Hét tanulságos mese a legkisebb topliga rajtjáról

Hét tanulságos mese a legkisebb topliga rajtjáról

2022. aug. 9.

Egyszer volt, hol nem volt, a Premier League-en innen és a Bundesligán túl, egy meglepően kora augusztusi napon nyitó fordulót rendeztek a francia bajnokságban is, mely nem csak 45 éve nem látott góltermést hozott, hanem több olyan érdekességet is, mely a jövőre nézve is komoly tanulságokat rejthet magában. Avagy a párizsi toronyőr muzsikája, a tékozló fiú hazatérése, a herceg és az oroszlánkirály megpróbáltatásai, a tücsök és a hangya társulása, a csodatévő breton törpe és a három veterán.



1. Az új párizsi toronyőr furán könnyed harangjátéka


auto_altkép: lequipe.fr



A ligát beharangozó cikkünkben is kitértünk rá, hogy a legnagyobb érdeklődés természetesen Christophe Galtier bajnoki bemutatkozását kísérte a PSG kispadján, és a clermont-i 5–0-s siker kellemes dallamai el is nyomták az egy-két becsúszó hamis hangot. A három belső védős felállás ezúttal is harmonikusan működött, az összhangzást pedig az is segítette, hogy a Szuperkupa-döntő után ismét ugyanazt a kezdő tizenegyet küldte pályára Galtier egymást követő két meccsen, amit elődjétől, Mauricio Pochettinótól kinevezése után 14 hónapon keresztül hiába vártak a szurkolók. Még a fiatal tehetségek nevelgetésének komoly szándékára is utalt, hogy csereként nem csak a 19 éves új szerzemény, Hugo Ekitiké lépett pályára, hanem még az U17-es Európa-bajnok Warren Zaire-Emery is, aki 16 évesen és 149 naposan a klub történetének legfiatalabb játékosává avanzsált.


Az elmúlt szezon végén már-már kiebrudalni szánt Neymar az első meccsén rúgott egy gólt és kiosztott 3 gólpasszt is (tavaly 12 forduló kellett ehhez neki), de 7 kulcspasszának és 1,4 várható gólpasszának (xA) sem ért a nyomába a három topliga rajtján senki, miközben Lionel Messi is elért két látványos találatot és az európai élbajnokságok hétvégéjén szintén a legmeggyőzőbb 6/6-os cselezési hatékonysággal táncolt. Kettejük összjátéka sokszor csalt élvezetes melódiákat a csapat játékába, ugyanakkor talán még ennél is fontosabb, hogy az új struktúra szervezettebb letámadásában is jól megtalálták a helyüket, amit mi sem mutat jobban, mint hogy az argentin karmester 13 presszing-szekvenciában vett hatékonyan részt, bőven a tavalyi 9,2-es átlaga felett. Igaz persze, hogy áprilisban is tökéletes háttérzenét jelentett a sziporkázáshoz a Clermont stadionja, hiszen akkor 6–1-re győztek a párizsiak abban a hónapban, melyben először kezdte el a három nagy sztár végre együtt lődözni a gólokat. Most viszont ezt a meccset a gólkirály Kylian Mbappé kisebb sérülése miatt kihagyta, így kérdés, ha visszatér, ő is bele tud-e illeszkedni a teljes zenekar melódiájába, és emelni tudja-e az előző szezon egészen komolytalan, meccsenkénti 8,3-as letámadási aktivitását.


Érdemes azt is megjegyezni, hogy a két ifjú szélső, Nuno Mendes, illetve Asraf Hakimi végre szárnyvédő pozícióban szerepelhetett és sokkal jobban is muzsikált, mint a Pochettino-érában. Ehhez persze kellett, hogy a védelem jobb oldalán Sergio Ramos, a balon pedig Presnel Kimpembe is jól biztosított mögöttük, így jobb pozíciókból támogathatták az akciókat is. A marokkói légiós például nem csak szép gólt lőtt, de 3 helyzetet is kialakított a tavalyi 1,67-es átlagával szemben és a tizenhatosra is kétszer jól tört be a labdával, míg az előző szezonban ilyen szólóit csak 0,69 alkalommal kísérte siker meccsenként.


Ehhez jött még a pálya centrumában Marco Verratti újabb pazar fellépése, akit a tavaly a portugál bajnokság legjobb fiataljának választott Vitinha is remekül kísért. A hangos kirohanások nélküli harmóniát jól érzékelteti talán, hogy bár a csapat „csak” 61%-ban birtokolta a labdát, mégis 611 jó passzt mutatott be, aminél többet nem hogy Franciaországban nem tudott egyetlen más gárda sem összehozni, de a többi topligában is csak a Manchester City, ám a Guardiola-alakulat mindehhez 76%-ban ragaszkodott a játékszerhez.


Ez viszont előrevetíti talán azt is, hogy a párizsi letámadás intenzitása azért visszafogott volt, hiszen 10,7 passzt engedélyeztek átlagban a clermont-iaknak, mielőtt megpróbáltak volna közbeavatkozni (PPDA), ami csak a 10. legerősebb teljesítmény volt a Ligue 1 hétvégéjén.


Így aztán továbbra is kíváncsian várhatjuk, hogyan hangolja tovább Galtier a zenekarát a keményebb ellenfelek ellen a további virtuózok érkezésével, illetve hogy mennyire okozhat majd kakofóniát a vérszegény letámadás hosszú távon, mondjuk a világbajnokság után még a szokásosnál is nehezebbnek ígérkező tavasz során.


Szombaton mindenesetre még egy hasonlóan könnyed folytatásra van kilátás a Montpellier ellen a Parc des Princes-ben.


2. A tücsök és a hangya egy csapatban


auto_altkép: lavoixdunord.fr



A tavaly címvédőként nagy csalódást okozó Lille OSC is remekül kezdte az új szezont, olyannyira, hogy az első három percben rögtön két gólt rámolt be az újonc Auxerre-nek. A nyitó gólt a topligák egyik legszorgosabb mezőnyjátékosának, Benjamin Andrénak a parádés átlövés hozta meg, akinek ezen a meccsen mind a 7 szerelési kísérlete sikeresnek bizonyult, ehhez fogható teljesítményre pedig egyik topligás pályán sem volt példa a hétvégén. A 32 éves középpályás munkabírását ugyanakkor az is mutatja, hogy közben 11-szer juttatta sikerrel a labdát a támadóharmadba, ami szintén a francia forduló legkiemelkedőbb mutatójának bizonyult.


A szürke eminánciás robotolása mellett természetesen kreativitás is volt bőven a pályán, a 22 éves kanadai támadó, Jonathan David például 2 góllal és egy gólpasszal srófolta feljebb a jövőbeni vételárát, a sok alapember távozása ellenére továbbra is a lille-i csapatnál virgonckodó Jonathan Bamba pedig a topligák hétvégéjének magasan a legtöbb progresszív átadásához mutatta magát jó célpontként (17 alkalommal). A találkozó legnagyobb művésze ugyanakkor a frissen igazolt Rémy Cabella volt, aki 2 látványos gólpassza mellett a Ligue 1 első fordulójában legtöbbször avatkozott játékba a támadóharmadban és 5-ször is veszélyesen juttatta a játékszert a tizenhatoson belülre, amihez foghatót csak Lionel Messi produkált. Mindemellett 14 sikeres progresszív átadásának sem volt párja a hétvégén, így a 32 éves irányító egyelőre teljesen el tudta feledtetni a Párizsba távozó Renato Sanchest Lille-ben.


A kispadon 4–1-es győzelemmel debütáló Paulo Fonseca első bajnokija tehát igazán jól sikerült a nagyban átalakuló, sok fontos játékost vesztő csapat kispadján, pénteken azonban a nantes-i fellépés sokkal nehezebbnek ígérkezik a tavalyi kupagyőztes vendégeként.


3. A herceg megmenekülése


auto_altkép: asmonaco.com



A forduló rangadóját Strasbourgban játszották, ahol a tavalyi hatodik helyezett hazaiak a legutóbbi bronzérmes AS Monacót fogadták, és igen parázs mérkőzés is kerekedett a telt házas Stade de la Meinau-ban. A két létfontosságú BL-selejtező között némileg tartalékos felállásban pályára lépő hercegségbeliek agresszív játéka a forduló legtöbb sikeres letámadását eredményezte, különösen a támadóharmadban Breel Embolo és Gelson Martins fejtettek ki támadóktól ritkán látható mezőnymunkát, aminek következtében a nagy nyomás kétgólos vezetést eredményezett. Előbb a súlyos sérüléséből 260 nap után visszatérő szenegáli Krépin Diatta lőtt csodás gólt, amikor egy szöglet után elé pattanó labdát kapásból, jó 18 méterről zúdított a bal sarokba, majd a szenegáli válogatottal szintén hírbe hozott Sofiane Diop duplázta az előnyt.


A fiatal francia edzői generáció legígéretesebb tagja, az általában inkább masszív játékra törekvő Julien Stéphan igyekezett növelni csapata intenzitását, mely végül a forduló harmadik legkeményebb presszingjét eredményezte (7,36 PPDA) és számtalan magas labdával és beadással igyekezett két támadójának kimagasló fejjátékából profitálni. A hétvége legtöbb fejpárbaját megnyerő Habib Diallo (egy újabb szenegáli) egy fejessel szépített is, majd a hosszabbításban is a hálóba bólintott (ezzel lett volna egyenlő az állás), de a videózás után végül egy korábbi pár centiméteres les miatt visszafújta a játékvezetői stáb az akciót. Az utolsó pillanatokban még Adrien Thomasson ziccerét, majd Gerzinho Nyamsi közeli próbálkozását is hárította Alexander Nübel kapus, így egy győzelemmel menekült meg a hercegségbeli gárda a strasbourgi katlanból.


A belga vezetőedző, Philippe Clément szerényen is nyilatkozott a mérkőzés után, de már a szerdai, PSV Eindhoven elleni visszavágóra helyezte a hangsúly a tanítványai számára, ahol az 1–1-es hazai döntetlen után idegenben kéne kivívniuk a továbbjutást.


4. A kifütyült oroszlánkirály visszavág


auto_altkép: butfootballclub.fr



Rövid marseille-i tevékenykedése során már szinte minden fontos játékossal összeveszett az új vezetőedző, Igor Tudor, aki a közönségkedvenc Dimitri Payetet ki is hagyta a kezdőből az első bajnokin. Így aztán a nyitómeccs előtt a horvát mestert alaposan ki is fütyülte a Vélodrome-ban összeverődő 63 ezres publikum, melynél népesebbet egyébként csak Manchesterben és Dortmundban regisztráltak a hétvégén.


A kellemes ellenfélnek bizonyuló, Wout Faes akrobatikus öngóljával korán hátrányba kerülő Reims elleni 4–1-es győzelem azonban egyelőre növelheti Tudor hangos bömböléséinek magabiztosságát, hiszen új szerzemények és egy jó érzékkel pályára küldött csere szerezték a találatokat. A jobb szélre igazolt Jonathan Clauss beadásából született az említett öngól, a bal szélen debütáló Arsenal-kölcsönjátékos, Nuno Tavares távoli lövése surrant be a hosszú sarokba még a szünet előtt, majd az opportunista kolumbiai támadó, Luis Suárez csereként beállva duplázott a legvégén a szintén csereként pályára lépő Cédric Bakambu kihagyhatatlan passzából betalálva. Mindehhez azonban az kellett, hogy a Tudor-féle OM oroszlánként küzdjön és a forduló második legkomolyabb letámadását alakítsa ki (6,96 PPDA), amiben a középpályásoknak volt a legjelentősebb szerepe.


Mattéo Guendouzi a csapat legtöbb labdaszerzése mellett a legtöbbször vitte fel sikeres előretörésekkel a labdát a támadóharmadba az első fordulóban (6-szor), míg a csapatkapitányi karszalagot átvevő Valentin Rongier is jobban kamatoztatta képességeit most, hogy végre nem kell jobbhátvéd szerepet is ellátnia a pálya centrumának bejátszása mellett, mint Jorge Sampaoli edzősködése idején. Így aztán a korábbi Nantes-kedvenc nem kevesebb, mint 23 alkalommal helyezte nyomás alá a Reims játékosait és még egy sistergős kapufa is fűződött a nevéhez, a jövőben pedig alighanem a fenevadként érkező, megosztó vezetőedző egyik legmegbízhatóbb támasza lehet.


5. A tékozló fiú hazatérése

auto_altkép: @LacazetteAlex twitter



A szezon nyitómeccsén még pénteken este győzte le az Olympique Lyon az újonc AC Ajaccio gárdáját 2–1-re, habár a találkozó itt is könnyedebb hazai sikernek ígérkezett az elején. Különösen az Arsenalnál töltött öt szezon után hazatérő Alexandre Lacazette volt elemében, hiszen a csapatkapitányi karszalagot is megkapó játékos előbb pazarul készített le egy labdát Tetének a vezetőgól előtt, majd egy ígéretes hosszú indítása után harcolt ki a brazil tizenegyest, amit végül Lacazette értékesített. Így az első OL-találata után 12 évvel és a 2017-es búcsúmeccsén szerzett duplája után öt évvel immár 130. gólját is megszerezte a csapat mezében 31 évesen, a szurkolótábor pedig nem kevesebbet, mint az új megváltást várja tőle.


Vele együtt a meccsen egyébként hét saját nevelésű játékos lépett pályára a Lyonban, még úgy is, hogy a középpályán Maxence Caqueret-nek sérülés miatt ki kellett hagynia a végül hektikusra sikeredő találkozót. Még fél óra sem telt el ugyanis, amikor Anthony Lopes kapus pályafutása során már nem először produkált egy előrevágott labdánál életveszélyes kirohanást és kaszált el egy kilépő vendégjátékost, így emberhátrányba került a csapat, a megítélt büntetőből pedig szépítettek a korzikaiak. A csapatból kikerült Julian Pollersbeck helyett a másodosztályból érkező 35 éves Rémy Riou állt be a lyoni kapuba, akinek feltehetően jópár meccsen bizonyítania is kell majd az elkövetkező fordulókban Lopes várható eltiltása miatt.


Feltehetően lesz is szükség a hathatós tevékenységére, hiszen Peter Bosz megint meglehetősen domináns csapatot rakott össze, mely a félidő lefújása előtt kiegyenlítődő létszámegyenlőség mellett aztán a legmagasabb francia labdabirtoklási arányt hozta össze (68%), a gyors ellentámadásoknál viszont sebezhetőnek bizonyult. Ehhez nyilván hozzájárult, hogy a védelem tengelyében a 19 évesen a forduló legtöbb sikeres passzával jelentkező Castello Lukeba mellett a védekezés helyett inkább amolyan mélységi irányítót játszó Thiago Mendes kapott helyet.


Pedig masszív védekezésre és gyors ellentámadásokra a Lyon következő, lorient-i mérkőzésén is lehet számítani, hiszen a narancsmezes gárda ilyen harcmodorral okozta az első forduló legnagyobb meglepetését.


6. Az óriásölő breton törpe

auto_altkép: @fclorient twitter



A breton derby-n ugyanis a Lorient úgy tudott győzni a Bajnokok Ligájába vágyó Rennes otthonában 1–0-ra, hogy alig 36%-ban birtokolta a labdát és mindössze 3 labdát juttatott az ellenfél tizenhatosán belülre az egész meccsen. A győztes találatot sem egy vendégjátékos szerezte, hanem a kongói válogatott jobbhátvéd, Gédéon Kalulu (a Milan játékosának bátyja) beadása után a Rennes 19 milliós új igazolása, a belga középhátvéd Arthur Theate juttatta Mandanda hálójába egy szerencsétlen mozdulattal, így ő lett a klub első játékosa, aki öngóllal debütált a csapatban.


A Lorient játékosai és szurkolói nem véletlenül rendeztek nagy ünneplést a győzelem után, hiszen utoljára 2016 novemberében sikerült legyőzni a sokkal illusztrisabb szomszédos csapatot, azóta 0-2-7 volt ellenük a mérleg, a legutóbbi Roazhon Parkban elért sikerig pedig 10 évet kell visszalapozni a krónikákban, amikor egy nagyon különböző érában a burkinai Alain Traoré duplája múlta felül a szintén burkinai Jonathan Pitroipa találatát.


A mostani siker legfőbb letéteményese a kameruni születésű, de svájci válogatott kapus, Yvon Mvogo volt, aki a Leipzig kispadjáról érkezve hat fontos védéssel mutatkozott be a Ligue 1-ben és összesen a kapujára érkező 0,97 post-shot xG-nyi lövést hatástalanított, különösen Martin Terrier tekerésénél, Serhou Guirassy próbálkozásánál és a hosszabbításban Jérémy Doku lövésénél mutatott be fontos hárításokat.


Jól mutatja a kispadon első profi meccsét töltő Régis Le Bris vezetőedző taktikáját, hogy a középpályán a szokásos hatalmas mezőnymunkát végző Laurent Abergel mellett a legtöbb labdaszerzést a jobbszélső Enzo Le Fée mutatta be, akinek ugyan csak egyetlen, kaput elkerülő lövése volt a meccsen, de a forduló második legtöbb nyomásgyakorlása fűződött közben a nevéhez (26).

A négy kieső hely elkerüléséért vívott harcban fontos kérdés lesz, hogy a Lyon ellen lehet-e egy hasonlóan csodaszerű meccset produkálni hazai pályán, miközben a roppant csalódott Rennes-nek szombaton Monacóban kéne javítania a renoméján.


7. A három veterán szolgálata

auto_altkép: butfootballclub.fr



A Ligue 1 első fordulója is bemutatta, hogy a labdarúgásban harmincon felül is van élet, hiszen három veterán is fontos villanással rukkolt elő csapata meccsén.


A Lens-ban például hiába érkezett a támadósorba a rekordigazolás Loic Openda, játszott újra fantasztikusan Seko Fofana vagy tért vissza Clauss távozása után a jobbszélre Przemyslaw Frankowski, a Brest ellen a gólokat a 31 esztendősen pályafutása első mesterhármasát elérő Florian Sotoca szerezte, aki még egy büntetőt is kihagyott a mérkőzésen. Előbb egy kipattanót lőtt a kapuba, majd a második félidőben egy szögletet csúsztatott a hálóba, végül pedig egy átemeléssel mattolta a vendégkapust. A forduló legintenzívebb letámadása (5,92-es PPDA) ellenére szükség is lett végül a veterán triplájára, hiszen az osztrák válogatott ifjú hátvéd, Kevin Danso egy öngólt és egy tizenegyest is összehozott még a végén, így 3–2-es szűkebb győzelmet arattak csak az északiak.


Ugyanilyen arányú sikert ünnepelhetett végül a Montpellier is a Troyes ellen egy olyan meccsen, ahol az első 20 perc után már 2–2 volt az eredményjelzőn. Az új érkezők, Faitout Maoussa és Vahbi Khazsri miatt a szokásoshoz képest egy sorral hátrébb kezdett a hazaiak meg nem értett zsenije, Téji Savanier, de egy sunyin surranó labdája onnan is utat talált már a meccs elején a hálóba, majd amikor a második játékrészben feljebb kerülhetett, a hajrában végül Cozza bepasszát ő tekerte pazar mozdulattal a bal felső pipába és döntötte el a találkozót a kék-narancs csapatnak. Két találatát összesen alig 0,1 xG-nyi helyzetből érte el, az 1,9-es felülteljesítéshez foghatót pedig természetesen nem láthattunk más topligában sem a hétvégén.


Hasonlóan fontos gólt szerzett Aaron Ramsey is, aki pontot mentett az OGC Nice-nek az újonc Toulouse FC-nél esedékes bemutatkozásán. A mélyen a radar alatt felkutatott játékosokból érdekes Moneyball-szemlélettel építkező hazaiak sokáig vezettek a holland másodosztályból frissen érkező ifjú Thijs Dallinga találatával, de a 77. percben beálló Ramsey aztán első labdaérintésével gólra váltotta a szintén csereként, pár perccel korábban beszállt Bilal Brahimi beadását. Így 1959 után lett újra walesi gólszerzője a francia élvonalnak, a nizzai kispadon debütáló Lucien Favre pedig megmenekült a csúfos kezdettől, de vasárnap a Cote d’Azure-ön sem lesz sokkal könnyebb dolguk tanítványaival a Strasbourg vendégszereplése alkalmával.


A cikkben említett statisztikák főként az fbref.com, a PPDA-mutatók az undersat.com oldalakról származnak, a mérkőzések összefoglalói megtekinthetőek a Ligue 1 hivatalos YouTube-csatornáján.




Szerző

Miskolczi István

Miskolczi István

Miskolczi István

A Büntető.com szerzője.