Ilyen még nem volt: egy Bundesliga II-es klub végleg lemondana a jegybevételéről

FORTUNA FÜR ALLE. ALLE FÜR FORTUNA – harsogja a Fortuna Düsseldorf honlapja, és a mottó ezúttal több mint a mindenki egyért, egy mindenkiért parafrázisa. A Bundesliga II-ben hatodik helyen álló csapat vezetői több hónapos tervezés után úgy határoztak, hogy formabontó akcióba kezdenek. Április 26-án meghirdették a FortunaFürAlle (szabad fordításban: Fortuna mindenkiért) névre keresztelt új klubstratégiát. Lényege, hogy a következő szezontól minden szurkoló ingyen léphessen be a csapat otthonául szolgáló Merkur-Spiel Arenába, ahol 2024-ben Eb-meccseket is rendeznek. Aki jegyhez akar jutni, regisztrálnia kell majd egy felületen. Alexander Jobst, a klub vezérigazgatója így nyilatkozott a döntésről:

„Tisztázni szeretnénk, miről is szól a Fortuna Düsseldorf. A Fortuna mindenkiért kampánnyal eltérünk a többiektől, és új alapot építünk”.

Nem eszik azért olyan forrón a kását: a pilot projektben egyelőre három hazai mérkőzésre engedik be ingyen a nézőket, és ha stabil a klub gazdasági helyzete, a 2023–2024-es szezon összes hazai meccsére kiterjesztik a lehetőséget.

Amióta a futballklubok bekerültek a világgazdaság vérkeringésébe, jórészt az őket irányító gazdasági társaságok szabják meg a lehetőségeiket. A bevétel alappillérei között találni a televíziós közvetítési díjakat, a meccsnapi jegybevételt, a játékosok értékesítéséből származó jövedelmet és a csecsebecsék eladásából (merchandising) befolyó összeget. Ha valamelyik kiesne, a topbajnokságok klubjai bajba kerülnének. Düsseldorfban viszont most úgy döntöttek, szembe mennek a jól bevált működési modellel. Vajon miért?

Becsületére szóljon, Jobst őszintén beszélt róla az újságíróknak, hogy a Fortuna bizonyos üzleti területeken hosszú ideje stagnál, és ezért muszáj új kitörési pontot keresniük. Egyes kormányok gazdasági nehézségekkel találkozva habozás nélkül adócsökkentésről döntenek, hogy növeljék az adóbevételeket. A Düsseldorf most ugyancsak lemond egy hatalmas pénzösszegről, amint Jobs mondja, ezzel a tervvel látják biztosítottnak a stabilitást.

Az elmúlt nyolc mérkőzésen 31 500 néző volt átlagosan az 54 000 férőhelyes Merkur-Spiel Arénában, ahol az átlagos belépő 30 eurót kóstál. Vagyis elnagyolt számítás alapján mintegy egymillió eurónak int búcsút a klub mérkőzésenként – pusztán a jegybevételt tekintve. Egy szezonban a Bundesliga II-ben 19 hazai mérkőzést játszanak, ehhez kell hozzávenni a kupamérkőzéseket. Vagyis éves szinten 20 millió eurónál is több pénztől esik el a klub.

A túlélés, és az új projekt záloga természetesen az lesz, hogy a szponzorok pótolják-e a jegyeladásból származó bevételt. Megbízható üzleti partnerek nélkül természetesen nem indított volna forradalmat a klub: a Hewlett-Packard Enterprise (HPE), a Targobank és a Provinzial biztosító már beállt mögéjük. A Fortuna pedig a Common Goal szervezethez csatlakozott, amely a globális futballiparból keletkező félelmetesen nagy bevétel töredékét szeretné begyűjteni, hogy mélyszegénységben élőket támogasson belőle.

A támogatók öt évre 45 millió eurót folyósítanak, ebből támogatják a klub profi szekcióját, utánpótlását, a női szakágat, a digitalizációt, és fejlesztik a stadiont. Az összeg tíz százalékát fenntarthatósági célokra szánják, illetve a düsseldorfi tömegsport előmozdítására. Ezen a ponton és a stadion révén kapcsolódik össze a projekt a düsseldorfi városvezetés céljaival. Düsseldorf Észak-Rajna–Vesztfália tartomány fővárosa, ahol a polgármester is küldetésként tekint a klubra – többek között azért is, mert az önkormányzat a stadion tulajdonosa.

„Természetes érdekünk tartományi fővárosként, hogy erős legyen a Fortuna. Ezért is támogatom az új projektet, amelyben mindenki lehetőséget kapna, hogy meccsre menjen, és ezen keresztül a városhoz is szorosabban kötődjön. Egyedülálló a koncepció, és megmutatja, hogy mire képes Düsseldorf. Ilyen még soha nem volt, forradalmat indíthat el a profi futballban”

 – mondja Stephan Keller polgármester.

Természetesen nem csupán arról van szó, hogy minél többen szurkoljanak a Fortuna meccsein. Düsseldorf több mint 600 000 lakosával a hetedik legnagyobb német város, ám vonzáskörzetében több millióan laknak. Így az új program egyfajta urbanizációs projektként is értelmezhető, hiszen a potenciális ingyenjegyesekre, leendő ügyfélként tekinthetnek az új szponzorok, és persze a meglévők, a Merkur, a Metro vagy a Henkel. Továbbá a város a tömegsport fejlesztésére is szép summát kap – a klubnak hála.

A cégek és a klub vezetői a FortunaFürAlle-projekt kommunikációjában társadalmi felelősségvállalásról beszélnek, kvázi visszaforgatják az idő kerekét, és felidézik a régi egyesületi időket, amikor a futballkluboknál még nem a kapitalista szemlélet jegyében születtek döntések.

Izgalmas kérdés, hogy a formabontó ötlet milyen hatást gyakorolhat a többi klubra? Néhányan már reagáltak: a TSG Hoffenheim ügyvezetője például azt mondta, nem kérdés, hogy érdekes, kreatív megoldás, de egyelőre nem biztos, hogy működtethető így egy klub, ezért szemmel tartják az eseményeket. Markus Rejek, az 1. FC Köln ügyvezetője viszont határozottan kijelentette, a jegybevétel nélkül nem tudnák biztosítani a klub működését.

Düsseldorf a Ruhr-vidék tőszomszédságában fekszik, 100 kilométeres körzeten belül hat Bundesliga-klubot is találunk itt (FC Schalke 04, Borussia Dortmund, Borussia Mönchengladbach, VfL Bochum, 1. FC Köln, Bayer Leverkusen). Vajon milyen következtetést vonnak majd le a rivális szurkolótáborok a projektből, ha azt látják, hogy a dolog működik, és Düsseldorfban a szponzorok tulajdonképpen kifizetik a belépőket a társadalmi felelősségvállalás, a közösségi szellem, a lokálpatriotizmus jegyében. Az ingyenes belépést hirdető modell átrendezheti az egész Bundesliga 1 és 2 működését. Természetesen ettől még fényévekre vagyunk, egyelőre Düsseldorfban sem igazolta senki, hogy jegybevétel nélkül is életképes egy klubot igazgató gazdasági társaság.

Az is kérdéses, hogy a támogatók hosszú távon milyen üzleti haszonban reménykednek? A stadionban, a Fortuna online csatornáin elhelyezett reklámokon túl hogyan próbálják majd bevonzani a leendő düsseldorfi és régiós ügyfeleket? Hiszen, a profitból élő gigacégek titkon és áttételesen a CSR-kampányok esetében is az üzleti sikert tartják szem előtt, így pusztán a fenntartható társadalmi együttműködés mottójával nem feltétlenül laknak jól négy-öt éven keresztül.

Egyelőre nem sok kommentár jelent meg a düsseldorfi kezdeményezésről a német sajtóban. A FAZ újságírója, Christophe Becker azt a kérdést tette fel, hogy ha ingyenesen lehet majd bemenni a stadionba, akkor ezt már az üzleti típusú modellel történt tényleges szakításként kell értelmezni, és jöhet a farsang, a köznépnek tartogatott ingyencirkusz? Vagy valami másról van szó?

A Spiegel már cikke címében is szkeptikus, PR-fogást emleget, és latolgatja, hogy a düsseldorfiak valóban teljesen új útra lépnek-e vagy ez csak valamilyen üzleti trükkje a profi futballnak.

Néhány hónapon belül mindannyian – a Fortuna vezetői és szponzorai is – választ kapunk ezekre a kérdésekre.