meg a megfelelő feltételek a sikerhez, mint például a megfelelő tulajdonos, a megfelelő létesítmények, a közösségi támogatás vagy a megfelelő szurkolói háttér, akkor nem leszel sikeres.”
Nehéz lenne vitatkozni ezzel az állítással, mert az elődök legfőbb hibái közé tartozott, hogy túl gyorsan akartak növekedni. Ráadásul az sem segítette a projekt helyzetét, hogy az ott szereplő csapatok sokszor egy-két kontinentális szinten nagy nevű sztár megszerzéséből akartak népszerűséget kovácsolni. Ezzel szemben a jelenlegi felfogás más, jóval reálisabban látják a liga helyzetét, úgy tekintenek magukra, mint a szomszédos MLS és a USL egyik nevelőbajnoksága, előszobája.
„Mindent megfontolunk, hogy javítsuk a liga színvonalát, megítélését. Nem fogunk holnap elmenni és megvenni Lionel Messit. De valójában az, hogy Észak-Amerikában van, mindannyiunknak segít a sportág ismertségének növelésében. Mi inkább a játékosok fejlesztésére összpontosítunk. Létrehoztunk egy kivételes fiatal tehetségekre vonatkozó szabályt, amely lehetővé teszi a klubok számára, hogy 18 év alattiakat igazoljanak, anélkül, hogy beleszámítanának a korlátozott bérkeretbe. Ez biztosítja, hogy a legtehetségesebb fiatalok lehetőséget kapjanak”
– jegyezte meg Noonan.
Egyelőre csupán nyolc klub alkotja a ligát, melyben a kezdetekhez képest egy év után beugrott még az Atlético Ottawa, majd az FC Edmontont tavaly leváltotta az FC Vancouver, mely biztosabb háttérrel rendelkezik. A következő években a válogatás lehetősége is fennáll majd, mert St. John’s, Moncton, Laval, Quebec City és Kitchener-Waterloo is jelezte érdeklődését a szereplés iránt, miközben a liga szeretne terjeszkedni Niagara, Durham, Mississauga, Regina, Saskatoon és Kelowna, valamint a Fraser-völgy területén is, hogy az országos bajnokság tényleg minél nagyobb területet lefoglaljon. Hogy ez mennyire megvalósítható, arra majd csak a következő években kapunk választ. Az sem elhanyagolható szempont, hogy 2026-ban világbajnoki mérkőzéseket rendeznek az országban, s ezek megalapozhatják, hogy a gyermekcipőben járó professzionális futball szintet léphessen a jövőben.
Kiemelt kép: Canadian Premier League
Szerző
