Hihetetlen sportszerűség: Puyol az őt pofon vágó játékos védelmére kelt
Az egész karrierjét az FC Barcelona csapatában töltő hátvéd nemcsak a jellegzetes frizurájáról volt ismert, hanem a határozott, kemény játékáról is. A klubcsapatával és a spanyol válogatottal is címek sokaságát elnyerő egykori klasszis higgadtságával és jólelkűségével számos alkalommal azt is bizonyította, méltó a csapatkapitányi posztra.
2005. február 19-én a Barcelona a Mallorca együttesét látta vendégül a LaLiga 2004-05-ös kiírásának 24. fordulójában a Camp Nou stadionban. A találkozó első félideje 1–0-s katalán vezetéssel zárult, a találatot Deco szerezte; a portugál a második játékrészben is betalált, így megduplázta csapata előnyét. Több gól már nem esett a mérkőzésen: a pontvadászatot vezető – és végül meg is nyerő – katalánok a papírformának megfelelően 2–0-ra nyertek.
A mérkőzés viszont nem az eredményről maradt emlékezetes, hanem a 70. percben történt dulakodásról, amely során a hazaiak emblematikus játékosa, Carles Puyol hihetetlen önuralomról tett tanúbizonyságot.
Puyol csapattársa, Ronaldinho viszont nem volt ennyire higgadt: odarohant Ballesteroshoz, hogy megtorolja a durvaságot. A sértett azonban közbelépett, így egyrészt megvédte a neki pofont adó mallorcait, másrészt megakadályozta egy verekedés kialakulását.
Nem csak sportemberi, erkölcsi példa is
De nem ez volt az utolsó eset, hogy Puyol bizonyította, mekkora alázat és emberség lakozik benne. Miután a Barcelona a Bajnokok Ligája 2010-11-es kiírásának döntőjét 3–1 arányban megnyerte a Manchester Uniteddel szemben, a hátvéd átadta a csapatkapitányi karszalagot a májdaganata utáni műtétből frissen felépült Éric Abidalnak, hogy az ünneplés során ő emelhesse magasba először a trófeát.
„Nem tudom szavakkal elmondani, mit érzek – mondta meghatódva a francia. – Nagyon hálás vagyok a gesztusért.”
Puyol példa értékűen cselekedett akkor is, amikor csapata a Rayo Vallecano vendége volt a LaLiga 2011-12-es szezonjának 36. fordulójában. A kiesés ellen küzdő csapat legyőzése nem okozott nehézséget a pontvadászat második helyén álló katalánok számára, akik a második félidő elején már 4–0-ra vezettek. Sőt nemsokára jött az ötödik találat is, amelyet Thiago Alcántara szerzett a 77. percben. Ennek a gólnak a Barcelona szempontjából már nem volt nagy jelentősége, viszont a spanyol középpályás és Dani Alves – aki a gólpasszt adta – örömtáncot járva ünnepeltek ahelyett, hogy a középkezdéshez mentek volna.
A találkozón egyébként még két katalán találat született, így a Barcelona 7–0-s győzelemmel térhetett haza.
Póttestvér, pótapa
Az egykori 100-szoros válogatott labdarúgó a felsoroltakon kívül még sokszor bizonyította, hogy nemcsak a küzdőszelleme, hanem nagylelkűsége is példaértékű, és csapatkapitányként igazi támasza a társainak.
„Puyol olyan volt számomra, mintha a bátyám lett volna. Sokat segített, amikor a Barcelonához kerültem”
– mondta róla egyszer a katalán klub egy másik ikonja, a tavaly visszavonult Gerard Piqué.
Kiemelt fotó: SPORTbible
Szerző
