Hetedik hely, más körítéssel

Az idei vizes világbajnokság sok szempontból különbözik egy átlagos világversenytől, hiszen kevesebb mint egy évvel vagyunk a tokiói ötkarikás játékok után, ráadásul idén nyáron rendeznek Eb-t és Nemzetközösségi Játékokat is, így sok versenyző esetében a formaidőzítés nem teljesen egyértelmű. Illetve azt sem szabad feledni, hogy az olimpia utáni első világverseny minden sportágban jórészt a kísérletezésről és a generációváltásról szól.

Ez az oka az egyelőre gyengébbnek tűnő magyar szereplésnek is (még ha Szabó Szebasztián vagy a férfi gyorsváltó kivételt is jelent). A fiatal versenyzők (Mihályvári-Farkas Viktória vagy Késely Ajna) teljesítménye inkább stagnál, míg a rutinos úszók közül többen visszavonultak, mások pedig már nemigen tudják megközelíteni korábbi formájukat.

Utóbbi csoportba tartozik Hosszú Katinka, aki hetedik helyet szerzett 200 méteres vegyesúszásban. Ha bárkinek is voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Katinka esetleg régi önmagát idézheti majd, azok már szombat reggel szertefoszlottak, amikor az előfutamok során Hosszú csak a 11. helyet szerezte meg, és úgy tűnt, a döntőbe jutás is kérdéses. Az végül összejött, ám lehetett látni, hogy ebben a szereplésben nincs több jelenleg, a döntő futam során is a hatodik-nyolcadig hely tűnt végig elérhetőnek. Fáj persze kimondani, de jelenleg ez a realitás. Maga a versenyző is így látta:

„Elképesztő a közönség, köszönöm nekik a biztatást. Éreztem, a tegnapi úszásom az a maximális volt, egy helyet sikerült javítanom az elődöntőhöz képest. Remélem, hogy a mezőny nem lesz ennyire erős a következő két számomban.”

Ez a mostani nem az a Katinka volt, aki felvehette a versenyt a legjobbakkal (Forrás: Getty Images)

Hosszú egyébként nem túlzott, a számot megnyerő amerikai Alex Walsh 2:07.13-as ideje komoly eredménynek számít, és a dobogóra még felférő Kaylee McKeown – Leah Hayes páros is 2:09-en belül úszott. Amikor Hosszú hetekkel ezelőtt még arról beszélt, hogy akár egy érem is benne lehet, akkor valószínűleg nem ilyen szintű időeredményekkel számolt. Egyébként a dobogósok közül senki sem idősebb 20 évesnél, és az egész fináléban Hosszú volt az egyetlen 30 feletti versenyző, ami tényleg mutatja, hogy új idők jönnek. A magyar klasszisnak volt még egy érdekes nyilatkozata:

„Kicsit féltem a vb előtt, hogy mit vár el tőlem a közönség, de nagyon jólesik, hogy átérezték: nem vagyok csúcsformában. Nagyon köszönöm a hatalmas tapsot, ami szerintem olyan volt, mint öt éve, elő is jöttek az emlékek. Remélem, átélhetem még ezt párszor.”

Ennek kapcsán pedig ki kell mondani, hogy Hosszú Katinka nemcsak a magyar úszósport történetének egyik legnagyobb klasszisa, hanem egy kommunikációs zseni is. És ezt abszolút nem negatívumként említem. Egyszerűen észre kell venni, hogy az elmúlt év nagyon tudatos médiamegjelenéseivel Katinka elérte, hogy már a szurkolók sem korábbi önmagához viszonyítják őt, hanem elfogadják, hogy már egy másik versenyzőt rejt ugyanaz a név. A mindenen és mindenkin átgázoló, könyörtelen Iron Ladyből a csúcson már túl lévő, ugyanakkor kedves és szimpatikus klasszis képe sejlik fel előttünk, ami (legalábbis a nemrégiben bemutatott Katinka című film alapján) összhangban van azzal a változással, amit egyébként a versenyző maga is megél.

És ez alighanem jól is van így. A hangsúlyok érezhetően máshová kerültek, nem lenne meglepő, ha ez a vb valóban az utolsó tánc lenne. 400 vegyesen azért némileg jobbak lesznek az esélyek.

Kiemelt fotó: Getty Images