Hazájában másodhegedűs volt, a világ másik végén főszereplő lett

A dinamikusan fejlődő mexikói bajnokság (Liga MX) legjobb csapatai közt az elmúlt években már a Deportivo Toluca is helyet követelt magának, amely az argentin Antonio Mohamed vezetésével 2025-ben a Clausurát és az Aperturát is megnyerte.

Ezekben a sikerekben nélkülözhetetlen szerepet vállalt a csapat portugál csatára, Paulinho, aki az elmúlt másfél évben 68 mérkőzésen 48 gólt szerzett a csapatban.

Lisszabonban csak Gyökeres árnyékáig jutott

Paulinho (Joao Paulo Dias Fernandes) 1992. november 9-én látta meg a napvilágot a Portugália északi részén fekvő Barcelosban. Kilencéves korától kezdve szülővárosában futballozott, közel két évtizeden keresztül mindvégig környékbeli csapatokat erősített, vagyis egyáltalán nem mozdult ki a megszokott környezetből – napjainkban mégis a világ egy másik, távoli szegletében ért el igazi áttörést.

Nevelőegyesülete a Santa Maria volt, amely színeiben a 2010–2011-es kiírásban debütált a harmadosztályban, majd eltöltött egy idényt a másodosztályú Trofense alkalmazásában, ahonnan Barcelos legnagyobb klubjához, a Gil Vicentéhez került. A Galos (a klub beceneve – kakasok) akkoriban még közel sem töltött be olyan meghatározó szerepet a portugál élvonalban, mint napjainkban, Paulinho első két ottani szezonjában a bennmaradásért küzdött, másodszor sikertelenül, így a következő két idényt a másodosztályban töltötte. Amíg Paulinho az élvonalban csak részfeladatokat kapott és idényenként egy-egy találatot vállalt, addig a másodosztályban is csak a középmezőnyben szerénykedő együttesből alaposan kiemelkedett, a 2016–2017-es szezonban 36 meccsen 19 gólig jutott.

Így aztán 2017 nyarán újabb szintlépést hajtott végre, amikor az ország negyedik számú csapatának tartott Sporting Bragához tette át székhelyét – maradva még mindig szülővárosa vonzáskörzetében. Paulinho Bragában is hamar letette a névjegyét, rögtön az első idényében házi gólkirály lett, 17 bajnoki találattal segítette Európa-liga-induláshoz a piros-fehéreket. Az utolsó teljes szezonjában meg sem állt 25 gólig, majd engedve a nagy klubok nyomásának, három és fél év után távozott az együttestől.

Paulinho 2021. február 1-jén akkori klubrekordot jelentő 16 millió euróért igazolt nagy reményekkel a Sporting CP-hez.

A lisszaboni klubnál újra együtt dolgozhatott a korábbi bragai edzőjével, Rúben Amorimmal, aki egy évvel őt megelőzően lépte meg ugyanezt a váltást. Egykori trénere bizalma ellenére a fővárosi óriásklubnál jobbára csak kiegészítő szerepet töltött be, sokszor csereként vetették be. Inkább a kisebb csapatok ellen tudott hatékony lenni, a fontosabb mérkőzéseken legfeljebb villanásai akadtak.

Paulinho 2021 decemberében mesterhármast lőtt egy Portimonense elleni bajnokin, 2022 szeptemberében pedig a BL-ben is eredményes volt a Tottenham Hotspur ellen, de például kiállították az FC Porto elleni 2022–2023-as ligakupa-döntőben. Három és fél szezon alatt a Porto ellen egyetlen alkalommal volt eredményes, a Benfica elleni városi rangadókon két gólig jutott, míg korábbi csapata, a Sporting Braga kapuját három különböző sorozatban összesen hatszor vette be.

Lisszabonban Gyökeres árnyékában is 21 gólig jutott a 2023–2024-es idényben (Forrás: sporting.pt)

A Sporting CP portugál bajnoki címével záruló 2023–2024-es idényben minden sorozatot figyelembe véve 21 gólig jutott, mellyel a csapat második legeredményesebb játékosa volt a 43 gólos Viktor Gyökeres mögött. Ekkor azonban a másodhegedűs szerepkörből való kitörés reményében elhagyta a klubot, és általános meglepetésre elfogadott egy sokkal jövedelmezőbb mexikói ajánlatot.

Háromból három gólkirályi cím

Az akkori híresztelések szerint a Deportivo Toluca a lisszaboni fizetésének a négyszeresét garantálta számára, így Paulinho boldogan írta alá a hároméves szerződését, hogy egy igazi ékszerdobozban játsszon. Bár alapvetően meglepetésnek számított a klubváltása, egyáltalán nem vehettük azt a levezetés állomásaként, sokkal inkább hasonlíthattuk az övét André-Pierre Gignac esetéhez, aki 2015-ben derült égből villámcsapásként szerződött Európából Mexikóba, és azóta ünnepelt klubikon lett belőle az UANL-nél.

Paulinho azonnal berúgta a Liga MX ajtaját és a 2024-es évi második bajnoki kiírásban (Apertura) 17 meccsen elért 13 találattal az alapszakasz gólkirályának bizonyult.

Csapata a második helyen zárta az első szakaszt, azonban a rájátszás negyeddöntőjében mindkétszer 2–0-ra kikapott a rekordbajnok Club Américától, így a vártnál korábban befejezte szereplését. Akkora fiaskó volt a csapat gyors kiesése, hogy a klubvezetés ezt követően megköszönte addigi edzője, a brazil Renato Paiva munkáját.

A 2025 első felében megtartott Clausurában a Toluca hárompontos előnnyel nyerte meg az alapszakaszt, miközben Paulinho megannyi fontos meccsen volt eredményes, 15 mérkőzésen 12 alkalommal vette be az ellenfelek kapuit – harmadmagával ismét ő lett a szakasz legeredményesebb játékosa. Ezúttal már a rájátszásban sem tudták megállítani a Tolucát, a döntőben a Club América legyőzésével hódította el az elsőséget. A klub másfél évtized elteltével lett újra bajnok hazájában.

A Deportivo nem lakott jól a sikertől, az elmúlt esztendő második felében lebonyolított Aperturában is legjobbnak bizonyult. Az alapszakasz végén szoros küzdelemben egy ponttal előzte meg az élen az UANL-t és kettővel a Cruz Azult. Paulinho 14 meccsen lőtt 12 góljával – újra két másik játékossal együtt – kaparintotta meg a gólkirályi címet, majd a rájátszásban újabb három alkalommal volt eredményes. A Toluca a fináléig három végig kiélezett párharcot vívott meg sikerrel: a negyeddöntőben az FC Juárezt egy góllal múlta felül, az elődöntőben a Sergio Ramosszal felálló CF Monterrey ellen csak jobb bajnokságbeli helyezésével ment tovább, a döntőben pedig tizenegyesrúgásokkal gyűrte le az UANL csapatát.

A Toluca egymás után két bajnoki címet nyert a Paivát váltó Antonio Mohameddel, melyből a Paulinho és a brazil Helinho által alkotott csatárduó oroszlánrészt vállalt a mindig domináns és eredményes játékával.

Paulinho előtt utoljára közel 80 éve fordult elő, hogy egymást követő két kiírásban a sikeresen címet védő bajnokcsapat adta volna a gólkirályt Mexikóban, őt megelőzően Adalberto „Dumbo” López volt egymás után kétszer a legjobb góllövő, miközben csapata, a Club León megnyerte az 1947–1948-as és az 1948–1949-es kiírásokat.

Paulinho három gólkirályi címet ünnepelhetett Mexikóban (Forrás: soyfutbol.com)

Házhoz jön a válogatott

Paulinho 2020-ban már kapott lehetőséget a portugál válogatottban, akkor három mérkőzésen jutott minimális szerephez, mindkét gólját egy Andorra elleni találkozón szerezte. Azóta bezárult előtte a nemzeti csapat ajtaja. Az elmúlt másfél évben Mexikóban mutatott formája alapján azonban a portugál sajtóban egyre többen elkezdték találgatni, hogy esetleg a 2026-os vb-keretben újra számíthatnak rá, még akkor is Roberto Martínez csapatában rendkívül telített a csatárposzt.

Valamelyest mégis növelheti Paulinho esélyeit, hogy a luzitánok március 28-án éppen Mexikóval fognak felkészülési mérkőzést játszani a felújított Estadio Aztecában. Kézenfekvő lenne, hogy legalább erre a tavaszi összetartásra újra meghívják nemzeti csapathoz, még akkor is ha a vb-csapatba nem verekedheti be magát.

Bárhogy is alakuljon későbbi sorsa a nemzeti csapatnál, Tolucában már az elmúlt másfél év alapján sokáig emlékezni fognak rá. Ráadásul mivel Paulinho még mindig csak 33 éves, minden esélye megvan arra, hogy a következő években meghatározó játékosként tovább építse nimbuszát a klubnál.

Borítókép: tolucafc.com

A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.