Hibátlan marad-e Csongrád-Csanád megye, vagy a Tököl örülhet a finálé után?

Az Amatőr Kupát – vagy ahogyan a legtöbben ismerik Szabad Föld Kupát – 1964-ben indították útjára. A cél az volt, hogy az alacsonyabb osztályokban szereplő amatőrök számára is legyen egy olyan országos versenysorozat, ahol megmutathatják magukat. Ezek a klubok ugyanis a Magyar (Népköztársaság) Kupában addig leginkább csak abban reménykedhettek, hogy a sorsolás szeszélye egy első osztályú csapatot sodor az útjukba. Az új sorozattal viszont egy olyan lehetőséget kaptak, amivel a megyehatáron túl is felhívhatták magukra a figyelmet. A Szabad Föld Kupa elnevezés sem volt véletlen.

Kupastatisztika

A döntőt a legtöbb esetben közvetlenül az MNK (1990-ig viselte ezt az elnevezést a sorozat) fináléja előtt vívták, egyfajta előmérkőzésként. Óriási élmény lehetett a falusi, kisvárosi pályákhoz szokott játékosoknak, hogy egy igazi stadionban (leggyakrabban a Népstadion volt a helyszín), nagyszámú nézőközönség előtt léphettek pályára. Ennek megfelelően igyekeztek is kitenni magukért. Az 56 döntőből csak háromszor fordult elő, hogy egyik csapat sem tudott az ellenfél kapujába találni, általában azonban többgólos, néha kifejezetten gólzáporos mérkőzést figyelhettek a kilátogatók.

A legtöbb találat egy mérkőzésen (11, 8-3-as eloszlásban) az 1973-as Barcsi SC–Hajdúböszörményi Gépjavító Vasas SE találkozón esett, de nem sokkal marad el ettől az 1975-ös Soltvadkerti TE–Balmazújvárosi Lenin MGTSZ SE (5-4) és az 1980-as Üllői SK–Bajai SK (5-4) finálé sem. Szerzett gólok szempontjából meg kell emlékeznünk a 2004-es Bagi TC ’96–Tárnoki KSK mérkőzésről is, igaz ez meglehetősen egyoldalúra (8-0) sikerült. A csapatok 14 alkalommal nem tudták 90 perc alatt eldönteni a trófea sorsát. A kiírás értelmében ekkor volt, amikor a jobb Magyar Kupa-szereplés, vagy az alacsonyabb osztályú tagság döntött, míg tíz alkalommal tizenegyesrúgásokra került sor. Érdekesség, hogy 1993-ban nem egy találkozó döntött a győztes kilétéről. Ekkor egy oda-visszavágós párharc keretében mérkőzött meg a Sárándi Speditőr SE és a Kalocsai FC, amit a sárándiak kettős győzelemmel (2-0, 2-1) zártak.

A megyék versenye

Az eddigi 56 finálé során Pest megye adta a legtöbb szereplőt, összesen 20 csapatot, amiből 12-en meg is nyerte az aktuális kiírást. Mindjárt az első alkalommal két Pest megyei gárda vívta a döntőt, ahol a Budaörs SC 2-1 arányban múlta felül a Pilis SC-t. De a pilisieket sem kell sajnálni – bár sokat kellett várniuk – ötven évvel később, 2014-ben már ők örülhettek a lefújás után. Ez volt a leghosszabb időszak, ami ugyanazon klub két döntője között eltelt.

A megyék versenyében a második helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg 14, a harmadikon Győr-Moson-Sopron 12 résztvevővel áll. Megyei házidöntőt eddig hat alkalommal rendeztek, ebből négyet már az ezredforduló után. Négyszer Pest megye adta a finalistákat, egyszer-egyszer Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg képviselői mérkőztek a serlegért. A jól teljesítők után most következzenek a kevésbé sikeresek. Heves megye képviselői még egyetlen döntőben sem voltak képesek bejutni, de Zala vagy Komárom-Esztergom egyesületei is csak egy-egy (elveszített) fináléig jutottak.

A kupa „szupercsapatai”

Az Amatőr Kupa legsikeresebb egyesületei az ország nyugati részén találhatók. A Csornai SE, a Celldömölki VSE és a Jánossomorja SE egyaránt kétszeres győztese a sorozatnak, ráadásul mindhárom klub hibátlan a döntőket tekintve. A csornaiakat külön ki kell emelnünk, hiszen ők a kupa történetében az egyetlen csapat, amely képes volt megvédeni a címét 1978-ban a Tiszavasvári Lombik elleni összecsapáson.

Szintén kétszeres döntős és egyszeres győztes a békési Medgyesegyházi MEDOSZ, a pesti Pilis és Üllő, az 1970 óta Győrhöz tartozó Ménfőcsanak SK, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajóbábonyi Vegyész SE és a Fejér megyei Velence SE. Mind a hat csapat a második fináléját tudta megnyerni.

Az Amatőr Kupa legkevésbé szerencsés gárdája a Bólyi SE. A baranyaiak mindkét döntőjüket elveszítették – érdekesség, hogy mindkétszer a kupa történetének sikercsapataival kellett megmérkőzniük –, 1979-ben a Celldömölk (3-2), 2012-ben a Jánossomorja (2-0) ellen.

Akik azóta szintet léptek

Bár amatőrökről szól a sorozat, azért találunk olyan csapatokat, amelyek azóta már messze kerültek a megyei bajnokságoktól. 1976-ban például a Paksi SE nyerte a Szabad Föld Kupát, a döntőben a Sülysápot 4-2-re legyőzve. A májusi Magyar Kupa-döntőben érdekelt tolnaiak számára a ligakupa 2011-es megnyeréséig ez volt az egyetlen elhódított országos trófea.

2005-ben a Várda SE is felért a csúcsra. A székesfehérvári döntőben 1-1-et követően tizenegyesekkel múlta felül az arnótiakat. Ki gondolta akkor, hogy 17 évvel később az élvonal második helyezése lesz a cél a kisvárdaiak számára?

Út a döntőig

Az idei finálét tehát a VSK Tököl és a Szegedi VSE vívja. Ahhoz, hogy idáig eljussanak, a megyei selejtezőkön túl a Magyar Kupa országos főtábláján is sikeresen kellett szerepelniük, három fordulóig kellett menni ahhoz, hogy kialakuljon a döntő párosítása.

A negyedik fordulóig a tököliek dolga volt a könnyebb. Három zalai ellenfelet sodort az útjukba Fortuna, közülük a Szepetneket és a Teskándot hazai pályán, a Semjénházát idegenben tudták kiejteni. A negyedik körben pedig megkapták minden amatőrcsapat álmát, a Ferencvárost fogadhattak hazai pályán. Külön pikantériája volt a találkozónak, hogy a televízió is közvetítette, így sokan megismerhették a Pest megyei csapat hőseit. A Tököl a találkozón nem okozott csalódást. Bár 7-0-s vereséget szenvedett, nem esett össze, sőt még gólszerzési lehetősége is adódott a mérkőzés során.

A szegediek nem voltak ilyen szerencsések. Már az első fordulóban is az NB III-as Füzesgyarmat jött szembe, az esélyesebb ellenfelet egy fordulatos összecsapáson sikerült kiejteni. A második körben a szintén harmadosztályú Dabas-Gyón jelentette az akadályt, amit sikerült ezúttal is sikerrel venni. A harmadik ellenfél a BLSZ I-ben élcsapatnak számító, nagymúltú Csepel volt, de a négyszeres bajnok ellen idegenben is kivívták a továbbjutást. A negyedik fordulóban azonban már a Cegléd túl erősnek bizonyult. Összességében elégedettek lehetnek a menetelésükkel, erős ellenfelek ellen sikerült a negyedik fordulóig eljutniuk, és ez kellő önbizalmat adhat nekik az Amatőr Kupa budapesti döntőjében is.

A forma alapján

A VSK Tököl 2008-2009 környékén élte a legszebb éveit. Ekkor két idény erejéig a másodosztályban is megfordult, ám 2015-ben az NB III-ból is kiesett. Azóta a tököliek a Pest megyei első osztályban szerepeltek, a bajnokságokat pedig rendre a középmezőnyben zárták. A jelenleg futó szezonban is hasonlóan teljesítenek, viszont az utóbbi három fordulóban nyeretlenek. A tököliek játékoskeretében több, különböző akadémián nevelkedett fiatalt találunk, de néhány rutinosabb, az országos sorozatokban korábban gyakrabban szerepelt labdarúgót is be tudnak vetni. A gólokat leginkább Galambos Gábortól várhatjuk.

A szegediek az ezredforduló óta – a tavalyi idény kivételével – a megyei első osztály mezőnyének tagjai. 2017 óta viszont az eredményeik látványosan javultak. A korábban inkább a középmezőnyben záró csapat sorrendben ötödik, harmadik, majd első lett, így megméretett a harmadosztály küzdelmeiben is. Az elmúlt szezonban az NB III túl erősnek bizonyult számukra, idén viszont 21 mérkőzést követően 100 rúgott és mindössze 13 kapott góllal, nyolc pont – igaz egy találkozóval többet játszottak – előnnyel vezetik a megyei bajnokságot. A szegediek keretében több olyan futballista is van, aki találataival képes lehet eldönteni a finálét. Közülük is kiemelkedik Andi Taci 20 bajnokin szerzett 36 góljával, de Beretka Péter vagy a télen Szentesről érkezett Frank Boldizsár Csaba is nyerőemberré válhat.

A pillanatnyi forma alapján tehát a Szegedi VSE tűnik a döntő esélyesének, és a sorozat történelme is az ő sikerét ígéri. Csongrád-Csanád megye eddigi egyetlen képviselője – a Mindszenti SC – ugyanis pont egy Pest megyei rivális elleni győzelemmel szerezte meg a trófeát. Vajon a Tököl rá tud cáfolni az előzetes kilátásokra?

Forrás: adatbank.mlsz.hu, magyarfutball.hu