Így lesz a Kéktúra sportélmény: ikonikus emelkedők az útvonalon

Tokodról a Nagy-Getére

A településről egy kétpúpú tevére mászunk fel. Az első, a 308 méter magas Öreg-kő még csak a bemelegítés, utána jön az igazi, a 456 méter magas Nagy-Gete. E számoktól persze ma már senki sem ijed meg, aki járt már ezen a kemény terepen, a Gerecse legkeletibb csúcsának nyugati oldalán, mégsem beszél nagy lelkesedéssel a meredek, barátságtalan hegyoldalról. A táj mégis mindenért kárpótol, a hegységnek ez a része szigetszerűen kiemelkedő magaslatok sorozata, hasonló a Balaton-felvidékhez. Balaton nincs, Duna annál inkább.

Pilisszentkeresztről a Dobogó-kőre

A fővárosból való könnyebb megközelíthetőség és a gyönyörű erdők szólnak többek között eme útvonal mellett, a Dobogó-kő túlzott népszerűsége ellene. Nem véletlen, hogy a Pilisi Parkerdő már kénytelen volt alternatív úticélokat is összeállítani a területén, hogy a zsúfoltságot csökkentse a majdnem 700 méteres hegyen. Ám aki teheti, hétköznap bátran vágjon neki, ekkor a csend birodalma e vidék. Pilisszentkeresztről ideálisan váltják egymást a csúcsig a meredekebb és a pihentetőbb szakaszok.

Nagymarosról a Szent Mihály-hegyre

A Dunakanyar szerelmesei a világ egyik legszebb tájának tartják e vidéket – és igazuk van. Azon belül is az egyik csúcsélmény a 484 méter magas Szent Mihály-hegy, amely egyben a Börzsöny déli csücske, páratlan kilátással. Ezért is megéri felkapaszkodni ide a vonattal vagy kerékpárral is könnyen elérhető Nagymarosról, utóbbi közlekedési eszközöket külön ajánljuk a közösségi élményért és a zöld gondolat jegyében. A meseszép fekvésű és építésű faluból nem mindenhol megerőltető a kéktúra emelkedője, de csak rajtunk múlik, milyen tempót választunk.

Kóspallagról a Nagy-Hideg-hegyre

Ebbe az útvonalba már sokkal többen „belehaltak”, különösen a kevésbé edzettek, illetve azok, akik nem számítottak rá, hogy a magyarországi hegységek is tartogatnak komoly erőpróbákat. A Börzsöny eldugott, szeretni való falujából itt már közel 900 méterre jutunk fel, mintegy 600 méter a szintkülönbség, ami nem kevés. De ez csak az egyik tényező, a másik, hogy szerpentin helyett toronyiránt haladunk a közkedvelt, de igazi túrázóknak való hegycsúcs felé, ami bőven viszi az energiát. A fenti turistaháztól további sport- és természeti élményként lehet folytatni az utat a hegység legmagasabb pontjára, a 938 méteres Csóványos kilátójába.

Mátraverebélyről Ágasvárra

Aki látta már legalább messziről Ágasvárat, annak nem kell magyaráznunk, miért beszélhetünk itt sportolásról. A Mátra nyugati peremvidékén lévő hegycsúcs merész, süvegszerű alakjával hívja fel magára a figyelmet, a forgalmas 21-es főútról, de a mátraszentistváni sípálya közeléből is megfigyelhető. A kezdőponthoz vasúti és buszos közlekedést is tudunk ajánlani, a célponthoz pedig Ágasvár turistaházát és meleg ételeit, amelyek egy – a környéken nagy tiszteletet kivívó – család vállalkozásának köszönhetőek. És ránk is férnek a közel 600 méteres szintkülönbség legyőzése után.

Bélapátfalváról az Őr-kőre

Országjárásunk királyetapjához érkeztünk, hiszen a Bükk-fennsík peremére kapaszkodunk fel, hazánk talán legvadabb és legvadregényesebb vidékére. Közel 900 méterre, 300 méterről. Ha valaki a város széléről, a fenséges Ciszterci Apátságtól feltekint a hegységre, érzi, hogy meg kell dolgoztatnia az izomzatát azért a látványért, amely odafent fogadja. A fennsík déli peremén sorakozó „kövek” közül már a leginkább nyugatra fekvőről, az Őr-kőről is rendkívüli a kilátás a Déli-Bükk völgyeire, innen pedig egy jutalomút következhet a még 70 méterrel magasabb, 950 méteres Tar-kőre. A Bükk belső elzárt és védett vidékét ismerhetjük meg a kéken továbbhaladva Bánkút felé, ott pedig a felújított turistaház első osztályú fogásokkal vár. Mivel a fennsík szívét jelentő Bánkútra közúton is el lehet jutni, némi logisztikai szervezéssel érdemes egész napos élménnyé tenni itt a túrát. Aki ráadásul bevállalja, hogy Bélapátfalváról Bánkútig gyalogol, 21 kilométer alatt összesen több mint 1100 méteres szintkülönbséget győz le, és valódi természetközeli sportélményt él át.

Füzérről a Nagy-Milicre

Kinek a Bükk, kinek a Zemplén hazánk legszebb hegysége, mi nem versenyeztetnénk őket, egyik gyönyörűbb, mint a másik. A Budapesttől való nagyobb távolságnak köszönhetően a Zemplén a Bükknél is csendesebb, elzártabb vidék. A majdnem 900 méteres, északi határunkat jelentő Nagy-Milicre esetenként úgy is fel lehet jutni, hogy órákon át egy lélekkel sem találkozunk, miután Füzéren elsétáltunk az egyik legvonzóbb magyarországi vár mellett. A 600 méteres szintkülönbség legyűrésének első szakasza a bemelegítés, az igazi emelkedő 700 méter fölött kezdődik. Odafent, a határ mentén érdemes tartani egy levezető sétát a különlegesebb kilátás kedvéért.

Kiemelt kép: A Szent Mihály-hegy a Dunakanyarban (Forrás: T emplomdomb Vendégház Dunakanyar Facebbok)