Hollandia húzóemberéé az Eb egyik, ha nem a legjobb támadó-teljesítménye
Cody Gakpo már a 2022-es katari világbajnokságon is bizonyította, hogy az Oranje színeiben világklasszis teljesítményre képes, elsősorban a góljai révén. Nem volt ez másként az immár a végéhez közeledő németországi kontinensviadalon sem, három góljával és egy gólpasszával ő vitte a prímet a holland együttesben. Alábbi írásunkban azt vizsgáltuk meg, mennyiben tér el a támadó szerepköre a nemzeti együttesben a Liverpoolban megszokottaktól és miért mutat fel ennyire kiugróan jó teljesítményt a válogatott tornákon?
Hollandia számára a 2024-es Európa-bajnokság az elődöntőben drámai körülmények között ért véget, hiszen egy meglehetősen kiegyenlített találkozón az angolok csatára, Ollie Watkins szinte a semmiből villant meg a 91. percben, ez pedig Ronald Koemanék számára a hirtelen halált jelentette. Így tehát Cody Gakpónak sem nyílik lehetősége arra, hogy a döntőben is megmutassa a képességeit, viszont azon a hat találkozón, amin lehetőséghez jutott, olyan teljesítménnyel rukkolt elő, amivel könnyedén a torna álomcsapatába kerülhet.
A Lengyelország elleni 2–1-es siker alkalmával ő szerezte az egyenlítő találatot, az osztrákok ellen elveszített mérkőzésen is ő egalizált, majd a nyolcaddöntőben, Románia ellen góllal és gólpasszal vette ki részét a sikerből, míg a negyeddöntőben, Törökország ellen csak hosszas visszanézés után derült ki, hogy a győztes holland gólt megelőző utolsó labdaérintés nem az övé, hanem az ellenfél játékosáé, Mert Müldüré volt. Ám az vitán felül áll, hogy elévülhetetlen érdemei voltak ebben a találatban is, ami igencsak fontos volt az elődöntőbe jutás szempontjából. Hat meccsből négyen is részt vállalt valamelyik holland gólban, ami a narancssárgák húzóemberévé tette őt.
Gakpo mindezt a pálya bal oldaláról indulva tette meg, ugyanis a 25 éves támadó a Liverpoollal ellentétben a holland válogatottban nem nyolcas vagy hamis kilences pozícióban futballozott, hanem balszélső volt. Olyan balszélső, aki egyszer a félterületben bukkant fel, másszor a vonalhoz kihúzódva, de mindenképpen magas érintésszámmal dolgozott. Kombinált a csapattársaival, és sok egy az egy elleni párharcot is felvállalt. A holland futballban amúgy sem szokatlan, hogy a szélsők sok csellel próbálkoznak az izolált szituációkban, amelyekben a minőségbeli fölényüket kihasználva próbálnak előnyre szert tenni.
A támadó ezekben a helyzetekben az idei Eb-n is remekelt. Ő mutatta be a 9. legtöbb cselt, valamivel több, mint 50 százalékos hatékonysággal, ami ugyan arra nem elég, hogy a Premier League-ben is top szélső legyen (emiatt többnyire nem is a szélen játszik), de a válogatott színtéren ezzel mindenképpen az élmezőnybe tartozik. Ami pedig a cselezéseinek az egyik legfőbb hozománya, azok a beadási szituációk.
Övé a tornán a 3. legtöbb beadás (26), amelyhez a 9. legjobb hatékonyság társul, ami remek eredmény. Majdnem minden második beadása csapattársat talált, ez pedig közrejátszott abban, hogy ő termelte a legtöbb várható gólpasszt (xA) az Eb teljes mezőnyében (1,96).
Ez mérkőzésenkénti átlagban 0,33, ami jelentősen meghaladja az angol bajnokság legutóbbi szezonjában elért 0,07-es produktumát. Teljesen olyan, mintha két különböző játékost látnánk a klubcsapatban és a válogatottban.
A fenti összehasonlítás is tükrözi, hogy az Eb-n mennyivel több cselt vállalt magára, mint a Liverpoolban. Igaz, a hatékonysága is némiképp visszaesett, hiszen a Mersey partján valamivel 60 százalék fölött van ebben a mutatóban, de ebben a műfajban az jellemző, hogy a magasabb cselkísérleti számok mellett csökken a sikerességi ráta. Gakpónak jóval nagyobb előkészítői szerep jut narancssárgában, mint vörösben. Az egész bajnoki idényben mindössze hárommal volt több beadása, mint az Eb hat mérkőzése alatt, ami igencsak meghökkentő szám és egyben bizonyíték is arra, hogy teljesen mások az elvárások felé a hazájában, mint Angliában és ez Szoboszlai Dominik vonatkozásában is roppant fontos tényező. Semmilyen szinten sem szabad azt elvárni tőle, hogy Liverpoolban a válogatottban megszokott stílusát rántsa elő, vagy éppen fordítva. A nemzeti csapatok játékára jellemző a kockázatkerülés és az alacsony lövésátlag, emiatt Gakpo annak ellenére termel kevesebb lövést Hollandia számára, hogy nagyobb felelősség terheli őt, mint a Liverpoolnál, legalábbis, ami a gólszerzést illeti. Azonban hihetetlen módon szembetűnő az, hogy milyen mértékben rúgja túl a várható góljait. Ezen a tornán 1,03 xG-t hozott össze, amelyre rúgott 3 gólt. Két évvel ezelőtt Katarban 0,57 xG-re ért el ugyancsak három gólt. Kicsi a minta, de egyelőre ihletett formában rugdossa Gakpo a fontosabbnál fontosabb találatokat a nemzeti együttesben.
Mind Hollandia, mind a sokoldalú támadó kifejezetten sikeres Eb-t zárt. Az Oranje egyértelműen a szórakoztatóbb csapatok közé sorolható a játéka alapján, ez pedig nem kis részben a PSV-ben nevelkedett Gakpo érdeme. Színt vitt a csapata játékába és ezáltal az Európa-bajnokság palettáját is jelentős mértékben bővítette, e mellett pedig kifejezetten eredményes is volt.
Kiemelt fotó: Sky Sports