Havasi Zsolt: „Mindig lenyűgözött az, ha valaki nagy nyomás alatt képes időt és teret teremteni magának” – évzáró körkérdések 2021

– Milyen sportágat, sportágakat preferálsz, hogyan kötődsz ezekhez, mióta?

– A labdarúgás hétéves korom óta életem szerves része. Játékosként NB III-ig vittem, ezzel nagyjából ki is hoztam a bennem, s a helyzetemben lévő maximumot. Jelenleg a BLASZ III-ban rúgom a pettyest – több-kevesebb sikerrel. Edzősködöm is egy budapesti egyesület 2010 születésű csapatánál.

Emellett agilityzem. Aki nem ismerné: egy kutyával rohansz együtt, miközben mutogatsz, beszélsz hozzá, az állat pedig jó esetben a megfelelő akadályokat a megfelelő sorrendben és módon teljesíti.

– Mi volt számodra 2021 legfontosabb pozitív vagy negatív mozzanata a kedvelt sportágadban?

– Őszinte leszek: képtelen vagyok egy naptári év történéseit annyira részletesen fejben tartani, hogy abból válogatni tudjak. Máshonnan közelítenék, ha már a mozzanat szó előkerült. Luka Modric megmozdulása a Real Sociedad elleni, decemberi LaLiga-mérkőzésen nagyon megmaradt bennem. A horvát a saját tizenhatosának vonalán egyetlen testcsellel, s egy finom labdaérintéssel nemcsak szabad területre jutatta magát és a labdát, de majdnem ugyanabban a ritmusban egy ellentámadást is elindított, amely lövéssel ért véget. Mindig is lenyűgözött az, ha valaki nagy nyomás alatt képes időt és teret teremteni magának, és egy mozdulattal a nehézségből előnyt létrehozni.

– A te szemedben ki volt az év sportolója vagy az év sportban/sport körül dolgozó személye és miért? 

– Rényi Pál Dániel Győzelmi kényszer című könyvét emelném ki. Ebben az évben a korábbiaktól eltérően többet foglalkoztam politikával, közélettel, s a foci is fontos számomra, így ez a könyv összekapcsolta a kellemeset a hasznossal. Azért is jó, mert nem akar több lenni annál, mint ami: összefüggéseket tár fel, személyeket, jellemeket, folyamatokat mutat be.

– Melyek voltak az év legkatartikusabb sportélményei számodra? 

– A dán labdarúgó-válogatott karakterének megnyilvánulása a 2021-es Európa-bajnokságon.

– Ki volt az év felfedezettje nálad és miért? 

– Teljesen össze-vissza követem a nemzetközi labdarúgást. Azt nézem, ami éppen valamiért felkelti a figyelmen. Az Inter játéka Conte, s most Inzaghi alatt is ebbe a kategóriába tartozik. Így Nicolò Barella játékát élvezettel figyelem: nyomástűrés, intelligencia, alázat.

– Milyen bajnokságokat követsz kiemelt figyelemmel – akár azon túl is, hogy melyikről írsz szívesen? Mit vársz ezeknek a ligáknak a tavaszától? Mi az, amire külön érdemes lesz szerinted figyelni? 

– Leginkább a LaLigát követem. Két dolog érdekel: tud-e középtávon egyenletes teljesítményt nyújtani az Atlético Madrid, illetve, hogy Vinícius tudja-e egy teljes idényen keresztül állandósítani a jelenlegi, kiemelkedő formáját.

– Hogyan látod a sportmédia jelenlegi trendjeit? 

– Örülnék, ha a magyar sportmédia közegében (szerkesztők, újságírók esetében egyaránt) jellemzőbb lenne az alaposság, az odafigyelés, az igényesség. Hogy cél legyen minőségi és (lehetőleg) objektív anyagot kiadni, leadni, közölni.

– Ha a Büntető olvasóinak önmagadat nem a sporton keresztül kéne elbeszélned, mit mondanál, hogyan ismerhetnek rád? 

– Egy ember, aki a sport mellett a legtöbb idejét a mentett, keverék kutyájával tölti. Séták, túrák, és persze a fent említett agility formájában.

– Ha csak egy cikkedet ajánlhatnád valakinek az oldalról, melyik lenne az és miért?  

– László Dávid: Futballintelligencia és teljesítmény.

– Mit üzennél a Büntető olvasóinak?

– Küldjenek pénzt, mert kell a kutyának télre Pomppa ruha, de nagyon drága. A viccet félretéve: kellemes ünnepeket!